Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. A képviselők emellett létrehozták a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, továbbá kimondták, hogy szülői kérésre nem lehet évfolyamismétlést engedélyezni az első osztálynál magasabb évfolyamokon.

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ennek alapján a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség.

A kabinet a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit. A parlament az antiszegregációs kerekasztal javaslatára ezen pont alkalmazásánál külön kimondta, hogy a kabinetnek tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.

Ez a vitatott módosítás azonban éppen azt eredményezi, hogy a kormány maga dönti el, hogy hol engedélyezi a szegregáció fennmaradását. A független Szabó Tímea gyalázatosnak nevezte a köznevelési törvény módosítását, mert véleménye szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a civilek és az ellenzéki pártok kérésére sem vonta vissza a szegregáció lehetőségét biztosító indítványát. Azt mondta, Balog Zoltán "lehetősége lesz az, hogy szegregáljon", annak ellenére, hogy ez szemben áll a magyar és az uniós jogszabályokkal is.

A törvény módosított szövege alapján lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása szükséges.   

Az oktatásért felelős miniszter – aki jelenleg Balog Zoltán – lehetőséget kapott, hogy rendeletben állapítsa meg az óvodai felvétel eljárási rendjét, valamint az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá döntsön a tanulókat megillető juttatásokról, kedvezményekről.

A miniszter szintén rendeletben állapíthatja meg a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait és jogait. A tárcavezető emellett rendeletet alkothat a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, illetve fenntartott köznevelési intézmény működési engedélyének részletes szabályairól is. A fentieken kívül a Ház felhatalmazta a kormányt, hogy köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet is rendeletben állapítsa meg.

Balog Zoltán szerint azért szükséges eltörölni azt a lehetőséget, amellyel az eredményesen elvégzett – elsőnél magasabb – évfolyamok szülői kérésre megismételhetők, mert azzal nem sokan éltek, akik mégis, azok esetenként nem a magasabb tudásszint elérésére, hanem visszaélésre használták gyermekük előrehaladásának fékezését.

A változtatásokkal rögzítették, hogy az 50 óra közösségi szolgálat elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett érettségi megkezdéséig kell igazolni.