Nem lehetnek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – tagjainak szakszervezetei a jövőben, ha az Országgyűlés megszavazza a hivatásos állományúak szolgálati viszonyára vonatkozó új törvény tervezetét. Powell Pál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezetének (NSZÉSZ) elnöke – aki egyben a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal elnöke is – a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a vonatkozó módosításról (333. §) előzetesen nem értesítették őket, csak a jogszabálytervezetben szembesültek vele, magyarázatot pedig azóta sem kaptak erre a lépésre.

Korlátozott jogok, megszűnő szakszervezetek

Január végén írt a hvg.hu arról, hogy a kormány a hivatásosok helyzetét javító életpályamodell elfogadását az új szolgálati törvény megszületéséhez kötötte a rendőröknél és a honvédségnél is. Míg az utóbbiak esetében ez már másfél éve megszületett, a rendvédelmiseknél még csak most kerül rá sor, amellyel összefüggésben számos korlátozást kaphatnak a nyakukba a rendőrök, például korlátozzák a netes kommentelést, és készpénzt sem tarthat magánál szolgálat alatt a rendőr.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mintegy ötezer dolgozójának érdekvédelmi szervezeteik sem lehetnek, ezek működését ugyanis nem engedi a törvénytervezetet. „Amikor rákérdeztünk ennek az okára, azt válaszolták, hogy más európai országokban sincsenek a polgári titkosszolgálatoknak érdekvédelmi szervezetei, de ez nem igaz” – közölte a hvg.hu-val Powell Pál. „Ausztriában, Németországban és Franciaországban van, Angliában valóban nincs, de ott sem tiltják, hogy legyen.” A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy az eltelt húsz év alatt semmilyen kritikát nem kaptak azzal kapcsolatban, hogy nem megfelelően, nem a szolgálati törvény – a Hszt. – alapján tevékenykedtek.

Megmosolyogtató kormányfői válasz

Megjegyezte, nem csak Pintér Sándor belügyminiszterrel, hanem a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal is beszélt, de igazi érveket nem hoztak fel neki az alaptörvényt is sértő törvénymódosítás szükségességére. „Ezek után megmosolyogtam Orbán Viktor kormányfő válaszlevelét, mert abban az állt, hogy forduljak bizalommal Pintér Sándorhoz.” Az érdekvédő hozzátette: minden lehetséges jogi lehetőséget megtesznek, és ha azok kimerültek, külföldi jogi fórumokhoz fordulnak, mivel Európában harminc éve nem volt példa arra, hogy egy működő szakszervezetet betiltsanak. „Ez ellen a fogalmazás ellen persze tiltakoznak, mondván, nem tiltják, hanem nem támogatják, hogy a munkavállalóknak érdekvédelme legyen.”

A hivatal és a szakszolgálat szakmai munkájába egyébként egyáltalán nem szóltak bele. Igaz, ha mégis kikérték a véleményüket egyes kérdésekben, akkor megadták. Ők kizárólag a dolgozók szociális és egészségügyi helyzetén igyekeztek javítani – tette hozzá Powell Pál. „Az állomány tagjaira a hivatásosok között a legtöbb megkötés, szigorítás vonatkozik, most az érdekeik védelmét is elveszik. Ezzel együtt elveszik számukra az is, hogy fegyelmi eljárásoknál, teljesítményértékeléseknél vagy kártérítési felelősségre vonásnál segítsük őket. Azt sem tudom, hogy mi lesz a szakszervezet alapítványával, amely több száz embernek nyújtott anyagi segítséget.”

Az NSZÉSZ elnöke érdekesnek tartja a helyzetet abból a szempontból is, hogy az új szolgálati törvény szerint a rendvédelem területén dolgozók szakmai képviseletét a Magyar Rendvédelmi Kar látja majd el, az érdekvédelmet viszik tovább a szakszervezetek. Ebben az egyedüli kivétel a polgári titkosszolgálatok, ahol a meglévő szakszervezeteket megszüntetik. "A nagy érdekvédelmi konföderációk, a LIGA és az MSZOSZ ellenzik a polgári titkosszolgálatok érdekvédelmének megszüntetését is, tekintve, hogy a béremelésen kívül az új szolgálati törvényt teljes egészében elutasítják. Nem titok: a rendvédelmi szakszervezeteknél is attól tartanak, hogy a polgári titkosszolgálatok érdekvédelme után ők kerülnek sorra.