Törökországban az elmúlt fél évben 63 ember lett terrortámadás áldozata, ráadásul jó részük olyan nagyvárosokban, mint Isztambul vagy Ankara, ahol turisták is szép számmal megfordulnak (például a reptéren). Az ország mégis bent maradt a II.-es csoportban, vagyis a külügy fokozott biztonsági kockázatot rejtő országnak tartja, azaz nem került azok közé a helyek közé, ahová nem ajánlanák a beutazást. Ez pedig komoly következményekkel jár azok számára, akik a pénteki puccskísérlet miatt mégis lemondanák Törökországba tervezett újtukat.

"Megjött a harmadik csónak, mi meg beszálltunk"

Andrea és párja már a sokadik intő jel hatására lemondani készül a hónapok óta tervezgetett isztambuli kirándulását, ami hétfőn kezdődne. „Ismered a viccet, amikor az öreg árvíz idején az isteni jelet várja a három csónak helyett? Na, mi az utolsó csónakba beszálltunk” – mondta, aztán megmagyarázta a bon mot-t. „Hónapokkal ezelőtt vettük meg a repülőjegyet, még a robbantások előtt. Egy ponton lett volna lehetőségünk változtatni a menetrenden, akár vissza is válthattuk volna a jegyet, de nem tettük, gondoltuk, nem lehet folyton rettegni. Aztán egyre sűrűsödtek az események. Az első, hogy egy barátnőnk kint volt, mikor felrobbantottak egy buszt, aztán jött a robbantás az isztambuli reptéren, végül a puccskísérlet. Ezek után szerintem hülyék lennénk csak azért is Isztambulba menni…” Ők most azt keresik, van-e lehetőség a jegy visszaváltására, de legrosszabb esetben átíratják olyasvalakire, aki szívesen elutazna.

AFP / Bulent Kilic

Még most sem merik elhagyni a szállodát

Egy másik turista viszont már Dél-Törökországban vészelte át a puccskísérletet, a tapasztalatait pedig megosztotta a Facebookon is. Ő várandós feleségével járt kint, ezért nagyon aggódtak, hogy a nagy izgalomtól ne essen baja se a kismamának, se a magzatnak. Azt írta, éjfél után érkeztek csak vissza a hotelbe a belvárosból, de már ott is furcsállták a korábban nem tapasztalt jelentős rendőri jelenlétet. A szállodában a recepciónál tájékoztatták őket, hogy az országban katonai puccs zajlik, a repülőtereket pedig lezárták (mint később kiderült, ez csak az isztambuli és az ankarai repülőterekre volt igaz, bár kétségtelenül ezek bonyolítják az ország légiforgalmának túlnyomó részét.). Arra is felhívták a figyelmüket, hogy a saját érdekében senki ne hagyja el a hotel épületét. Ezen a ponton viszont a turisták pánikba estek, elégedetlenek voltak az információval, ráadásul ekkor már a tévéállomások sem sugároztak (több csatornát, köztük a CNN Turk-öt is megszállták a puccsisták).

AFP

„Senki nem tudta, mennyire lesz ez veszélyes ránk nézve. […] Rá egy órára óriási üvöltés, durrogás, sziréna hangokat lehetett hallani a távolból” – írta a Facebookon egy kint nyaraló magyar. Az isztambuli főkonzult is felhívták, aki „országos kiterjedésű felkelésről” tájékoztatta, és azt javasolta, zárkózzanak be a szállodai szobáikba, amíg nem javul a helyzet. A turisták közül mindenki „a szobájába menekült”, és nemsokára a hotel összes szobájában lekapcsolták a világítást. A szorult helyzetbe került turista szerint nagyon jól lehetett hallani, hogy tömeg van az utcákon, és valamit skandálnak. „A mecsetekből hallunk Korán részleteket, gyanítom, békére intés kapcsán” – írta, de mint kiderült, épp ennek az ellenkezője történt, a szekuláris puccsisták ellenében az ultrakonzervatív Erdogant támogató müezzinek az utcára hívták az embereket, hogy akadályozzák meg a puccskísérletet. Azóta a helyzet már nyugodtabb, de a turisták továbbra sem nagyon merik elhagyni a szállodát.

"A konzulátuson nagyobb volt a pánik, mint a hotelben"

Kolos és barátnője Alanyában, a török riviérán vészelték át a puccskísérletet. Őket nem a durrogás vagy a müezzinek ébresztették, hanem az aggódó otthoniak telefonhívásai. Miután gyorsan megnyugtatták őket, bekapcsolták a tévét, ahol egy helyi csatornán kísérték az eseményeket. A Facebook egy időre teljesen lehalt, és a Gmail is lassú volt, időnként pedig a telefonhálózat sem működött. Azt mondta, megpróbálták felhívni az isztambuli konzulátust, de ott senki sem vette fel a telefont. Az ankarai konzulátus telefonszámán már jelentkezett valaki, de Kolos szerint "nagyobb pánikban volt, mint mi, csak annyit tudott mondani, hogy maradjunk, ahol vagyunk, de amúgy nagyon kedves és segítőkész volt". Kívülről csak egyszer hallottak valakit hangosbeszélővel skandálni, egyebet nem észleltek az eseményekből, csak másnap. "Rögtönöztek egy kivetítőt az egyik téren, és hirtelen valahonnan mindenkinek a kezében termett egy-egy török zászló" – mondta Kolos, aki szerint látszott, hogy a kormányzati támogatás biztosítása miatt voltak ott az emberek, még ha nem is rendelték ki őket.

