Zöld lámpát kapott Pintér Sándor belügyminiszter álma, létrejöhet a nemzetbiztonsági szakszolgálatok birtokába került információkat feldolgozó és koordináló szuperszerv, a TIBEK. A szerv létrehozásán korábban még saját magával is összeveszett a kormány, egészen az utolsó pillanatig tartott a vita. Szerdán este, hosszú, tárgyalásokkal eltöltött hetek után még úgy tűnt, minden bedőlhet, mert érkezett egy kormánymódosító javaslat, amely annyira kigolyózta volna a szervezet jogköreit, hogy tulajdonképpen a létrehozása is teljesen értelmetlenné vált.  

Pénteken viszont egy újabb módosítóban már egy kevésbé szuper, de az ellenzék szerint is vállalható feladat- és jogkörrel ellátott szervezet képe körvonalazódott, amit végül egyhangúlag támogattak az ellenzéki pártok a törvényalkotási bizottság ülésén. A korábbi értelemben vett szuperszervről már nem igazán érdemes beszélni, hiszen a TIBEK által begyűjtött lehetséges adatok körét szűkítették. Az Információs Hivatal (IH – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felelősségi köre) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ – Simicskó István honvédelmi miniszter felelősségi köre) nem fog automatikusan adatot szolgáltatni a szervezetnek (amelyért Pintér Sándor belügyminiszter felelős). A TIBEK munkatársainak ezt külön kérniük kell, és az IH vagy a KNBSZ meg is tagadhatja az adatszolgáltatást, ha úgy ítéli meg, hogy az a törvényes működését veszélyeztetheti. 

Simicskó István és Lázár János

MTI / EPA

A szolgáltatott adatokba a TIBEK illetékes munkatársának lesz betekintése, a miniszternek pedig csak abban az esetben, ha jogkörébe tartozó információkról van szó. A kormány ettől függetlenül továbbra is kérhet és kap is naprakész információkat, elemzéseket, de egy konkrét akta kibogarászása nem lesz lehetséges. Egyéb esetben az adatot kizárólag offline lekérdezés útján szerzi be, vagyis valamilyen adathordozón, például pendrive-on kapja meg.

72 óráig a rendőrség az úr

Harangozó Tamás, a törvényalkotási bizottság szocialista tagja a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az ő javaslatukra végül az is bekerült a változtatásokba, hogy a rendőrség 72 órára kaphat szinte szabad kezet a terrorfenyegetettség kezelésére. Ez viszont időben (72 óra) és térben (a fenyegetettség keletkezésének helyszíne) is behatárolt intézkedési jog lesz, ráadásul a felelősség az országos rendőrfőkapitányé, tehát szakmai döntés áll majd a meghozott lépések hátterében. A 72 órás időszakot egyszer meghosszabbíthatják, ehhez azonban már a rendőrfőkapitánynak a nemzetbiztonsági bizottság előtt is meg kell indokolnia döntését. A politikus szerint a változtatások elfogadása után újabb különleges jogrend bevezetésére, így az alaptörvény módosítására, amely ugyancsak szerepel a kormány tervei között, nincs is már szükség.

Simicskó István honvédelmi miniszter szerint viszont van. A miniszter a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, szükségszerű az alaptörvény módosítása és abban az új különleges jogrend, a terrorveszélyhelyzet feltüntetése. Szerinte a módosítás célja, hogy terrorizmussal szemben a kormány a honvédséget is bevethesse, ha a rendőrség erői nem elegendőek. Szerinte sok ellenzéki javaslatot befogadtak, de most már a szavazáson a sor.

hvg.hu

A hvg.hu kérdésére, hogy számítanak-e arra, hogy a Jobbik segítségével meglesz a kétharmad, Simicskó miniszter csak annyit válaszolt, reméli, hogy a keddi szavazáson nem a pártfegyelem, hanem a képviselők lelkiismerete diktál majd. „Meghallgattuk a kritikákat, most szavazni kell” – mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a bizottsági ülésen konkrét terror-forgatókönyvek is előkerültek ellenzéki politikusoktól, hogy milyen támadásokra hogyan alkalmaznák a jogszabályi hátteret, de Simicskó szerint nem kell ötleteket adni a terroristáknak.

A Jobbiknál pattog a labda

Mirkóczki Ádám a nemzetbiztonsági bizottsági jobbikos tagja szerint az öt meglévő különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet) mellé indokolt felvenni egy újabb, a terrorfenyegetésre közvetlenül reagáló helyzetet. Frakciódöntés azonban még nem született arról, támogatni fogják-e az alaptörvény módosítását. Ha így döntenek, akkor mindenesetre a kormány számára gond nélkül meglesz az alaptörvény módosításhoz szükséges kétharmad.