Közelmúltban szervezett tüntetéseinek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vegzálásának köszönhetően került a figyelem középpontjába a Humán Platform Egyesület (HP), melynek létrejöttét a Krétakör Alapítvány kezdeményezte és a Norvég Civil Alap által támogatta. A humánágazatokat összefogni hivatott ernyőszervezetet 2012 novemberében szervezték meg, részben válaszul a kormány e területeken tapasztalható "felforgató" politikájára. A kultúra, az oktatás, a szociális és az egészségügyi területek összeboronálásának elsődleges oka nem volt más, mint hogy a korábban külön igazgatott ágazatokat egyetlen minisztérium (Emmi) alá rendelte a Fidesz.

“Azért rendeljük egymás mellé a négy területet, mert bár megjelenésüket tekintve az egyes ágazatokon belüli problémák eltérőek, de társadalmi, strukturális okok minden esetben szoros azonosságokat mutatnak” – olvasható a Krétakör norvégos pályázatában. Pénzek zárolása, a mindennapi működést veszélyeztető megszorítások, átláthatatlanság és következetlenség, szakmai egyeztetésekre alapozott döntések helyett kézi vezérlés és ideológiai elkötelezettség; mind a négy területen ugyanazokat a negatív tendenciákat érzékelik az ott dolgozók. A szociális háló szisztematikus lebontása, a társadalmi atomizálódást előmozdító intézkedések, és a mindenütt megjelenő centralizációs törekvések teljes szakmákat sodornak végveszélybe – állítják. “A közös baj összehozza az embereket, szervezeteket. A HP létezését megköszönhetjük a kormánynak” – fogalmaz Füzessi Károly, a Platform tagja, a watchdog-projekt koordinátora, a Hallgatói Hálózat (HaHa) egyik korábbi aktivistája, a 2012-es diáktüntetések szervezője.

Tedd magad szabaddá! - Tüntetés a Blaha Lujza téren

Túry Gergely

A HP az ágazatok közötti érdekegyeztetésen, illetve a közös fellépés koordinálásán kívül infrastruktúrát és tudásátadást is biztosítana a belépőknek. A szakmai és érdekképviseleti munka mellett azonban “az állampolgári aktivizáláson keresztül a részvételi demokrácia hazai elterjesztésére is kísérletet tesz”. A terjesztésben pedig aktív szerepet játszana az a lazán szerveződő, aktivistákból és civilekből álló csoportosulás, akikben sokan a HP igazi erejét látják, mivel ez egy olyan közeg, ahol sokféle kompetencia egyszerre megtalálható.

Két dinamika feszíti

Zubek Adrienn, a Studió K ügyvezetője, valamint a HP koordinációs munkacsoportjának tagja kiemelte, hogy az egyesület születését a független színházakat nehéz helyzetbe hozó lépések előzték meg közvetlenül. Akkor döbbentek rá többen, hogy képtelenség nyomást gyakorolni a döntéshozókra ilyen látszólag marginálisnak számító ügyben összefogás nélkül, és szükség lenne egy több ágazaton átívelő szervezetre. Több jelenlegi HP-s is úgy emlékszik vissza, hogy Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetőjének “fejéből pattant ki az ötlet”, ami aztán az egyesület megalakulásához vezetett. Azóta is ő a szervezet legismertebb arca.

A HP-ba egyének és szervezetek is beléphetnek, a tagság a plenáris üléseken bázisdemokratikus alapon dönt az érdemi kérdésekről, ezzel párhuzamosan munkacsoportok is dolgoznak különböző projekteken. A tagszervezetek között találunk informális szervezeteket (például Hallgatói Hálózat, Oktatói Hálózat), hagyományosabb alapon működő kulturális formációkat, nagy szakszervezetet (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete), szociális szervezeteket. Egyszóval különböző területekről érkező, különböző formájú és működési módú szervezetekből összeálló heterogén masszát kell összehangolnia a HP-nak. Ez a sokszínűség – összeadódva a bázisdemokratikus döntéshozatallal – egyfelől nyitott és termékeny szerkezet, másrészt viszont a működési nehézségek melegágya.

“Ha nincs valami konkrét ügy, akkor sokszor kong az ürességtől a plenáris” – ismeri el Füzessi. Sokan belépnek ugyan, de nem egészen értik a szervezet működését, ez amiatt is van, mert nincs előzménye a kezdeményezésnek, viszont sokszor a HP sem proaktív ebben a kérdésben. Ráadásul a platform bővülése a feladatok megsokszorozódásával is jár, ami tovább nehezíti a a részvételiség és az operativitás összeegyeztetését. “Két ellentétes dinamika játszik össze: egyrészt lassú, hosszú távú építkezésre van szükség, másrészt viszont óriási problémákat látunk, amikre gyorsan kell reagálni” – foglalja össze Zubek. A kormányzati reformdüh a civilek kapacitáshiányával megfejelve egyelőre sikeresen elgáncsolja az építkezést.

