Az állami gondozásban élő gyerekeknek is van zsebpénzük, még ha nem is anyukájuktól vagy apukájuktól kapják azt. A családi pótlékból erre fordított pár ezer forintot a gyerekek maguk költhetik el „személyes szükségleteikre”, ebből vehetnek meg egy csokit, egy hamburgert, vagy spórolhatnak valami vágyott dologra. Egy Baranya megyei gyermekotthonban viszont ezt a célhoz kötött, államtól kapott zsebpénzt önkényesen megkurtították a nevelők, bizonyos összegeket levontak belőle a legkülönfélébb „bűnökért”, kvázi fegyelmezési eszközként használva azt. 500 forint mínusz járt a káromkodásért, 1000 forintos büntetés akkor, ha a gondozott gyerek pazarolta a meleg vizet, de azért is fizetniük kellett, ha figyelmetlenségből égve hagyták a villanyt vagy becsapták az ajtót.

Mindez nem is titokban zajlott a majsi gyerekotthonban 2012 és 2014 között: a gyerekek pénzéből levont összegekről az otthon vezetője külön füzetet vezetett, ezeknek a másolata került a hvg.hu birtokába. Az első füzet borítóján a 2012-es dátum szerepel, és a „Villany, víz, gáz egyéni többletfelhasználás” címet viseli. A második füzet 2013-as, ezen már kifejezetten az olvasható: „Zsebpénz terhére”.

A füzet tartalma gyakorlatilag egy lista: a gyerek neve/monogramja és ehhez társítva, dátumra pontosan könyvelve, mire mennyit költött, illetve mennyit vontak le tőle. Szerepelnek teljesen indokoltnak tűnő kiadások, visszatérő fizetnivaló például az „útiköltség”, hiszen a gyerekeknek csak az olyan kötelező utakat térítik, mint az mondjuk az iskolába járás. Így valószínűleg azt regisztrálták, ha ezeken kívül szerettek volna elmenni valahová, mondjuk moziba, vagy a barátaikkal. Olyan lány is van, aki a füzet tanúsága szerint „1 pár fülbevaló”-ra költött, de feketén-fehéren fel van írva az is, hogy a főként 14-18 év közti tizenéveseknek otthont adó intézményben bizony szükség volt terhesteszt vásárlására is – ebből arra lehet következtetni, hogy ezt is a lány zsebpénzéből fedezték.

Helyenként gyomorszorító olvasni olyan apró-cseprő tételeket, amelyekről azt gondolnánk, hogy az állami gondoskodásban élő gyerekek ilyesmit alapból kapnak, ilyen a kakaó, a gabonapehely vagy a túrórudi. Az nem derül ki, hogy ezt pluszban kérte-e adott gyerek, egy az intézetet belülről ismerő forrásunk szerint elképzelhető, hogy a közösből elvett élelmiszerekért járt a levonás.

Aláírták, hogy átvették

Egy 1998-as minisztériumi rendelet szabályozza a „személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények” életét, ez rögzíti az itt lakó, 18 év alattiaknak járó zsebpénz szabályait is. A havi juttatás minden 3 éven felüli gondozott gyereknek jár, összegét a mindenkori öregségi nyugdíj összege alapján határozzák meg, ez jelenleg 14 éves korig 3705 forint, felette havi 5130 forint. A rendelet szerint ezt a havi fix összeget a gyerek „személyes szükségleteinek kielégítésére” kell fordítani úgy, hogy maga döntheti el, pontosan mire. Csak a legkisebbeknek, a 3-6 év közötti gyerekeknek nem adják a kezükbe, illetve azoknak, akik fogyatékosságuk, vagy más ok miatt nem tudnának bánni a pénzzel. Viszont a rendelet szerint számukra is biztosítani kell a személyre szóló felhasználást, és minden forintról „zsebpénznyilvántartást” kell vezetni.

Képünk illusztráció.

AFP / Julian Stratenschulte

Információink szerint ezt az előírt nyilvántartást vezették a majsi gyerekotthonban, ebben regisztrálták, illetve a gyerekekkel annak rendje és módja szerint aláíratták, hogy a zsebpénzüket hiánytalanul átvették. Csak éppen mellette létezett a birtokunkba került füzet, amibe a viselkedésük alapján megállapított levonásokat jegyezték fel. A majsi intézmény lakásotthonként működött, vagyis azzal a céllal hozták létre, hogy a családjukból valamilyen okból kiemelt gyerekek „családmodell mintájára kialakított”, kis létszámú otthonban éljenek. Egyszerre nagyjából tizenkét, 14 és 18 év közti gyerek lakott itt, forrásaink szerint legtöbben közülük árvák, illetve a leghátrányosabb helyzetű családokból kerültek ide. Többen közülük sérült, fogyatékkal élő, illetve sajátos nevelési igényű gyerek volt, jelentős részük roma származású.

