"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" – így hangzik a kérdés, amit az MSZP-s Gőgös Zoltán magánszemélyként nyújtott be annak idején.

A Kúria február 23-án úgy döntött: a kérdésben lehet népszavazást tartani. Gőgös Zoltán február 29-étől gyűjthette az aláírásokat kezdeményezéséhez június 28-áig, utóbbi napon adták le az állami földek értékesítésének tilalma ügyében kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött aláírásokat a Nemzeti Választási Irodán.

A politikus akkor azt mondta, hogy az összes leadott aláírás száma megközelítőleg 240 ezer. Mivel a leadott aláírások 13-14 százaléka hibásnak minősül az ellenőrzés során, számításuk szerint 220 ezer érvényes szignót gyűjtöttek össze, ami elég ahhoz, hogy kötelező legyen az Országgyűlésnek kiírnia a népszavazást. Arról is beszélt: egy eredményes népszavazás után törvényt kellene alkotni a még el nem adott állami földek értékesítésének tilalmáról, és a népszavazás felhatalmazást adhat a már értékesített területek visszavételére is. 

A Nemzeti Választási Bizottság augusztus 19-én hozott határozatot az ügyben, amit a Kúria augusztus 26-i végzésében helybenhagyott.

A parlamenti igazságügyi bizottsága hétfőn nyújtotta be országgyűlési határozati javaslatát.

„A” és „B” változat

Az országgyűlési határozati javaslat indoklásában már nincs szó 220 ezer érvényes aláírásról. Ott azt írják: az országos népszavazási kezdeményezése támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma a százezret elérte, de kétszázezer alatt maradt. Mivel azonban az érvényes aláírások száma eléri a százezret, az alaptörvény értelmében a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozik.

A határozati javaslatban szereplő „A” változat szerint egykérdéses népszavazást rendelnének el, amelynek lebonyolítására 4 milliárd 487 millió 615 ezer forintot fordíthatnának. Ha két kérdésben tartanának egy napon belül népszavazást, akkor összesen 4 milliárd 659 millió 831 ezer forintkölthetnének rá.

A „B” változatban az szerepel, hogy a megfogalmazott kérdésben nem rendel el népszavazást az Országgyűlés.

Egy „A” és „B” verzió Kész Zoltánnak is

„Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatás i jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összeg ű javadalmazásban részesülhessen?” – így hangzik a Kész Zoltán népszavazási kezdeményezésében szerepelő kérdés.

Az országgyűlési határozati javaslatban itt is ugyanakkora költségkeret szerepel az "A" változatban, mint a Gőgös Zoltán kezdeményezéséről szólóban arra az esetre, ha elrendelnék a népszavazást. A "B" változat megszavazása itt szintén azt jelentené, hogy a kérdésben nem rendel el országos népszavazást az Országgyűlés.

Az indoklás szerint a Kész Zoltán népszavazási kezdeményezésének támogatásához gyűjtött érvényes aláírások száma elérte a százezret, de kétszázezer alatt maradt. A Nemzeti Választási Bizottság az ellenőrzés eredményét 2016. július 7-én hozott határozatában állapította meg, amely 2016. július 12-én jogerőre emelkedett. Mivel az érvényes aláírások száma eléri a százezret, a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozik – erősítették meg.