A Vs.hu az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához jutott hozzá a per útján. A dokumentumokat folyamatosan dolgozzák fel, és többrészes cikksorozatban hozzák nyilvánosságra a tartalmukat.

Egyfajta tűzoltás a munkahelyvédelmi akcióterv

„Sok fontosabb gazdaságpolitikai döntés azt az érzetet kelti, hogy improvizatív módon született. Véleményünk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is ilyen. Mivel a kormány az elmúlt két évben sorozatosan megsértette legszegényebb rétegek érdekeit, ennek hatására fokozatosan növekedtek a szociális feszültségek. Ezért most egyfajta tűzoltásként kitalálta a programcsomagot, amelynek a kormányzati cikluson belüli pozitív hatása azonban meglehetősen bizonytalan” – olvasható a Századvég 2012 júliusában készített tanulmányában.

A kormány egyértelmű sikerként kommunikálta a munkahelyvédelmi akciótervét, de az Századvég szerint nem más, mint „a meglévő Start-kedvezmények újracsomagolása”.”Mivel már a meglévő rendszer is túl bonyolult volt, és túl sok adminisztrációt követelt, ez az új csomag “csak tovább fokozza a fejetlenséget a rendszerben” – vélték az elemzők.

Nem jó, ha megszabják az embereknek, mit vegyenek a boltban

Az anyag egy későbbi fejezetében a kormány segélyezési politikáját is bírálták. A korábban pénzben járó segélyek és családtámogatások utalvány-formában történő kifizetéséről például azt írták: "A kormány már eddig is számos szigorítást és feltételhez kötést véghezvitt a szociális ellátások területén. Ha még tovább szigorítják a feltételeket, még inkább meg akarják szabni, hogy mit csináljanak, mit vegyenek a boltban az emberek, annak az lesz az eredménye, hogy szembefordulnak velük. Ha beosztják helyettük a pénzüket, és nem kezelik őket felnőttként, annak tekintélyes mértékű szavazatvesztési következménye lehet.”

Közel sem biztos, hogy „a szociális kártya bevezetése vagy az utalványos rendszer kiterjesztése kezelni tudná az uzsora jelenséget, mivel visszaélni a természetben adott segélyekkel is lehetséges” – tették hozzá.

Az elemzés záró értékelésében általánosságban is bírálták a kormány szociálpolitikáját, amelyben „sok estben háttérbe szorulnak az alsóbb és kirekesztett rétegek érdekei”.

A hasonlóan, szinte elejétől a végéig kritikus jelentések azért a ritkábbak közé tartoznak, a cégcsoport tanulmányai jellemzőbben inkább egy-egy lépés kockázataira figyelmeztetnek – jegyzik meg a Vs.hu cikkében.

A Klik működése befolyásolhatja a 2014-es választási eredményeket

Már 2012 júliusában, a Klik (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) indulása előtt fél évvel jelezték, hogy a szervezet eredményes működése nagy hatással lesz a 2014-es választásokra, mivel „az új intézmény közel 160 ezer alkalmazottja homogén réteget alkothat, így “önmagában képes lesz rá, hogy akár a következő országgyűlési választások eredményeit is befolyásolja vagy akár eldöntse”. A közoktatás államosításának folyamatát szakmai szempontból egyébként sosem értékelte a Századvég, a lépés politikai következményeire azonban több elemzésében is figyelmeztetett.

A rezsicsökkentés kockázata

Hiába jelzett erős szakmai és politikai kockázatokat a Századvég a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is, erről a tervéről többszöri figyelmeztetésre sem tett le a kormány. Pedig az energetikai ágazat helyzetéről készült tanulmányok már 2012 októberében hosszan sorolták az akkor még csak tervezett nonprofit közszolgáltatás hátrányait.

A jelentés arra is int, hogy a hatósági árszabályozás mellett „a magánvállalkozás profitérdekeit követve a szolgáltatásainak minőségén és biztonságán keresztül próbálja majd csökkenteni költségeit, egy esetleges csődhelyzettel pedig a lakossági ellátás biztonságát is veszélyeztetheti”.

A folytatás pedig arra is kitér, hogy az ellátásbiztonsághoz a kiszámítható gazdasági, szabályozási környezet is hozzátartozik.

Az ócsai lakópark gettósodást hozhat

A bajba jutott devizahiteleseknek szánt, 2013 tavaszán elkészült ócsai szociális lakóparkot szintén olyan ügynek látta a Századvég, ami inkább ártott, mint használt a kormány megítélésének. 

A cég 2013. áprilisi elemzésében arra figyelmeztetett, hogy „a szociális családiház-építési szektor imázsán keresztül a kormányzati teljesítmény megítélése tovább romolhat”.

A jelentés nemcsak azt nevezte kínosnak, hogy az első körben jelentkező majdnem ötszáz család tíz százaléka sem felelt meg a pályázaton, de az építkezés magas árát és lassúságát firtató bírálatok mellett jogosnak találta azokat az aggályokat is, hogy “a devizahitelesek szegregálása a terület gettósodását eredményezheti”.