Büntetésként, kártérítésre és hogy megtanuljon spórolni

A birtokunkba került füzetekben szereplő „jogcímek” alapján úgy tűnik, hogy a levonásokkal próbálták minél jobb magaviseletre rávenni a gondozott tiniket, másrészt minden rossz húzásuk anyagi következményét a zsebpénzből kompenzálták. Így ugrott a zsebpénz egy része „sorozatos trágárság”, káromkodás/„csúnya” beszéd esetén, de a füzetben olvasható „ajtócsapkodás” miatti levonás is. A másik fő kategória a pazarlások megtorlása volt: a zsebpénzük bánta a „vízfolyatást” vagy egy ajtó nyitva hagyását, de a számítógép vagy a lámpa bekapcsolását is. A kézírás alapján egyértelmű, hogy többen vezették a füzetet, forrásaink szerint bevezetése után valóban több nevelő is regisztrált bele.

A füzetekben rendszeresen előfordul lopás miatti levonás, forrásaink megerősítették, hogy az otthonban élők olykor elvették egymás dolgait. Egy esetben az egyik nevelő mobiltelefonjának is lába kelt, amit utána hónapról hónapra, az ezt elemelő fiú zsebpénzéből téríttettek meg a kollégának. Így kompenzálták azt is, amikor tönkretették a spejz ajtaját, de új vasalót kellett vennie annak a fiúnak is, aki ott felejtette, és így tönkretette a vasalót. Állítólag egy esetben egy SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű gyereket kértek meg, tartsa a kaput, míg az otthon egyik munkatársa autójával behajt. A fiú figyelmetlen volt, az elengedett kapuszárny miatt letört a kocsi visszapillantó tükrét ki kellett fizetnie. Állítólag ezt utólag mégsem hajtották be rajta, de az esetet maga a fiú is megerősítette a hvg.hu-nak.

Rajta kívül még egy fiatallal beszéltünk, aki ebben az időszakban a majsi otthonban élt, nevüket kérésükre nem írjuk le. Mindkettőjüket szabályosan meglepte, hogy törvényesen nem lehetett volna szubjektíven kirótt összegeket levonni a zsebpénzükből. Nekik ez a mindennapi életük része volt, egyikük még kifejezetten védeni is próbálta a vezetőt, aki ezt bevezette, mert szerinte működött a fegyelmezésnek ez a módja.

De még a másik, a kaput „rosszul tartó” fiú is teljesen természetesen mesélte el az esetet, mikor "nem figyelt eléggé oda". Részletesen beszélt arról, hogy a visszatartás azért volt, hogy ő „jobban be tudja osztani” a pénzt, mert bizony előfordult, hogy „egyből elköltötte”. „Édesség és hajzselé” – vallotta be, mikor rákérdeztünk, mi volt ez a könnyelmű költekezés. A fiú édesszülei meghaltak, egyikük autóbalesetben, a másik betegségben, így 6 éves kora óta nevelőszülőknél, illetve többek közt a majsi otthonban élt. Mivel azóta betöltötte a 18. életévét, jelenleg utógondozásban, egy Baranya megyei, integrált, részben fogyatékosok bennlakását biztosító szociális otthonban él.

Perben, haragban

A majsi otthonban évekig alkalmazott gyakorlat azért derülhetett ki, mert munkajogi perig, illetve egymás kölcsönös feljelentéséig fokozódó viszály alakult ki: az otthon vezetője került szembe az egyik nevelő pedagógussal, illetve annak szintén a Baranya megyei gyermekgondozásban dolgozó férjével. Több konfliktusuk is volt, amit a házaspár azzal magyaráz, hogy ők mindig a gondozásukra bízott gyerekek érdekeit nézték. Elmondásuk szerint nekik először a gyerekek mondták, hogy ha rosszak, jön a levonás, de egészen addig el sem akarták hinni ezt, míg a majsi otthonban dolgozó asszony meg nem találta a füzetet. Azért beszéltek a hvg.hu-nak, mert felháborítónak tartják a gyakorlatot, ami szerintük szabályos „kettős könyvelés”, hiszen a családi pótlékból célhoz kötötten járó juttatást a gyerekek hiánytalanul átvették. Állítják, volt olyan gyerek, aki olykor szinte semmit sem kapott meg a zsebpénzéből, annyi „bűne” jött össze.

