Az utóbbi időben Szíriára terelődött a figyelem menekültügyben, miután Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy a szír menekülteknek Németország megadja a menekültstátuszt. A szír polgárháború képei, áldozatai, a szétlőtt városok, a gáztámadás, a pusztulás nagysága, mértéke kiemelték az országot és szenvedő lakóit a többi válsággóc közül. Pedig vannak hasonló, sőt sok tekintetben rosszabb helyek a világon – ilyennek mondja az a 17 éves afgán fiú is volt hazáját, Afganisztánt, ahonnét három és fél éve jött el a családjával.

Már elismert menekült, de a státuszt nem volt könnyű megszereznie: „Mindent bizonyítani kellett”, mondja a neve elhallgatását kérő fiatalember, akivel az egyik pályaudvari tranzitzónában beszélgettünk kiakasztott száradó ruhák, telefonáló menekültek és banánhéjjal teli szemetesek között. Iránon busszal, autóval kelt át, majd Törökországból érkezett hozzánk a családdal együtt.

Afgán menekültek

MTI / Mohai Balázs

„Szeretnék tanulni”, mondja, és mivel jól beszél angolul (mi is így beszéltünk), tűrhetően magyarul, beállt fordítani a menekülteket segítőkhöz. A „nyugati” nyelvek mellett beszél még párat (farszi, dari, amelyek nagyon hasonlóak, urdu, amit a tévéből tanult meg, pastu, ami az anyja nyelve), „ez az én hobbim”, mondja.

A múlt heti káoszról azt mondta, örültek és nagyon boldogak voltak, hogy ezek az emberek végre Németországba mehettek, hiszen ezt akarták. Ami az ő közreműködését illeti, „az egyik ember segítse a másikat”, vonja le a tanulságot egyszerűen. Mellesleg mostanra javult a magyarja is a munkának köszönhetően.

Afganisztánban jelenleg tulajdonképpen káosz van, ha ezen a központi hatalom erejét és kényszerítőképességét értjük. A menekülthelyzet is az szírhez hasonló: jelenleg Afganisztán közvetlen szomszédságában milliószámra élnek afgán menekültek, Pakisztánban 2,5 millióan, Iránban 950 ezren. Egyes adatok szerint Pakisztánban 23 ezer menekült hal meg az elégtelen ellátás miatt, bár megközelítő adatokhoz is nehéz jutni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adatai szerint 800 ezer ember költözött el Afganisztánon belül kényszerűségből, és összesen 2,59 millióan élnek menekültként.

Hozzánk is évek óta a 2-3. legnépesebb menedékkérő csoportként érkeznek afgánok. Riportalanyunk is rossz tapasztalatokról számol be az Afganisztánnal szomszédos országok menekültügyi rendszerével kapcsolatban: „ezekben az országokban a rendőrség, a katonaság, a kormányok csak a pénzt akarják elszedni tőled. Ha nincs papírod, fizetned kell – mondják. Ha nem fizetsz, börtönbe zárnak vagy előállítanak a rendőrörsön. Iránban pedig nagy a rasszizmus, ha tudják is a neved, csak úgy szólítanak: „te afgán így, te afgán úgy.”

Afganisztánt már évtizedek óta háborúk sújtják:

• 1979-től 1989-ig a szovjet invázió (600 ezer-2 millió áldozattal)
• 1989-1996 kaotikus idők, bandák uralkodnak, polgárháború
• 1995-2001 Tálibok harca és uralma, nyilvános kivégzések, bizonyos csoportok nyilvános megcsonkítása (pl. kommunisták kezének levágása)
• 2001- USA harca a tálibok ellen

Emiatt az infrastruktúra gyenge, elpusztult vagy sérült. Az állami életben virágzik a korrupció, tudunk olyan estről, hogy a szegényeknek földosztáshoz biztosított 117 ezer dolláros ENSZ-forrás nagy része kliensek, politikusok zsebében végezte. A központi állam olyan gyenge, hogy a minisztériumok nem tudják megszervezni, elosztani a feladatokat, azaz alig van hatásuk a valós eseményekre. Az emberek szegények, a hosszú harcok miatt nem tudtak tanulni.

Tálibok támadása után

MTI / AP / Rahmat Gul

A 17 éves fiatalember úgy látja, Európa nem ismeri, mekkora is a probléma Afganisztánban. Csak Kabulról tudnak, hogy ott mi folyik, mivel ott felbukkannak néha nyugatiak. Ha valaki elmegy hazulról, azért imádkoznak az otthoniak, hogy élve jöjjön haza. A kormány nem tud véget vetni a támadásoknak, harcoknak, és ez így megy már évtizedek óta. „Vettek egy kamiont, megtöltötték robbanóanyaggal, majd belerohantak egy bevásárlóközpontba – 120 halott” idéz föl egy esetet. „Az emberek élete a bombák között zajlik, és ott is fejeződik be.” Hogy kik a támadók? Mindennap más szervezethez csatlakozók – al-Kaida, tálibok, ezek mind csak nevek, álcák, amiket a fegyveres bandák felvesznek: „csak szerzel egy kalasnyikovot, és azt mondod, tálib vagy”. A valódi tálibok békésebbek, segítenek sokaknak, nagyon vallásosak, és mindenkit erre szeretnének rávenni, de nem ölnek embereket, oszlat el egy közkeletű vélekedést a fiú.

„Németország azt mondja, csak a szíreket fogadja be, de gondoljon bele, nálunk korábban kezdődtek a harcok. Szíriában jön az ISIS (a fiú a Közel-Keleten használatos, gúnyos kicsengésű daes (daesh) kifejezést használja) – nálunk ott van az ISIS-en kívül az a rengeteg fegyveres banda, akik harcolnak, ölik az embereket. Meg kell találni a megoldást erre a problémára.”

Hogyan tovább? „Szeretnék autószerelő lenni, mert imádom az autókat. Vezetni még nem tudok, de szeretek minél többet megtudni az autókról. Most az érettségire készülök, magyarul tanulok, és mellette dolgozom. A Forma-1-et nem nézem, jobb  a valós életben száguldozni a barátaimmal.”