„Az iszlám országokból nem kell tartani gazdasági bevándorlóktól, számukra sem az itteni jövedelmi viszonyok, sem a szociális támogatások nem olyan csábítóak” – mondta a hvg.hu-nak Bolek Zoltán, Magyar Iszlám Közösség vezetője, aki szerint Orbán Viktor vasárnapi nyilatkozatának nincs relevanciája a Magyarországra érkező muszlimokra nézve sem. Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke ugyanakkor kiemelte, nem helyes, ha a politika egyes társadalmi csoportokat kijátszik saját céljainak megvalósítására, és hogy a bevándorlás és a terrorizmus kérdését külön kellene kezelni.
Magyarországon jelenleg két iszlám egyház működik: az 1988-ban létrejött Magyar Iszlám Közösség, melynek elnöke Bolek Zoltán, valamint a 2000-ben bejegyzett Magyarországi Muszlimok Egyháza Sulok Zoltán Szabolcs vezetésével. Rajtuk kívül 2003-tól működött az Iszlám Egyház is, de az 2012-ben jogutód nélkül megszűnt. Bolek becslése szerint a hazai közösség fele magyar származású, áttért muszlim, másik fele pedig az országban élő, nem magyar származású állampolgár, aki egy ideje már Magyarországon él és dolgozik.
Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke bízik abban, hogy az EU iszlám vallásúakhoz való hozzáállása fogja meghatározni a magyar közvéleményt, és hogy a nyugati társadalmak vezetői az ez eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokkal ellentétben helyén kezelik a bevándorlás-kérdést. Bolek szerint a muszlimok eddig is folyton terroristaként jelentek meg médiában, miközben az egyházak karitatív tevékenységeiről nem esik szó. Mint ahogy utalt rá, 2001. szeptember 11. után is erősödni látszott az iszlamofóbia Magyarországon, amit most sem zár ki. A Magyar Iszlám Közösség elnöke azt is megemlítette, hogy mecsetük falát rendszeresen összefirkálják, egyszer kiskaliberű fegyverrel lőttek be az egyik ablakon.
Orbán és a muszlimok
„A terrorizmus okait kell kezelni, ami nem a vallás”, mondta kérdésünkre Sulok Zoltán Szabolcs, aki félti az európai vallásszabadságot. Szerinte a vallás épp a biztos talajt jelenti a bevándorlók számára, ha annak gyakorlását korlátoznák, akkor épp hogy értékrendszerében zavarodott, bűncselekményekre fogékonyabb réteget hozunk létre.
Orbán: A harmadik sorból is hangadó lett
Sulok megjegyezte, nem érti, miért kell különbséget tenni aközött, hogy a háborús közel-keleti térségekből ugyanúgy kelnek útra az emberek, mint 1956-ban Magyarországról. Az akkor elmenekült magyar közösségek pedig azóta is kultúrájuk megtartásával élnek szerte a világban.
A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az EU iszlámmal kapcsolatos mainstream álláspontja még nem körvonalazódott, de a nyugati vezetők nagy része már kiállt az iszlám, illetve az Európában élő muszlimok mellett. Sulok szerint a legfontosabb, hogy külön kezeljük az egyes problémákat: a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a terrorizmust és a gettósodást.
Ez nem a civilizációk harca
Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a hvg.hu kérdésére elmondta: nem civilizációk, kultúrák vagy vallások összecsapásáról van szó. Ha ezen az alapon gondolkodunk, és "mi"-re és "ők"-re csökkentjük a szereplők számát, akkor a dzsihádista szélsőségesek malmára hajtjuk a vizet.
Az iszlámszakértő a legfőbb problémát az általánosításban látja: „maga az iszlám rendkívüli módon differenciált a muszlimokat tömbként kezelő, mindenkire érvényes megállapításokat tenni lehetetlen”. A rektor szerint az iszlámot különböző személyek különböző módon interpretálják, de a „dzsihádista iszlamisták nem az iszlámot képviselik, tevékenységük nemcsak a mainstream iszlámtól, de az iszlamizmus egyéb fő áramlataitól is igen távol áll.”
Mi ez az egész?
Tizenkét áldozatot követelelt a Charlie Hebdo szatirikus vicclap szerkesztősége elleni merénylet múlt szerdán, majd pénteken újabb négy embert öltek meg terroristák egy párizsi kóser boltban túszejtés közben. A megdöbbentő terrorcselekményeket követő vasárnapi demonstráción, melyen Európa és a világ politikai vezetői együtt emlékeztek az áldozatokra, Orbán Viktor is részt vett. Az MTI-nek nyilatkozva pedig utóbb úgy fogalmazott, hogy "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont". A kormányfő leszögezte azt is, hogy "nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani." Orbán nyilatkozata Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki.
