Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Muiznieks júliusi budapesti vizsgálatának megállapítását kedden hozták nyilvánosságra Strasbourgban.

A biztos a Euronewsnak adott interjújában a jelentéssel kapcsolatban azt mondta: a törvények nagyon súlyos szankciókat tesznek lehetővé az újságírókkal szemben különböző szabályok megsértésekor, szerinte ezt vissza kellene vonni, mert negatív hatása van a sajtószabadságra és az emberek véleménynyilvánítási hajlandóságára.

Muiznieks hozzátette: dekriminalizálni kell a rágalmazást, az ezért kiszabható büntetésnek arányosnak kell lennie. Megemlítette: van egy olyan rendelkezés a reklámokat illetően, amely – úgy tűnik – csak egyetlen médiacéget, egy televíziót vesz célba. (A biztos itt a reklámadóra gondolt, ami kizárólag az RTL Klubot érinti – a szerk.)

AFP / Natalia Kolesnikova

Ha a módosított médiaszabályozást és a média sokszínűségét illető aggodalmakat nézzük, akkor a reklámadó politikai üggyé válik. Ha egy médiavállalatot jobban érint ez az adó, mint a többit, vagy szinte csak azt az egyet érinti, akkor az sok kérdést vet fel. Például azt, vajon kifejezetten ezt a céget vették-e célba a szabályokkal – fogalmazott.

"Sok történetet hallottam a nyomásgyakorlásról. Például egy szerkesztőt elbocsátottak, mert kritikus riportot közölt a kormányzó pártról. Vagy rágalmazási ügyeket indítottak több oknyomozó újságíró ellen. Tehát létezik a nyomásgyakorlás, Szerintem a magyar kormány feladata a média sokszínűségének biztosítása és az, hogy komolyan válaszoljanak ezekre az aggodalmakra" – mondta az interjúban júliusi tapasztalatairól a biztos.

A biztost nagyon aggasztja a szélsőjobboldali Jobbik jelenléte a parlamentben. "Ez a párt gyakran használ antiszemita és cigányellenes kifejezéseket és együttműködik olyan félkatonai szervezetekkel, amelyek megfélemlítő akciókban vettek részt romák és más csoportok ellen" – fejtette ki.

A menekültek és menedékkérők helyzetéről azt mondta: a legnagyobb probléma szerinte az, hogy túl gyakran alkalmazzák az őrizetbe vételt a menekültek esetében. "Úgy tűnik, hogy ezt önkényesen teszik. Nekem nem világos, mi alapján vesznek valakit őrizetbe. Magyarországnak olyan hosszú távú programokat kellene kifejlesztenie, amelyek segítik a beilleszkedést. Máskülönben a menekültek megérkeznek ide, jó eséllyel őrizetbe veszik őket, beadják a menedékkérelmüket, majd gyorsan továbbállnak. Hiszen nem látnak lehetőséget a beilleszkedésre a magyar társadalomba" – fogalmazott az emberi jogi biztos az interjúban.