Lehet veszélyes, de addig nincs pénz, amíg nem kockázatos

Amíg a magyar külügy nem helyezi át a törökországi úticélokat az utazásra nem ajánlott I.-es kategóriába, addig mindenki csak a saját szakállára mondhatja le az utazásokat – mondta a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetség Utasbiztosítási Tagozatának a vezetője, vagyis kötbért kell fizetnie annak, aki úgy dönt, hogy nem vállalja az esetleges kockázatokat. Ez alól csak egy kivétel van és volt is, amennyiben az adott járatot törlik, és az utas nem fogadja el a felajánlott alternatív utazási időpontot. Amennyiben utazási irodán keresztül lebonyolított útról van szó, lemondás esetén ott sem köteles megtéríteni a költségeket az iroda, sem a repülőjegyet, sem a szállást.

AFP

A korrekt tájékoztatás elvárás, de nem jogszabály által előírt kötelezettség. Ezt az utazási irodák és a közvetítők a legtöbbször a kint tartózkodó képviselőiken keresztül bonyolítják. Horváth Péter szerint egyébként a hétvégén indított charter-járatok mind gond nélkül elindultak és visszaérkeztek, mivel ezek a török tengerpartra tartottak, ahol a puccskísérlet nem járt jelentősebb felbolydulással, és főleg nem repterek elfoglalásával.

Ott is van, meg nem is

A helyzet persze nem ennyire egyszerű, hiszen Franciaországban is számos terrortámadás történt az elmúlt egy-másfél évben, mégsem került át még a II.-es csoportba sem, hanem a biztonságos úti célnak tartott III.-asban foglal helyet. Fura csavar az ügyben, hogy Törökország szerepel is a hírhedt I.-es csoportba (olyan országok mellett, mint Irak, Afganisztán, vagy Líbia), meg nem is. Az ország szíriai határ menti tartományai, Hatay, Gaziantep, Şanlıurfa, Mardin, Sirnak ebben a csoportban találhatóak. Az ország többi része azonban továbbra is megmaradt a II.-es csoportban, a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok között, annak ellenére, hogy az országban az elmúlt félévben szinte minden hónapra jutott legalább egy komolyabb terrortámadás (összesen 63-an haltak meg a támadásokban), a puccskísérlet pedig a sikertelensége ellenére is komoly politikai feszültségeket okozhat a török belpolitikában.

A tájékoztatás szerint az Isztambul európai oldalán lévő Atatürk (Turkish Airlines-járatok) és ázsiai oldalán lévő Sabiha Gökcen (Wizz Air- és Pegasus-járatok) reptereken az elmúlt nap ott rekedt utasok miatt nagyon nagy a tömeg és sorok alakultak ki. A repterek termináljai tele vannak, a check-in pultok előtt többórás várakozásra kell számítani. Emiatt aki az utazás mellett dönt, annak mindkét reptér esetében mindenképpen több órával az utazás előtt kinn kell lennie.

Az isztambuli repterek biztonsági ellenőrzését egyébként már a június 29-i isztambuli reptéri merénylet és a július 14-i nizzai terrortámadást követően jelentősen megszigorították a török hatóságok. A július 15-i törökországi puccskísérletet követően a biztonsági intézkedéseket még tovább fokozták.

„Hivatalos közlés szerint az Atatürk reptér forgalma július 16-án szombaton 14.00 órától újra indult, a gyakorlatban azonban ez a gépek fokozatos újraindítását jelenti. Vasárnap reggel az Atatürk reptér termináljában nagy tömeg volt tapasztalható, a becsekkolásra több órát kell számolnia annak, aki innen utazik. A reptér honlapjának tájékoztatása alapján a Turkish Airlines Atatürk reptérről indított, menetrend szerint tervezett napi három járatából vasárnap két járat indul Budapestre. A Wizz Air járatai a megszokott menetrend szerint közlekednek a Sabiha Gökcen reptérről” – írják a konzuli szolgálat honlapján.

AFP / Ozan Kose

Megadnak egy forródrótot is az isztambuli főkonzulátushoz (+90 533 735 8715), ezt azonban érdemes többször hívogatni, nekünk legalábbis csak egy török nyelvű üzenetrögzítő válaszolt.