Jókora csapdát állított Vona Gábor a szerb-magyar határon a hadsereg bevetésén gondolkodó Fidesznek és a miniszterelnöknek:

• szerdán felajánlotta, hogy kisegíti a kormánypártokat és biztosítja a parlamenti kétharmadot a honvédség bevetéséhez a migránsokkal szemben,
• csütörtökön pedig beterjesztett egy alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné, hogy a kormány a migráció miatt felfüggeszthessen törvényeket, a hadsereg pedig fegyvert használhasson a határok védelmében.

A héten derült ki a Magyar Nemzet és Napi Gazdaság cikkeiből, hogy a kabinet a hadsereg bevetését tervezi a déli határsávnál. A napilap szerint a kormány úgy tenné „hárompillérűvé” a határvédelmet, hogy az épülő drótakadály mellé felhúzzák a három méter magas kerítést, szeptember elsejétől megszervezik a rendőrség határvadász századait, majd bevetik a honvédséget is. A hadsereg tervezett bevetését Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerdán el is ismerte.

Kérdés, hogy a Fidesz felvállalja-e a Vona és további három jobbikos képviselő által beterjesztett alkotmánymódosítást. A kormánypárti frakcióvezető-helyettes, Gulyás Gergely csütörtökön – a Jobbik lépése előtt – már jelezte, szerinte nincs is szükség az alaptörvény átírására. Viszont e nélkül nehéz lesz érdemi munkára fogni a katonákat a határnál.

A katonaság nem játék

Márpedig a Fidesz most komoly szerepet szán a honvédségnek határokon belül. Gulyás csütörtökön jelentette be, hogy a katonák „fontos dolgokat fognak ellátni” a szerb-magyar határon: nekik kell majd útját állniuk a rendőrökkel karöltve a kerítésen áttörő migránsoknak. Gulyás a hvg.hu-nak azt mondta: hogy ezt pontosan hogyan gondolják a kormánypártok, várhatóan pénteken derül ki a törvényjavaslataikból.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Csakhogy a komoly fegyverarzenállal bíró hadsereg bevetése a nyugati demokráciákban nem olyan egyszerű. A rend fenntartása a határokon belül, vagyis jogelméleti kifejezéssel az állami erőszak-monopólium a szigorú felügyelet alatt álló rendőrségé. A rendőrök arzenálja össze sem hasonlítható a katonaságéval: gumibot, vízágyú, gumilövedék, a legritkább esetben éles lőszer. Nem véletlen, hogy 2008-as megszűnéséig a határőrség is önálló volt a hadseregtől, nem a honvédelmi tárca, hanem a belügy alá tartozott (nemcsak a demokrácia, hanem még a pártállami diktatúra idején is így volt ez).

A honvédség bevetésére szigorú szabályok vonatkoznak, melyek a Fidesz által kidolgozott, 2012-ben bevezetett új alkotmányba is bekerültek. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint nem ok nélkül szerepel az alaptörvényben, hogy milyen rendkívüli esetekben, milyen feladatokra és ki (Országgyűlés, köztársasági elnök, kormány, Honvédelmi Tanács) rendelheti el a honvédség belföldi alkalmazását. Ugyan a határokat elérő menekülthullám, a több ezer migráns megjelenése és a drótakadályon való áttörése ijesztő lehet,

• sem hadiállapotról (rendkívüli állapot),
• sem fegyveres támadásról (rendkívüli állapot és váratlan támadás),
• sem fegyveres puccsról (szükségállapot),
• vagy felfegyverkezett bandák randalírozásáról nem beszélhetünk (szükségállapot).

A Jobbik bevetné a fegyvereket

A radikális párt is felfedezte az alkotmányossági aggályokat, ezért terjesztette be csütörtökön a maga javaslatát. Vonáék úgy oldanák meg a problémát, hogy lehetővé tennék a kormány számára veszélyhelyzet bevezetését a menekülthullám feltartóztatására. Az alaptörvény jelenleg ezt csak ritkán engedélyezi: „életet veszélyeztető elemi csapás” vagy ipari szerencsétlenség esetén. (A különleges jogrend, így a veszélyhelyzet azért nem játék, mert ennek során az állampolgárok egyes jogait fel lehet függeszteni, és a kormány kemény kézzel tehet rendet.)

