Január 1-jétől köztestületként működhet a Magyar Corvin-lánc Testület Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslata alapján.

A testület a Magyar Corvin-lánccal kitüntetettekből áll. Jogállását, működésének jogi kereteit azonban eddig nem határozták meg - írta a tárcavezető a parlamenti honlapon elérhető előterjesztése indoklásában.

Ezért javasolta, hogy köztestületként működjön a jövőben a Magyar Corvin-lánc Testület, amelynek legfőbb szerve a törvény szerint a tagokból álló közgyűlés lesz. Ez fogadja el az alapszabályt, továbbá megválasztja az elnököt és helyettesét.

A Magyar Corvin-lánc Testület közfeladatai között első helyen szerepel, hogy munkálkodjon a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint hogy őrködjön "a kitüntetés tekintélye felett".

A jelenlegi elnök és elnökhelyettes megbízatását a törvény 2017. január 1-jére tervezett hatálybalépése nem érinti.

A Corvin-lánc kitüntetést még Horthy Miklós alapította kormányzóként 1930-ban, a díjban az ország legkiválóbb tudósai, művészei részesülhettek. A kitüntetést az első Orbán-kormány alapította újra 2001-ben, majd több év szünetelés után 2012-ben adtak át újra. A Corvin-láncot eredetileg összesen 12-en viselhették egyszerre, Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a számot 15-re emelték. Az Orbán-kormány egyes tervek szerint szintén 15 főnek akarta kiosztani, de végül 12 főnek osztották ki. Az idén elhunyt Zsigmond Vilmos operatőr és Kocsis Zoltán karmester is Corvin-láncos volt.