A diákok kétharmada középiskolában vagy szakközépiskolában tanul, ráadásul a kormányzati szándék szerint ez arányt még növelnék is, ezért kiemelten fontosnak tartották szakmai szervezetek, hogy felhívják a figyelmet – a Herman-gimnázium leveléhez hasonlóan – a szakképzésben tapasztalt oktatási anomáliákra, pénzhiányra, elavult gyakorlati oktatási körülményekre, valamint a rendezetlen tantervre és az átláthatatlan érettségi feltételekre.

A levelet a két legnagyobb pedagógus szakszervezet, a PSZ és a PDSZ mellett az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Hálózat a Tanszabadságért szervezet, valamint további hat szakmai szervezet jegyzi. Meglátásuk szerint az egymásnak ellentmondó, átgondolatlan intézkedések a tanulókat, a szülőket és a tanárokat is bizonytalanságban tartják. A rendszer megnehezíti a pályaválasztást, a tanulást és az iskolák működését.

Túry Gergely

Hibásnak tartják, hogy évente változik, hogy egy-egy megyében milyen szakmát lehet tanulni. Emlékezetes, hogy 2015-ben a szakképzésekben a magán és alapítványi iskolák alig kaptak keretszámot, míg a kvótákat állami intézmények kapták, függetlenül az oktatás színvonalától, a tanulók érdeklődésétől.

A tanulók számára kiemelten hátrányos helyzetnek tartják, hogy a 11. évfolyamos tanulók alig több mint egy évvel az érettségi előtt még nem tudják, hogy milyen feltételek alapján kell a szakmai tárgyaikból érettségizniük. Ráadásul – a szervezetek szerint – a kerettantervek és a tankönyvek is követhetetlen gyakorisággal változtak az elmúlt években, ami szintén megnehezíti a tanulók felkészülését. Nem elhanyagolható, hogy tapasztalatuk szerint a gyakorlati műhelyekben átlagosan öt éve nem voltak érdemi fejlesztések, így sok helyen elavult technológiával tanulnak a diákok.

A szervezetek szerint az intézményi háttérben sincs stabilitás, szinte évente tologatják a szakképzési intézményeket a különböző minisztériumok között. Több intézmény a nemzetgazdasági tárcához került, míg számos társuk az Emmi alá tartozik továbbra is, de évente tapasztalható vándorlás.

A szakmai tárgyak és a testnevelés mellett kevesebb idő jut történelemre, irodalomra és más közismereti tárgyakra.

Túry Gergely

Az általános műveltség színvonalának sérüléséhez vezethet, hogy mindössze heti 6 óra jut olyan tantárgyakra, amelyek nem szakmai vagy tornaórák a szakiskolákban, de a szakközépiskolában is romló tendenciára számítanak. Ez egyben azt is jelenti, hogy kisebb marad egy-egy tanuló mozgástere, ha meggondolná magát a választott szakmáját illetően, vagyis végkifejletben nem lesz rugalmas a tudása a munkaerőpiacon.

Fontos hozzátenni, hogy az egykori kerettanterv meghúzta a közismereti tárgyak minimális szintjét az első két évfolyamon, amelyet minden középiskolában figyelembe kellett venni. Kizárólag ezen felül lehetett szakmai tárgyakat tanítani, illetve a gimnáziumok rendszerint megemelték egyes közismereti tárgyak óraszámát. A szempont az volt, hogy a tanulók 16 éves korukig a tanórák számában garantáltan megkapják az azonos oktatást intézményi formától függetlenül, hogy a hátralévő két évben tudjanak a tanultak és érdeklődésük alapján specializálódni. A Nemzeti Alaptanterv szakiskolai kritikája szakmai körökben, hogy túlzott mértékben vonja el a közismereti tárgyaktól az energiát a szakmai tárgyak felé.

Levelük végén elkeserítő helyzetet vázolnak a szervezetek. A szakiskolákat a jövőben szakközépiskolákká minősíti a kormány, a szakközépből szakgimnáziumok lesznek, azonban a jelen körülmények között ez csak egy hangzatos bizonyítványt jelent, nem pedig érdemi tudást – vallják. Így "értelmesen, önállóan dolgozni tudó szakemberek helyett önálló feladatmegoldásra képtelen, műveletlen masszát" nevel a rendszer a gyermekekből, amelynek szerintük "végzetes hatása lesz Magyarországra és az egész magyar nemzetre nézve".