A lap augusztus végén írt arról, hogy ezek a testületek tárgyalnák a politikailag kiemelt fontosságú ügyeket a későbbiekben, ám a kialakításukról szóló tervezetet még az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sem támogatja, mivel szerinte korrupciós kockázatot hordoz. Az általuk most megszerzett, több mint 30 oldalas összefoglaló megerősíti korábbi értesüléseiket. Az OBH kimondja, hogy „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé”, vagyis tisztában van azzal, mire megy ki az új szervezetek létrehozása.

Az összefoglaló szerint emellett a „közigazgatási bíráskodás felállítására tehát nincsen szükség, legfeljebb annak továbbfejlesztése kerülhet szóba”. Már csak azért sem, érvelnek, mert a rendszert négy éve alakították át, és azóta jól működik. Éppen ezért nem értik, miért kell hozzányúlni az igazságszolgáltatásnak ehhez az eleméhez. „Az indokolásban nem találtunk olyan releváns magyarázatot, amely arra adna választ, hogy mi a probléma a fennálló szervezeti keretekkel, miért kell megváltoztatni azt, az új perrendtartás miért ne működhetne a jelenlegi feltételek mellett?” – idéz a dokumentumból a 444.hu.

A cikk szerint az OBH azt is problémásnak találja, hogy a tervezet szerint a felsőbíróság döntnökeinek csupán fele érkezhet az igazságszolgáltatásból, a másik felét köz- és kormánytisztviselők közül kell kiválasztani. Ez a szervezet szerint a „jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad – kétségkívül nem kevés – alapot".

Ugyancsak felvetik, hogy a változtatások bevezetését a kormány javaslata éppen 2018, azaz a választás évének elejére tervezi. Kérdés, írják, hogy mindez „megvalósítható-e úgy, hogy akár éppen a választási ügyekkel kapcsolatban ne legyen semmiféle fennakadás?”.

Az ügyben korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter is nyilatkozott. Lázár János akkor „teljes hülyeségnek” nevezte, hogy az új közigazgatási bíróságra helyeznék a politikailag kényes ügyeket. Azt is kijelentette, hogy nem lesznek „csókos bíróságok”, mindössze egy harminc éve megoldatlan problémát akarnak rendezni: elérni azt, hogy az ügyfelek számára a közigazgatási ügyek gyorsabban oldódjanak meg.

A múlt héten Trócsányi László igazságügyi miniszter a Népszabadságnak adott interjújában beszélt az ügyről, s visszautasította, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása.