Huszonöt éve megválasztott képviselők, Antall József, a rendszerváltás utáni első kormányfő özvegye, a volt házelnök, Szabad György hozzátartozói, meg persze Orbán Viktor kormányfő és Kövér László jelenlegi házelnök vett részt többek között a konferencián, amelyet a Veritas Történetkutató Intézet az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának negyedszázados évfordulójára szervezett.

Az elmúlt sok-sok év

Kövér László, az országgyűlés jelenlegi elnöke a rendszerváltás felemásságáról értekezett felvezető beszédében, és azzal védte a rendszerváltás utáni első kormányt, hogy annak a kármentésre kellett fordítania ereje tetemes részét. "Csődgondnoki feladatot ruháztak" a kommunisták az Antall-kormányra Kövér megfogalmazása szerint, mivel nemcsak eladósították korábban az országot, hanem a közösségeket is szétzilálták és az "erkölcsöket is megingatták". Mindezek tetejében "a diktatúra áldozatai nem lettek a demokrácia nyertesei", az előző rendszer hatalmasságai viszont sikeresen átmenthették hatalmukat a rendszerváltás utánra, és továbbra is "gyümölcsöztethették korábbi kapcsolataikat". Kövér ebben a tényben látja azt, hogy a mai napig rengeteg vita vonszolódik az átmenetről a rendszerváltás óta.

Orbán majdnem Bécsben maradt

"Valahol Bécsben fiatal pár nézi a forgatagot 1984-ben" -- nosztalgiázott Orbán Viktor 21 éves önmagáról, és arról, hogy amikor fiatalként a vasfüggöny túloldalán járt, akkor neki is megfordult a fejében, hogy nem tér vissza Magyarországra. A miniszterelnöknek a mai napig ez a történet jut eszébe, amikor az első demokratikus választásról kérdezik, mert számára Bécsben fogalmazódott meg először, hogy azt szeretné, ne legyen dilemma a szabadság és a haza közötti választás.

Sokan nem látják Orbán szerint, hogy "ennyi buktatón keresztül, ilyen rövid idő alatt, ilyen messzire" jutott Magyarország a rendszerváltás óta, ezzel szemben a negatívumokat és a hibákat szokás mostanság kiemelni, kesergett a miniszterelnök. Ennek a nézőpontváltozásnak az okát abban ragadta meg, hogy nagy tömegek csalódtak akkor, amikor a rendszerváltás nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket, értve ezalatt legfőképpen azt, hogy nem sikerült felzárkózni gazdaságilag Nyugat-Európához. "Hogy ez valóban lehetséges-e, az senkit nem érdekelt" – vonta kétségbe ezeknek az elvárásoknak a realitását.  A legutóbbi gazdasági válság erre csak ráerősített, ezután már a többség érezte úgy, hogy ő a rendszerváltás vesztese.

A rendszerváltás negatív megítélésében szerinte az is közrejátszik, hogy sokan már csak a történelemkönyvekből ismerik azt az elnyomó diktatúrát, viszont "a bőrükön érzik a demokrácia gyengeségeit". Ezekkel magyarázta, hogy miért inghatott meg a bizalom a demokratikus berendezkedések iránt Magyarországon. Ezért nagy az idősebb generációk felelőssége a demokratikus értékek megőrzésében, "és már sajnos magamat is ide kell sorolnom" – humorizált a miniszterelnök.

Antall feláldozta magát, Gyurcsány feláldozott minket

"A belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között kellett lavíroznia az Antall-kormánynak" – próbálta mitológiai párhuzammal érzékeltetni Orbán a demokratikus átmenet utáni első kormány nehézségeit. A gazdasági, politikai és jogi átmenet egymásra torlódott nehézségei miatt "a kormánylapát elfordítását csak lassan, recsegve követte a hajótest", mire mégis megfordult az ország, "minden alkatrészt ki kellett cserélni". De Antall József mégis elvégezte ezt a feladatot, jelentette ki Orbán, ami után a konferencia résztvevői megtapsolták a volt miniszterelnököt. "Egy miniszterelnök feláldozta magét az országáért" – foglalta össze Orbán, majd egy vad ugrással már 2006-ról beszél, amikor viszont az országot áldozták fel a szocialisták, első sorban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint az őszödi beszéd volt az a fordulópont, ami után igazán megcsappant a demokrácia tekintélye. Majd Orbán megnyugtatásul, hogy ebből a mély gödörből is van kiút, elsorolta Fidesz-kormány jótéteményeit a közmunkától kezdve, az IMF elüldözésén át, a Brüsszelben kivívott nemzeti szuverenitásig.