szerző:
Kálmán Attila

A focistából lett polgármester, majd miniszteri biztos annyi beruházás után egy börtönnel ajándékozza meg települését. De milyen egy kisváros, amelyik keményen harcol egy börtönért? A történetben feltűnik Seszták Miklós és Papcsák Ferenc neve is, ezen kívül kiderül, hogy a szabolcsi Kemecse szinte tobzódik az uniós fejlesztésekben, miközben a dolgozó nagy része közmunkázik.

Szabolcs egy nagy nulla

– mondja legyintve a megye kilátásárairól egy ötvenes évei végét taposó közmunkás Kemecse határában. Nyíregyházától 15 kilométerre járunk, a kisváros egyike annak az öt településnek, ahol a közeljövőben 500 férőhelyes börtön épül. Már Kemecse felé tartva sorra tűntek fel az út mellett a sárga mellényes közmunkások, ők végezték az utolsó simításokat a vadiúj városháza körül is.

Ha csak a 300 millióból megújuló városközpontot vagy a határban a gondosan nyírt árokpartokat nézzük, azt hihetnénk, hogy Ausztriában vagyunk, de legalábbis semmiképp egy leghátrányosabb helyzetű besorolást kapott kistérség (Ibrány-Nagyhalászi) kellős közepén.

Utolsó simítások a 300 millióból megújuló városközponton
©

Amikor még megvolt a ládagyár

A már idézett közmunkás sorsa jól mutatja az uniós pénzekből elevickélő, de összességében lassan elsorvadó vidéki kisváros jelenét. A férfi már tizenhárom éve végez alkalmi munkákat, de a közmunkaprogram előtt még segédmunkásként alkalmazták, magasabb fizetésért. Mióta közmunkás, azóta hónapról hónapra él, kevesebb bért és a tavaszi és nyári csúcsidőszakok kivételével csak egy-két hónapos szerződéseket kap.

Régen ezt rabszolgaságnak hívták. Azóta fordult egyet a világ

– mondja, majd kérdés nélkül is elkezd Kemecse „fénykoráról” beszélni. A rendszerváltás előtt sokan dolgoztak a téeszben, ő pedig a ládagyárban volt különféle pozíciókban. A ládagyár néhány éve bezárt, mert „mindent kiszorított az a rohadt műanyag”, sokan azóta legfeljebb közmunkáért állhatnak sorba.

„Ne hazudjunk magunknak, mindenki tudja, hogy ez illúzió" – ezt már egy közeli ház kerítésére támaszkodó nő mondta a közmunkáról. Márpedig Kemecsén a nosztalgiával emlegetett ládagyár bezárása óta, ha valaki nem tud elhelyezkedni a közszférában, nem kényszervállalkozó, vagy nem vándorol el, akkor annak nem marad más, csak a közmunka.

Közmunkások Kemecsén
©

Hogy a börtönnel állítólag együtt érkező 250 munkahely mit is jelent Kemecsének, ahhoz néhány adatot nem árt tisztázni. A kistérségben 14 százalékos a munkanélküliség, ami az országos átlag két és félszerese, és ebbe már a közfoglalkoztatottak is bele vannak számolva. A közmunka felpörgetése előtt Kemecsén 55 százalék volt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúak között. Még ha a munkaerő egy része nem is kemecsei lesz majd, abban nincs vita a helyiek között, hogy a börtön ebből a szempontból csak jól jöhet.

Börtön? Hát az bizony lesz, el van döntve

– válaszolt kérdésünkre egy tétován ácsorgó közmunkás, de ennél többet nem nagyon tudunk belőle kiszedni. Többen is a polgármesterhez, a megyei közgyűlés tagjához, Lipők Sándorhoz irányítanak, aki viszont nincs a városban. Lipőknek sok a dolga, júniusban miniszteri biztos is lett, miután Lázár János a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából egy-egy miniszteri biztost nevezett ki megyénként.

Magasra vitte

A polgármestert állítólag meglepte a kinevezés, ami érthető is: a másik 18 biztos mind országgyűlési képviselő, helyben erős politikus, többen megyei jogú városok expolgármesterei. Lipők ehhez képest csak egy cikluson keresztül, 2010 és 2014 között jutott be az országgyűlésbe, majd az országgyűlési képviselők számának megfelezésével ki is szorult onnan. Ráadásul az új választási törvény is úgy rajzolta át a választókerületi határokat, hogy Kemecse a kisvárdai kerülethez került: innen pedig Seszták Miklós fejlesztési miniszter jutott be a parlamentbe.