Füzessi Károly (jobbra) magyaráz Hallgatói Hálózat-os társainak

Fülöp Máté

20 évre tönkrevágják az országot

A HP még ernyőszervezetként sem tökéletes, azonban eközben túllépni látszik ezen a formán, és a baloldal lehetséges megújulásának egyik motorjaként beszélnek róla többen az egyesület körein belül és kívül is. A baloldali pártok hitelvesztése helyzetbe hozta a HP-t, mint olyan alakulatot, ami vonzó mindazoknak a civileknek és aktivistáknak, akiknek mára jobbára a kétségbeesés jutott osztályrészül a kormány politikáját látva. “Csak ami a költségvetési tervezet szociális és oktatási kiadásokat taglaló részében benne van, önmagában elég lenne ennek az országnak a tönkre vágására, legalább 20 évre.” Zubek Adrienn viszont azt is érzi, hogy ezek a problémák nehezen mobilizálják az embereket, pedig a netadónál sokkal súlyosabb társadalmi veszélyeket rejtenek magukban.

A sokfelől érkező tagokat összeköti ugyan a kormányellenesség és az ország állapota felett érzett keserűség, de a rengeteg különböző identitás szét is zilálhatná a HP sorait. Az alapítás után megállapodtak közösen egy “Küldetésnyilatkozatban”, ami tartalmaz ideológiai alapvetéseket, de érződik a szervezet “fuzzy”-jellege, a HP-tagok maguk is nehezen találnak egységes világnézeti alapot. A pártoktól függetlenség, az “örök ellenzékiség”, kritikusság a mindenkori kormánnyal szemben inkább a működés módjára vonatkoznak, mint a szervezet politikai beállítottságára. Utóbbira is vannak azonban példák, olyanok, mint egyenlősítés, tolerancia, kisebbségi vélemények képviselete, jogállam tiszteletben tartása, demokratikus értékek védelme, társadalmi mobilitás elősegítése. A “liberális” címkét azonban nem tartják adekvátnak, van, aki csak a fogalom magyar politikában megváltozott tartalma miatt, más pedig azt emeli ki, hogy “keményen baloldali” programokkal rendelkező tagszervezetei is vannak a platformnak.

Ki viszi át?

A Facebook-statisztikákból is látszik, hogy a HP elsősorban budapestieket tudott egyelőre megszólítani, örök nehézsége a fővárosból terjeszkedés a baloldali kezdeményezéseknek. Az NCTA-pályázatban szereplő egyik sikerességi indikátor egy vidéki városban alapított civil inkubátor-szoba, de egyik megkérdezett sem ebben látja a terjeszkedés valódi lényegét, még ha fontos is az infrastrukturális segítség. “Nem arról van itt szó, hogy 'Sziasztok, hoztuk a lángot, fogadjátok szeretettel.' Hanem arról, hogy 'Mi újság? Mik a problémák? Hogyan tudnánk együttműködni?'" – és nem csak Füzessi, hanem a HP-egységes álláspontja szerint is a képessé tétel, az alulról szerveződés segítése az igazi feladat. Minden megkérdezett egységesen vallja, hogy a konkrét szakmai, érdekvédelmi javaslatok mellett egy ilyen növekvő országos hálózat kiépítése lenne az igazi siker.

Gulyás Márton (balra), a Humán Platform ötletgazdája

Túry Gergely

Ezt a lassú építkezést biztosan nem segíti az állandósult kapacitás- és forráshiány, a kormányzati ellenszél pedig csak tovább nehezíti a helyzetet. “Az nem normális állapot, hogy azt kell mondanod a kollégáidnak, hogy nyugi, nem kell félni. Itt [a HP-ban] mindenki önkéntesen dolgozik, mindenkinek megvan a saját állása mellette, és az ember örül, ha egy éjszakát nyugodtan végig tud aludni” – világít rá Zubek arra, hogy mekkora elhivatottságot követel ez a szerep. Ilyen körülmények között a vidék bevonása is nehézkes, egy országos lefedettségű társadalmi mozgalom pedig csak távoli vágyálom.

A párttá alakulás persze felvetődhet, mint a terjeszkedés megszokott módja, de egyöntetű vélemény, hogy egy ilyen egyesület esetében értelmetlen erről beszélni, a HP-nak ez nem is célja. A norvég pályázat 2015 végével lejár, addig tűzték ki célul egy erős bázis kiépítését, és a politikai gondolkozáson alapuló aktivizmus fellendítését. A választói részvétel folyamatos visszaesése, a közügyekkel szemben gyakran felemlegetett apátia ugyan délibábnak tüntetheti fel ezeket a célokat, de az elmúlt hetek demonstrációi lelkesítik a HP-sokat. Füzessi Károly szerint csak egy arkhimédészi pontot kell találni: “Van itt egy ördögi kör. Valami ütőset kell csinálni, hogy új embereket tudjunk bevonni, viszont ahhoz, hogy valami ütőset csináljunk, emberekre és erőforrásokra van szükségünk. Ezt kell megtörni, ennyi a feladatunk.”