szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Részben elégedett a menekülthelyzet magyarországi kezelésével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának európai koordinátora, aki Budapesten azt mondta, hogy aggasztó a menekültek ellátása, de a rendőrök például igyekeznek jól végezni a munkájukat. Viszont azt elmondta, hogy a határon létesítendő tranzitzóna a tervezett formában nem megfelelő.

Októberig 42 ezer menekült Magyarországra érkezésére számít az ENSZ, és sürgős lépéseket vár az érkezők újraelosztásában, ami egy formában a tervezett kvótarendszer támogatása. A magyar hatóságoktól is jobb válságkezelést várnak, de általánosan elégedettek a magyar helyzettel a nehézségek ellenére - derült ki az ENSZ menekültügyekért felelős európai koordinátorának  keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Idén szeptemberig 154 242 menekültkérelem érkezett az Európai Unióba, míg 2014-ben ez a szám összesen 42 777 volt - hangzott el Cochetel sajtótájékoztatóján, a koordinátor azonban nem érti az államok és vezetőik meglepettségét, hiszen összesen 250 ezer szír érkezett négy év alatt, ami az EU országai között elosztva nem tűnik hatalmas problémának. Az összes menekült érkezésével azonban egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, ebben nemzetközi összefogás szükséges, mivel nem egyszerűen migrációs jelenségről van szó, hanem menekültválságról - mondta Cochelet. 

Az ENSZ nem számít a helyzet változására októberig, vélhetően nem fognak kevesebben érkezni a Balkánon keresztül, a fent említett várható 42 ezer ember 80 százaléka pedig a koordinátor szerint  egyértelműen menekült: főleg szírekről és afgánokról van szó, de a több kisebb arabul beszélő népcsoportból is egyértelműen menkültek érkeznek.

Azt is emondta az ENSZ-tisztségviselő, hogy Szerbiát az állampolgárai számára biztonságos országnak tekintik, azonban a menekültek számára nem, ugyanis déli szomszédunk nincs felkészülve egy ilyen mérvű embertömeg ellátásra.

A rendőrökről elismeréssel beszélt az ENSZ-koordinátor
Fülöp Máté

Coechetel szerint a magyar rendőrség igyekszik jó munkát végezni, mert az agresszív tömgekkel szemben nem egyszerű fellépni, illetve együttműködésre bírni őket. De fontos volna, hogy a határőrizet és a határmenti eljárás jobb koordinációval működjön a segélyszervezetek és önkéntesek bevonásával. Azt mondta, úgy tudják, hogy a magyar kormány szerint nincs szükség a tranzitzónákban az étel és ital biztosítására. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a gyűjtőpontokon az emberek a szabad ég alatt alszanak, és fontos, hogy mihamarabb regisztrálva legyenek és az átmeneti táborokba kerüljenek, ahol jobb szociális és pszichológiai segítséget kell kapniuk. A magyar honvédség esetleges bevonása kapcsán Coechetel nem lát antidemokratikus helyzetet, de kiemelte, hogy a menekültekről szóló érvényben levő egyezmények szerint nem lehet kriminalizálni az illegális határátlépést.

Magyarországot is megilleti a szolidaritás a menekültek újraelosztásában, mondta az ENSZ-koordinátor, ezért örömét fejezte ki, hogy az osztrák és a német hatóságokkal közösen szolidárisan tudták kezelni a múlt héten a tranzitónáknál is súlyosbodó helyzetet és megindult a menekültek újraelosztása. Cochelet fontosnak tartja, hogy a határon jobb szűrők legyenek a védelemre nem szorulók kiválasztására, akik jellemzően a jugoszláv utódállamokból kerültek ki az elmúlt időszakban. 

A kerítéssel és a határőrizettel nincs különösebb probléma Cochetel szerint, de a határ menti tranzitzónák ötlete nem elfogadható jelenlegi formájában, mert az így nem igazodik teljes mértékben a nemzetközi egyezményekhez: nem működhetnek ugyanis úgy, hogy egyszerűen kijelentjük, hogy nem mehetnek tovább, nem mozoghatnak a menekültek. A tranzitzónákban nincsenek meg a megfelelő körülmények, például az infrastruktúra, a regisztrációra és a migránsok szűrésére, vészhelyzetek és a megugró napi határátlépések esetén bővíteni kell a kapacitásokat. 

A főleg szírek alkotta tömegek elsősorban azért kelnek útra, mert nincs helyi politikai megoldás, a háború állandósult a térségben, így nem is lehet elvárni a helyzet javulását. A Szíriát környező államok csak 37 százalékban tudják támogatni a menekülteket, ezért fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást a térségben, főleg anyagiakkal, ez a közel 2 millió menekültet befogadó Törökország segítését jelenti. A görögök nehéz helyzetükben nem tudják megfelelően ellátni feladataikat, így onnan is fel kell gyorsítani a menekültek újraelosztását a többi EU állam között.

Azt mondta még a koordinátor, hogy nincs megbízható információjuk a biztonsági zónákról, de így onnan is fel kell gyorsítani a menekültek újraelosztását a többi EU állam között - ami ebben a formában a tervezett uniós kvótarendszer megvalósulása lenne.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!