Nemzetőrség helyett már inkább a szocializmus félkatonai szervezetéhez hasonlót tervez a honvédelmi tárca. Egy gigantikus, 27 milliárdos lőtérprogramra már áldását adta a kormány.
Különös vonzalmat érez Simicskó István a letűnt rendszerek katonai, félkatonai szervezetei iránt. A honvédelmi miniszter, még ellenzéki fideszes, majd KDNP-s képviselőként sokáig az 1848-as hagyományokban gyökerező Nemzetőrség felállítását pártolta, amit később Külön Védelmi Erő, illetve Honi Gárda néven javasolt újraalapítani. Ma már viszont a Kádár-rendszer emblematikus félkatonai tömörülésének, a Magyar Honvédelmi Szövetségnek (MHSZ), illetve az elődje nevét is felidéző Honvédelmi Sportszövetségnek a megalapításáért harcol.
„Meg kell hogy mondjam, elég sokan fordulnak hozzám még most is, rádióamatőr-klubok, vitorlázórepülők, ejtőernyősklubok, hogy igen nehéz körülmények között tudnak csak hódolni – a jó értelemben vett – szenvedélyüknek. Ezt azon politikusoknak kellene felvállalniuk, akik biztonságpolitikával foglalkoznak” – írta Simicskó még 2008-ban a KDNP szakpolitikusaként jegyzett, Nemzeti értékeink védelmében című brosúrában. Már akkor felvetette, hogy bizonyos – a honvédelem számára is fontos – technikai sportok képviselőit (ejtőernyősöket, céllövőket, rádióamatőröket, vitorlázó- és sárkányrepülőket), egyesületeit, intézményesen integrálni kellene a honvédségbe. Egy idén januári, a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában tovább tágította a kört. Ott már arról beszélt, hogy a küzdő- és technikai sportok művelését – ebben ő maga is érintett – szintén érdemes lenne a Honvédelmi Minisztérium (HM) védőernyője alá terelni. „Ha létrehozunk egy olyan, ideológiáktól maximálisan mentes szervezetet, amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, úgy azzal nemcsak ők, hanem az egész társadalom bizonyosan jól jár” – fogalmazott a miniszter.
Már az 1948 és 1990 közötti MHSZ esetében is afféle mézesmadzag volt a félkatonai szervezethez csatlakozás, mert a szövetség keretei között számos olyan hobbinak, szenvedélynek lehetett hódolni, amire másutt nem volt lehetőség, vagy csak jóval drágább tagsági díj ellenében. Az MHSZ helyi szervezeteiben például olcsón lehetett autóvezetői jogosítványt szerezni; meg lehetett tanulni a könnyűbúvárkodást, az amatőr rádiózást vagy épp a modellezést. A szövetség az egész országra kiterjedő lőtérhálózatot is fenntartott, ami nem csak a sportlövőket szolgálta ki. A sokszor bérházak pincéiben kialakított helyiségekben például rendszeres időközönként a körzetes iskolák diákjainak is tartottak kötelező lőgyakorlatokat.
A lőterek jó része mára bezárt, a tárca azonban a ciklus végéig legalább minden járásban szeretne egy lőtéret (a kormány a héten jelentette be, hogy 27 milliárd forintot ad a következő években lőterek építésére), ahol fogadhatnák a fegyverek szerelmeseit. S mivel a lőfegyvertartás szabályai az utóbbi években igencsak megszigorodtak, mi sem természetesebb, mint hogy az MHSZ-utód Sportszövetség égisze alatt újra egyszerűbbé válna minden ilyen irányú hajlam, szenvedély kiélése.
A katonai szempontból is értékelhető sporttevékenységek, hobbik állami becsatornázásának kimondott-kimondatlan célja annak a tartalékos állománynak a megerősítése, amely – hiába minden igyekezet – a sorkötelezettség 2004-es megszűnése óta sehogysem akar összejönni. Hiába próbálja a Fidesz pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve elérni, hogy az ország területét átszövő hálózattá bővüljön az úgynevezett területvédelmi tartalékos rendszer, a megvalósítás finoman szólva is akadozik. A katonai kiképzésben járatos szakértők szerint ugyanakkor már az is kérdéses, hogy egy ilyen operetthadsereg mire lenne alkalmas. A fenntartása nemcsak milliárdokat felemésztő mulatság lenne, de jórészt felesleges is: a néhány hónapos alap-, majd hétvégi, nyári továbbképzésekkel felkészített önkéntesek a katonai feladatok közül legfeljebb objektumőrzésre, forgalomirányításra, árvízi védekezésre volnának alkalmasak. Komolyabb technikai eszközt – amellyel ma vívják a csatákat – aligha lehet a kezükbe adni.
Épp itt jönnek a képbe a katonai-szakmai szempontból is értékelhető hobbiknak hódoló civilek. A szaktárca – ahogy arra a kormányzati előterjesztés is kitér – azoknak a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejlesztő sportágaknak és tevékenységeknek az elősegítéséről kíván törvényt alkotni, amelyek hozzájárulnak Magyarország általános védelmi képességének fejlesztéséhez. A tervezet a honvédelmi sportok között sorolja fel a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejlesztő tevékenységeket, továbbá a speciális technikai tudást megalapozó mozgásformákat fejlesztő sportágakat. Mivel az önképzőköri jellegű szövetségben a tagok, ha közvetve is, speciális katonai szakismeretekhez jutnának, a tárca reményei szerint egyfajta utánpótlási vonalai lehetnének a tartalékos állománynak.
Az ötlet egyébként nem ördögtől való, s nem idegen az Európában alkalmazott gyakorlattól: Finnországban és Svédországban például a gárdista-továbbképzés nagyrészt ilyen, civil szervezetek által lebonyolított szaktanfolyamokból áll. Az új szövetséggel kapcsolatban azonban kérdések sora fogalmazódik meg: például, hogy e szervezet milyen alárendeltségi viszonyban működne, nem válhatna-e amolyan korszerűsített munkásőrséggé. A kormány közfeladatokat ellátó köztestületként határozná meg a Honvédelmi Sportszövetséget, ami azt az aggályt veti fel, hogy ha egyes tevékenységeket csak a köztestület tagjai végezhetnek, akkor a szövetség idővel monopolizálhat olyan területeket, mint a lövészet vagy akár a járművezetői oktatás.
A Honvédelmi Sportszövetség, ahogy elődje, az MHSZ, idővel az iskolák környékén is megjelenhet. Mint a törvénytervezet fogalmaz: a honvédelmi szempontból hasznosítható tudás megszerzése érdekében a szövetség „megszervezi és koordinálja a honvédelmi neveléshez kapcsolódó programok, szabadidős tevékenységek végrehajtását”. A honvédelmi nevelést ösztönző program egyébként már ma is van – a HM támogatásával, Katonasuli néven. Az ilyen és ehhez hasonló, esetleg idővel a kerettantervbe is bekerülő programokkal a szövetség már közvetlenül is népszerűsíthetné a honvédelem ügyét az iskolákban, közvetve pedig a toborzást is elvégezné. Mindezt abba a cukorpapírba csomagolva, hogy a szövetség olyan tudást adna a honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgároknak, amely a privát életükben is a hasznukra válhatna.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
