szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Sajnálja, hogy a média szabadságára és sokszínűségére nem figyelt eléggé az Orbán-kormány, és bírálta az egyéni képviselői indítvány formájában beadott törvényjavaslatokat Navracsics Tibor uniós biztosjelölt válaszában, amelyet a liberálisoknak adott.

Az MTI birtokába kerültek azok az írásbeli válaszok, amelyeket az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Jean-Claude Juncker által az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági ügyekért felelős biztosnak kijelölt Navracsics Tibor vasárnap este küldött meg az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottságának, a testület által neki feltett hat kérdésre. Több olyan válasz is született, amelyben Navracsics önkritikát gyakorol az előző Orbán-kormány tevékenységével kapcsolatban.

Az MTI birtokába jutott válaszok tanúsága szerint a liberálisok által a magyar médiaszabályozásra vonatkozóan feltett kérdésekre azt mondja, a jogszabály annak idején egyéni képviselői indítvány formájában került a törvényhozás elé, s az eredeti szöveg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét.

Az új médiatörvény célja Navracsics válasza szerint a régi, töredezett és elavult szabályozás frissítése volt, azzal a céllal, hogy a médiaszektor átláthatóbb legyen, teljes mértékben tiszteletben tartva a sajtó szabadságát és az iparági versenyt. A törvény elfogadásához vezető vitában világos volt, hogy annak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal – írja Navracsics, hozzátéve: a törvény több ponton az Európai Unióban alkalmazott bevált gyakorlatokból merített ihletet. "A kormány a jogszabály véglegesítésekor párbeszédet folytatott az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal, amit én természetesnek tekintettem, s ezért erőteljesen üdvözöltem, és aktívan támogattam" – írja az MTI birtokába jutott válaszában a magyar kijelölt biztos.

AFP / Thierry Charlier

A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek, Navracsics szerint a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabban oszoljanak meg az adóterhek a médiaszektorban. Navracsics Tibor leszögezi: teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni. "A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak" – válaszolja a liberális képviselők által feltett kérdésre Navracsics Tibor.

A liberálisok szóvá tették, hogy Magyarországon "túlközpontosított" az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, valamint, hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot. A liberális képviselők szerint ráadásul Navracsics ellentmondásba is került.

Navracsics közli: egyetlen bíróság vagy hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, miközben módosították is. Ezt követően a bizottság tavaly úgy döntött: nem indít kötelezettségszegési eljárást – tudatja a kijelölt biztos. Navracsics Tibor arra is kitér, hogy az agyelszívás az egyik legszélesebb körben elterjedt és legösszetettebb probléma, amellyel az unió tagállamai közül sok kénytelen szembenézni. "Egyelőre úgy tűnik, egyetlen ország sem találta meg a tökéletes megoldást" – írja a magyar politikus.

Navracsics szerint a magyar oktatás átszervezését nem ideológiai megfontolások motiválták, hanem az, hogy a korábbi decentralizáció sok esetben az oktatás minőségének rovására ment. A politikus szerint kijelentései nem tartalmaztak semmilyen ellentmondást; elkötelezett a személyek szabad áramlása és az Európai Unió mélyebb értékei mellett egyaránt, ezért természetes, hogy minden tőle telhetőt megtenne az európaiakkal ellentétes trendek ellen a magyar oktatásban.

Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű képviselőcsoport azt kérdezte Navracsics Tibortól, készen áll-e arra, hogy hivatalosan és nyilvánosan kinyilvánítsa: a média- és igazságszolgáltatási reform, amelyet ő "inspirált", eredeti javaslat formájában nem volt összhangban az EU alapjogi chartájával. Készen áll, hogy hivatalosan és nyilvánosan elítélje ezeket, elhatárolódjon a Fidesz, a magyar kormány és Orbán Viktor által képviselt álláspontoktól? – tudakolták a képviselők. Navracsics Tibor közli, hogy az egyéni indítványként beterjesztett jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját, valamint, hogy a kormány mind a média, mind az igazságszolgáltatás átalakítására a közszolgálat legmagasabb szintjének garantálása és az állampolgárok legnagyobb haszna érdekében tett javaslatot.

"Új jogszabály megalkotásakor minden kormány nemzeti keretek közt gondolkodik és cselekszik, saját polgárainak helyi szükségleteire igyekszik válaszokat adni. Ez alól a magyar kormány sem volt kivétel" – húzza alá válaszában Navracsics Tibor. Ezt követően a magyar kormány nyitottnak mutatkozott, hogy az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd útján javítson a kérdéses jogszabályokon.

"A párbeszéd végeztével az Európai Bizottság és az Európa Tanács is elégedett volt azzal, hogy a reformok, lényeges módosításokat követően, valóban minden vonatkozó normának megfeleltek" – válaszolja az EFDD-frakció képviselőinek Navracsics Tibor, leszögezve még azt is: határozottan támogatja a média szabadságának és sokszínűségének eszméjét. Tudatja azt is: a kormány őt jelölte ki, hogy egyeztessen az európai intézményekkel és az Európa Tanáccsal, s ezalatt megtanulta, hogyan lehet közvetíteni a felek között és összebékíteni a nemzeti érdeket az európai érdekkel. "Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban" – írja írásbeli válaszában a volt igazságügyi és közigazgatási, majd külgazdasági és külügyminiszter.

A magyar politikus válaszait hétfő délután, zárt ülésen értékeli majd a szakbizottság, amely várhatóan szavazással dönt majd arról, támogassa-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülés az egész testületről egyben kell véleményt mondjon.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!