Rács mögött
©

Egy olyan párt tagjaként, amelyik senkit nem hagy az út szélén, nem csoda, hogy azt kezdték suttogni, Lipők kompenzációként kapta a miniszteri biztosi posztot, még ha pluszpénz és titkárság nem is jár hozzá. Több helyi politikustól azt hallottuk, hogy eleinte a megyei kormányhivatalt bízták volna a kisvárosi vezetőre, de hiába írja önéletrajzában Lipők, hogy „a kihívások embere”, az talán mégis nagy falat lett volna a számára.

Nem akarom bántani, mert nincs vele bajom, de nem egy MTA-doktor

– mondta róla egy megyei ellenzéki politikus, aki már azt sem értette, hogy a korábban a Kemecse SE-ben focizó Lipőkből hogy lehetett polgármester. Mindenesetre Lipők az országos politikai széljárástól függetlenül 2014-ben már ötödszörre vitte a kemecsei polgármesteri széket, sőt 2010 óta a testület is narancssárgába borult.

Az biztos, hogy a kemecseieknek nincs miért szégyenkezniük, messze nem a börtön az egyetlen új beruházás: a közeljövőben épülhet tanuszoda, felújították a bölcsődét és több közteret, új füvet kapott a focipálya, 768 millió jutott útfelújításra, korszerűsítették a szennyvíztelepet, felsorolni sem könnyű mi mindent. A számla legvégén 2 és fél milliárd forint áll, ennyi pénz jutott az elmúlt négy évben Kemecsén településfejlesztésre.

Egy-két erős haver nem hátrány

A sikersztoriért jelentős részben nyilvánvalóan a Kemecsét 2000 óta vezető Lipők Sándor a felelős. Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos lett, különösen annak fényében nagy szó, hogy az országban Budapest és Hajdú-Bihar után ide fizették ki eddig a legtöbb uniós fejlesztési pénzt, legfrissebb adatok szerint 484 milliárd forintot.

A fejlesztési miniszter szűkebb pátriájában a fejlesztési pénzekért felelős Lipőkről Kemecsén azt beszélik, hogy

jóban van az Orbánnal is

– meglehet, ez inkább kisvárosi legenda. Az viszont tény, hogy erős szövetségese Papcsák Ferenc, aki annak idején a Nyírségből katapultált a Fidesz a zuglói polgármesteri székbe, és több kikezdhető ügye és zuglói bukása ellenére élvezi a legfelsőbb körök bizalmát. Lipők második feleségét egyébként Papcsák Anitának hívják, az esetleges rokoni kapcsolatról nem tudtunk meg semmilyen konkrétumot. A helyiektől úgy tudjuk, abban az évben házasodott újra, amikor első feleségét sajtóinformációk szerint 2003-ban megverte. Ekkor többen le akarták mondatni a polgármesterségről, de azt mondta igazából ő a sértett, mert a felesége hagyta el.

A 2014-es országgyűlési választáson Lipők Papcsák kampányfőnöke volt, és választási csalási gyanúba is keveredett. Állítólag 700 közmunkást regisztráltak át Kemecséről Zuglóba, de ezt nem sikerült bizonyítani, úgy tudjuk, az utaztatott közmunkások sem mertek Lipők ellen vallani. Annyi biztos, hogy Kemecse lakossága a választások előtt látványosan megfogyatkozott, és Zugló lakossága pedig megnőtt – de az ügy elsikkadt.

Keresztény szellemiség

Lipők a börtönpályázat eredményhirdetése előtt elfogadtatta a testülettel, hogy Kemecsén „olyan büntetés-végrehajtási intézet kerüljön kialakításra, amely vallásos irányultságú, ahol keresztény alapelvek szerint élik mindennapjaikat az elítéltek”. És bár a pályázati kiírásban közművesített telket keresett a belügy, a környék lakói csak nem rég találtak egy értesítőt a postafiókjukban, amiben arról értesítették őket, hogy út épül a tervezett börtön közelében, és villanypóznákat is állítanak.

©

(Lipők Sándort múlt héten több csatornán is többször kerestük, de ottjártunkkor nem sikerült vele kapcsolatba lépni, majd azt üzenetet hagyta, hogy nincs arra még pár perce sem, hogy akár telefonon beszéljen velünk cikkünk megjelenéséig.)

Bár a település bízik abban, hogy a börtön ad munkát a helyieknek, némelyekben másfajta kételyek is megfogalmazódtak:

Az anyja picsájába vigye a börtönt, aki idehozta

– reagált kérdésünkre egy helybéli. De rögtön hozzátette: „minek még több cigányt a nyakunkra hozni”, és „majd amikor hétvégén kijárkálnak, akkor lesz majd szép világ”. Hasonló aggodalmak más börtönt építő városokban is előkerültek: félelmek az eltávot kapó és a városban dolgoztatott raboktól, illetve a hozzájuk érkező látogatóktól. Bátonyterenyén vissza is vonták a börtönpályázatot, Komlón pedig akkora volt a felháborodás, hogy népszavazást is tartottak a dologról.