Ezt követően a legkülönfélébb hatóságoknál jelezték a visszaéléseket, volt, ahonnan választ sem kaptak. Ezzel részben párhuzamosan futott a vezetői beosztásából eltávolított asszony munkajogi pere, amiben végül 2015 márciusában másodfokon is neki adott igazat a bíróság, kötelező visszahelyezése után viszont nem hosszabbították meg státuszát. A férjét, aki egy különleges gyermekotthonban dolgozott gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztensként, számára – mint állítja – kedvezőtlen módon áthelyezték.

Átlátható módon, „nevelési célzattal”

Természetesen megkerestük a majsi otthon volt vezetőjét, aki először részletesen beszélt a füzetek által tanúsított gyakorlatról, és arról a négy évről, míg ő irányította a lakásotthont. Végül azonban letiltotta nyilatkozatát, és ahhoz sem járult hozzá, hogy a nevét feltüntessük. Az egész ügyért a házaspárt okolja, így annyit közölt: „5 különböző fórumon jelentették fel: rendőrség, munkáltatói, fenntartói, ombudsmani vizsgálat zárult le bűncselekmény hiányában”. „Jelenleg is folyik egy bírósági per, melynek befejeződéséig nem kívánok nyilatkozni” – tette hozzá.

Képünk illusztráció.

Fazekas István

A házaspár és az otthon vezetője közti oda-vissza vádaskodás során keletkezett iratokból az derül ki, hogy az otthon vezetője elismerte: „nevelési célzattal” használta a zsebpénzt. Ebben arra hivatkozik, hogy miután bevezették ezt a módszert „minden kolléga jegyzetelt a füzetbe”, ami teljesen „átlátható volt”. „Ha sikkasztani szerettem volna, nem vezetek nyílt nyilvántartást” – olvasható egy beszámolóban, amit saját kezűleg nem írt alá, csak a neve szerepel rajta. Ebből kiderül, mire fordították a levonásokat: közösen költötték el, mindig megbeszélve, hogy mire. „Fagyizás, mozi, kirándulás” lett a visszatartott összegekből, de „saját részre” soha nem költött – olvasható az anyagban. Az otthonvezető szerint a gyerekek ötlete volt, hogy ha valaki kárt tesz, ne a közös „ellátmányból” fedezzék a kárt, hanem a bűnösnek kelljen fedeznie.

Hol voltak eközben az Illetékes Szervek?

A zsebpénzfüzet több egybevágó bizonyíték alapján 2012 és 2014 közt biztosan fennállt, a házaspár két évvel ezelőtt, 2014 decemberében tette kifejezetten emiatt az első bejelentést a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ vezetőjénél, akinek egyben bemutatták a füzetet is. Ettől kezdve tetemes akta gyűlt össze a hivatalos levelezésből, amiből pár momentumot emelünk ki:

• Miután az illetékes gyermekjogi képviselő is látta a levonások regisztrációjának másolatát, 2015 februárjában ő is a megyei gyermekvédelmi központ vezetőjéhez fordult. Tájékoztatást kért, valóban így kezelik-e a zsebpénzt a majsi intézményben, és világosan leszögezte, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a gyerekek zsebpénzéből nem lehet „különféle jogcímeken” levonni. Ezért vizsgálatot javasolt, és azt, hogy ha nem jogszabályoknak megfelelő a gyakorlat, azt szüntessék meg – áll a megkeresésben.
• A Baranya Megyei Kormányhivatal 2015 februárjában először hatáskör hiányában áttette az ügyet a megyei gyermekvédelmi központhoz, és kifejezetten kérte annak kivizsgálását. Egy a kormánymegbízott által aláírt, idén februárban született tájékoztatásból viszont az derül ki, hogy erre a gyerekvédelmi központból részéről „külön tájékoztatás nem érkezett” a kérés ellenére sem. A kormányhivatal viszont a bejelentő házaspárnak azt írta, hogy ezzel semmi gond, mert májusban úgyis megvolt a rendes éves ellenőrzés, és „a zsebpénzkezeléssel kapcsolatban nem merült fel hiányosság”.
• A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Baranya Megyei Kirendeltsége két levélben is felsorolta, hány helyen zajlott már eljárás a házaspár bejelentései alapján. Ezek azonban szerintük mind eredménytelenek voltak, a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet, a kormányhivatal sem észlelt szabálytalanságot „a gondozotti zsebpénzkezelésben”, és a belső vizsgálat során sem merült fel, hogy intézkedni kellene.

A régi, elavult házban berendezett majsi lakásotthont végül tavaly februárban bezárták, de cikkünk készítése közben többször szembesültünk azzal a vélekedéssel, hogy ez az egész ügy nem is egyedi, hiszen „máshol is ez megy”.