Folytatódik az MNB-ügy: immár nemcsak a hírhedt alapítványok költéseiről derülnek ki újabb részletek, hanem az MNB saját marketingtevékenységéhez kapcsolódva is megjelentek adatok. Az MSZP-ből Burány Sándor kért ki jegybanki dokumentumokat, melyeket az MNB az alapítványi dokumentumokkal együtt küldött el a szocialista képviselőnek, de honlapjára már nem tette ki őket. (Az Index MNB-s anyaga ugyanezekből dolgozott.) A dokumentumok egy része a Növekedési Hitelprogram (NHP) kommunikációs költéseinek számláit tette ki.

A Magyar Nemzeti Bank kisvállalkozási növekedési hiteleket serkentő plakátja a Hungária körúton.

Stiller Ákos

A hvg.hu elkérte ezeket a dokumentumokat, melyekre Burány maga utalt a köztársasági elnöki vétó után visszadobott MNB-törvény vitájában, és meg is kaptuk őket. Ezekben felbukkan a mai Magyar Idők elődje, és a VS.hu neve mellett is feltűnt pár érdekes számsor. Az összkép pedig leginkább a még Simicska Lajossal teljes Fidesz-média működését illusztrálja a maga teljes pompájában.

Növekedési Hitelprogram

Az MNB 2013-ban indította meg a NHP-t azért, hogy a kkv-szektorban fellendítse a hitelezést: a jegybank kamatmentes hitelt bocsátott a kereskedelmi bankok rendelkezésére, melyek végül 2,5 százalék kamatra adták tovább a kkv-szektor szereplőinek azt, amely kedvezőbb volt, mint a piaci kamatok. A jegybank folyamatosan sikerről beszélt, Buránynak azt írták, 31 ezer vállalkozás vette igénybe 2126 milliárd forint értékben. Zsiday Viktor szerint a vállalkozások 20 százaléka élt vele, és leginkább a program első, egyéves szakaszában nem tudta megszüntetni a hitelundort, azaz a hitelállomány tovább csökkent, ezért ki kellett terjeszteni a felhasználhatósági körét.

Az MNB is kiemelte, hogy a kommunikáció kulcsjelentőségű volt. A cél az volt, hogy a 15 évnél idősebbekhez eljusson az NHP híre (rejtély, miért volt ilyen fontos a 16 évesek meghódítása), és ez 95 százalékban sikerült is. Ennek a jelentőségnek megfelelően az MNB akkora kommunikációs közbeszerzést írt ki, amekkora még nem volt: 6 milliárd forint keretösszegben intézhette a szerencsés nyertes az NHP kommunikációját.

Matolcsy György a Növekedési Hitelprogram kibővítéséről szóló sajtótájékoztatón.

Túry Gergely

Nem nagy meglepetésre, 2014 januárjában az MNB igazgatósági határozatában is elfogadott döntés alapján az Inter Media Group (I.M.G.) nyerte el a tendert. Ahogy a Kreatív kimerítő cikke is leírja 2010 és 2014 között egyébként összesen 30,2 milliárd forint értékű kommunikációs közbeszerzést vitt el az egyetlen induló, ez az állami szektor költéseinek 49 százaléka. Az I.M.G. a teljes kiosztott összeg 30,28 százalékát söpörte be, az elnyert összeg 79 százalékát verseny nélkül.

Jé, taroltak a Simicska-cégek

Az MNB-s ügyben inkább a tévék kapták a nagy pénzt. 2014 januárjában a jegybank elfogadja a közbeszerzést egyhangúlag, februárban pedig meg is indul a kampány 280 millió értékben. Tévés hirdetésre 83, online-ra 30, nyomtatottra 43, köztéren 62 milliót tervezett az ügynökség, további részletekre nem derül fény, azaz, pl. hogy melyik médiumok milyen arányban részesültek a mannából.