Börtön a cigánysor végén

A kemecseiek tapasztalataink szerint sokkal békésebben fogadták a börtön ötletét. Nem mintha az önkormányzat kérdezett volna bárkit, mint sok más helyen. De a romákat a dühösen reagáló férfin kívül más nem emlegette fel. És amikor konkrétan rákérdeztünk, a legtöbb, ami elhangzott, hogy „nincs nagy balhé”, „semmi komoly”, „tyúklopás, piti ügyek". A Toldi utcai cigánysorról azért elmondták, hogy „arrafelé nem ritka a járőr”. Az államnak a börtönépítésre adott telek pedig csak egy kőhajításnyira van onnan. Amikor kerestük a leendő börtön helyét, egy fogpiszkálót rágcsáló férfi fordult ki a rossz hírű utcából.

Itt épül majd a börtön
©

Őt aztán nem zavarja az épülő börtön:

Aki jó, az úgyis kint marad

– igazgatta át elégedetten a fogpiszkálót a szája egyik sarkából a másikba. Ő világosított fel arról is, hogy ismerősei közül többen mentek volna börtönőrnek, egészen addig, amíg meg nem tudták, hogy a büntetlen előélet alapkövetelmény.

Végszóra megérkeztünk a városszéli telekre, stílszerűen a temető mellé. Velünk együtt érkezett a postás is: csikorogva állt meg a majdani börtönfal tövében, hogy aztán a postásautóból kiszállva annak takarásában egy füstölgő avarkupac mellé vizeljen, ezzel is jelezve azt, hogy a világ végén járunk. Mindenesetre ilyen kitérőre egy ideig még lesz alkalma, hiszen a börtön csak 2018-ra készülhet el.

Ezért épülnek a börtönök

A Belügyminisztérium január végén írt ki pályázatot önkormányzatoknak, hogy térítésmentes telek átadása ellenében 2018-2019-ig EU-s normáknak megfelelő börtönöket építsenek a közigazgatási határon belül. A pályázatra negyven település jelentkezett, végül öt befutó lett, de eredetileg kilenc telket kerestek, így a tartalékos helyszínek még reménykedhetnek.

A pályázat azután lett sürgős, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy olyan határozatot, amely megengedte, hogy a cellákban az egy főre jutó mozgástér az európai és magyar normáknál alacsonyabb legyen. Ilyen ügyekben már a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is jogerősen elmarasztalta a magyar államot: egy 30 négyzetméteres cellában 16 másik rabbal összezárt elítéltnek 2,5 milliós kártérítést ítéltek meg. Az emberi jogi bíróság előtt több száz ilyen ügy van, és akár a 18 ezer magyar elítélt mindegyike perelhetne, így 1,6 milliárd forintnyi kiadással már most számolhat az állam, de legrosszabb esetben tízmilliárdot is fizethetnek összesen az elítélteknek.

szigorodó büntetőpolitikának köszönhetően 2014-ben 141 százalékos volt a magyar börtönök telítettsége, ami egy-két bővítésnek köszönhetően mindössze 2 százalékponttal volt jobb, mint a 2013-as állapot, de 24 százalékponttal rosszabb a 2008-asnál. Jelenleg 12 869 férőhely van a börtönökben, ezt növelnék 19 ezerrel 2019-ig.

Emberi jogi szakértők szerint az építkezésekkel semmit nem érhet el az állam: amíg a szabadságvesztés alkalmazása széleskörű marad kisebb súlyú bűncselekményeknél is, valamint a középmérték miatt hosszabb a kiszabott büntetés, addig mindig tele lesznek a börtönök.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Óriási az érdeklődés a Disney+ iránt, milliók regisztráltak a szolgáltatásra

Óriási az érdeklődés a Disney+ iránt, milliók regisztráltak a szolgáltatásra

Orbán kedvenc sportújságírója gyurcsányozva mondja el, miért kell a Puskás Aréna

Orbán kedvenc sportújságírója gyurcsányozva mondja el, miért kell a Puskás Aréna

Leállt az 1-es villamos egy szakaszon, mert egy utas rosszul lett

Leállt az 1-es villamos egy szakaszon, mert egy utas rosszul lett

Visszatérhet lakásába a nyáron kilakoltatott 79 éves budafoki férfi

Visszatérhet lakásába a nyáron kilakoltatott 79 éves budafoki férfi

Vadászlámpával vakította el a helikopterpilótákat egy férfi a magyar–ukrán határnál

Vadászlámpával vakította el a helikopterpilótákat egy férfi a magyar–ukrán határnál

Súlyos repülőgép-balesetet szimuláltak a ferihegyi repülőtéren – fotók

Súlyos repülőgép-balesetet szimuláltak a ferihegyi repülőtéren – fotók