Jobbik: A honvédek a fegyverüket is használhatnák

MTI / Koszticsák Szilárd

A Jobbik azonban bevezetne egy újabb szempontot: elég, ha „humanitárius katasztrófa fenyeget”, máris be lehetne vezetni a veszélyhelyzetet. Az ellenzéki párt azt is lehetővé tenné, hogy vészhelyzet esetén – ha „bizonyos személyek” „be akarnak jutni az országba” –, be lehessen vetni a katonaságot is. A javaslat indoklásából derül ki, hogy Vonáék miért álltak elő ezzel a jogalkotási trükkel: az iromány szerint így garantálni lehet, hogy a katonák fegyvert – lényegében éles lőszert – is használhassanak. Abban igaza van a Jobbiknak, hogy a honvédelemről szóló törvény nem ismer pardont: ha egyszer különleges helyzetben rábízták a katonákra egy „objektum” vagy „létesítmény” – így például a határzár, a kerítés – védelmét, azt „fegyverhasználati joggal láthatják el”. (Persze a Jobbik javaslata alapján a kormány bármikor veszélyhelyzetet rendelhetne el, elég lenne arra hivatkoznia, hogy valamiféle „humanitárius katasztrófa fenyeget”.)

A Fidesz és a Jobbik hónapok óta egymásra licitál a migráció ügyében. Miután a radikális párt határozottabb fellépést követelt a bevándorlók ellen, a kormány határvadász egységek felállításáról döntött, a kormánypárt pedig a büntető törvénykönyv szigorítását tervezi: börtönbüntetéssel szankcionálnák a határ törvénytelen átlépését és a kerítés megrongálását. A Jobbik erre a hadsereg bevezetését szorgalmazta, amit rövidesen Németh Szilárd be is jelentett, mire az ellenzéki párt előállt a fegyverhasználattal – egy alkotmánymódosításban elbújtatva.

Egy magas rangú fideszes forrás elismerte a hvg.hu-nak, hogy a katonákat két ok miatt „vetnék be”. Elsősorban azért, hogy a kerítéssel együtt „elrettentő hatása legyen” a migránsok, embercsempészek felé – hátha más útvonalat választanak –, másrészt ki akarják fogni a szelet a Jobbik vitorlájából. Egyébként a Fidesz holdudvarában is vannak, akik lövetnének: a kormánypárti Demokrata publicistája tűzparancs kiadását követelte a lapban, de erről a kormány hallani sem akar.

Megúszható-e a Jobbik trükkje?

Nem hiába szeretné elkerülni tehát a Fidesz az alkotmány módosítását. Egyelőre nem akarnak bevezetni különleges jogrendet (szükségállapot, rendkívüli állapot stb.), és nem akarják módosítani az alkotmányt sem, hogy a veszélyhelyzetre vonatkozó passzusokat kibővítsék. Legalább is erre utal Gulyás bejelentése, aki szerint különleges jogrend nélkül, pusztán erre a mondatra alapozva fel lehet használni a déli határon a hadsereget:

A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme.

Gulyás szerint ez a passzus felhatalmazza arra a képviselőket, hogy módosítsák a honvédelemről szóló törvényt, és lehetővé tegyék a katonák munkára fogását a határnál. Csakhogy korábban Hende miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a honvédségnek „a jelenleg érvényes törvények és jogszabályok az államhatár őrizete és védelme tekintetében – ha nem katonai fenyegetéssel szembeni védelemről van szó –, nem szánnak szerepet”. Hende hangsúlyozta, ezt az alaptörvény és a honvédelemről szóló törvény köti ki, ezért szükség lesz ezen jogszabályok módosítására.

Fazekas István

Egy, a Honvédelmi Minisztériumban zajló munkára rálátó forrás is azt állította a hvg.hu-nak, hogy alkotmányos felhatalmazás nélkül a honvédeket legfeljebb olyan munkákra lehet rábírni, melyek nem védelmi, katonai jellegűek. Ilyen a jelenleg is zajló kerítésépítés, vagy sátrak állítása. Esetleg honvédségi buszokkal szállíthatnák a migránsokat, vizet vihetnének nekik lajtoskocsikkal. Tordai szerint sem világos, hogy mit csinálna a Honvédség a határnál, hiszen a menedékkérőket a menekültügyi eljárás lefolytatása nélkül nem fordíthatja vissza.

Tehát a kormányban is vannak olyanok, akik úgy látják, megfelelő módosítás nélkül a határ védelmére, katonai feladatokra alkotmányellenes lenne bevetni a hadsereget. Kérdés, hogy pénteken milyen törvénymódosítással áll elő a Fidesz, és csak a honvédelmi jogszabály átírásával át tudják-e hidalni ezt a problémát. Viszont nemcsak az alkotmány módosításához, a honvédelmi törvény átírásához is kétharmados többségre van szükség, tehát a Fidesznek szüksége van valamelyik ellenzéki erő támogatására. A baloldali ellenzék ettől elzárkózik.

Információink szerint a Jobbik kész lenne biztosítani a kétharmados többséget a honvédelmi törvény módosításához, cserébe elvárják, hogy a Fidesz támogassa az alkotmánymódosító javaslatukat – azaz a fegyveres határvédelem bevezetését.