De létezik egy adatbázis, amely – listaáron ugyan, tehát nem a valós, tárgyalásokban kialakult árakon számolva, de – a különböző piaci szereplők adataira támaszkodva összeszedi a reklámköltési és megjelenési adatokat, ez a Kantar Media által összeállított Adex. Itt termékre is rá lehet keresni, tehát pontosan látni, hogy az MNB az NHP-t milyen médiumokon hirdette milyen arányban (a pontos számok inkább jelzés értékűek). A nyomtatott sajtóban a hetilapok közül Heti Válaszban volt a legtöbb NHP-hirdetés, de egyértelműen a Metropol és a Magyar Nemzet vitte el a sajtóra szánt összeg kétharmadát. Mind masszívan Simicska-érdekeltség. Ahogy a rádióban a Class FM, a tévéadók között a szintén jó fideszes kapcsolatokkal bíró Simon Zsolt és Yvonne Dederick birtokába 2014 januárjában jutó TV2 vitte el a nagy pénzeket (az Adex szerint az egész kampányösszeg felét), de az M1-nek is jutott. Az online költés egyenlítődött ki a legjobban, itt az Origo.hu ugyan sokkal többet kapott, mint a többi oldal, de ezt magyarázhatja a piacvezető mivolta. Egész 2014-re vonatkozva persze hatalmas Simicska-fölény mutatható ki a köztéri hirdetések piacán is, a Publimont és Publimont City Light több mint háromszor annyit pénzt kapott, mint a második helyezett cég.

A havi keretek egyre növekedtek, áprilisban már 543 millióra nőttek, és megjelent az összesítésben a 2013-tól Századvég-tulajdonú Napi Gazdaság is: ők ettől fogva az év végéig havi 8-9 millió forintot kaptak az NHP hirdetéséért a havi keretösszegre tekintet nélkül. Áprilisra 669 millióra nő a keretösszeg, júniusban már 756 millió, és nő az online költések addig mérsékeltebbnek mondható összege is – júniusban már egyfelől a havi tervben szereplő 15 millió mellett megjelent a display és banner típusú online hirdetés is, összesen 35 millió forintért.

Kantar Media

Hirtelen jó üzlet lesz a VS.hu

2014 októberétől a lajstromban egy új szereplőt fedezhetünk fel. Az I.M.G. hirtelen felfedezi, hogy a VS.hu-ban nagyon megéri az NHP-t hirdetni, el is helyez náluk azután minden hónapban 18,8 millió forintot. Hogy fogalmunk legyen a pénz mértékéről, ugyanennyit kap az Origo is, s a hvg.hu-nak nyilatkozó online hirdetési szakemberek szerint ennek a pénznek a töredékéért is gyakorlatilag bármit megtesz a megrendelőnek egy olvasottabb online sajtótermék, azaz a majd’ 20 milliós havi apanázzsal a VS.hu megfogta az isten lábát.

Mintha elvágták volna

Így mennek a dolgok egészen 2015 januárjáig – itt még csurran-cseppen valami, aztán hirtelen eltűnik az NHP a tételek közül. Az I.M.G.-nek be kell érnie állásajánlatokkal, csip-csup grafikai tervezésekkel, ők a felelősek az új húszezres megtervezésének lebonyolításáért – egyáltalán nem kommunikációs feladatok ezek, és az összeg is visszaesik, a havi 6-700 milliókból száz-kétszázezer forintok lesznek. A titok nyitja részben az NHP-kampány kifutása, de nehezen képzelhető el, hogy ne lett volna szerepe ebben az Orbán–Simicska-háború kitörésének is.

Az MNB amúgy azt állítja, kifejezetten keveset költött, az NHP összkeretének csak 0,3 százalékát fordították kommunikációra, míg más bankok ilyen esetben 0,5-1 százalékot szoktak költeni. Ám ezzel is elég rendes bevételhez jutottak a kormány hátországához köthető médiumok, miközben a versenytársak a jobbára a piacról próbáltak megélni.