„Ha a kormány azt szeretné, hogy ne szóljanak bele kívülről a politikába, előbb önmagát kellene visszafognia Erdélyben, a Vajdaságban és Felvidéken, ahol nagyon erősen támogat civil és politikai kezdeményezéseket” – mondja Antal Attila jogász, politikai szakértő, A civilek hatalma című kötet szerkesztője. 

A civileknek sokféle hatalmuk lehet, politikai is, azonban ez a Soros irányította globális összeesküvés elmélet szerinte totális hülyeség – mondja. Nem beszélve arról, hogy a civil szervezetek Magyarországon vagy bármelyik közép-kelet európai országban nem tudnak nagyobb hatást gyakorolni, mint a putyini kormányzat.

„Arról nyilván nem készül nemzetbiztonsági jelentés, hogy

hány Oroszországból működtetett álhír-portál működik,

holott ha valami külföldi befolyás, akkor ez az” – mondja Antal.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az átláthatóan működő civil szervezetekkel szembeni hecckampánynak vélhetően nem az utolsó állomása lesz. Antal szerint akár keményebb retorziókra is lehet számítani, adott esetben ezen szervezetek betiltására is. Utóbbi sem olyan bonyolult, elég, ha a nemzetbiztonsági szolgálat talál valami gyanúsat, már is fel lehet függeszteni az alapítvány működését. Az pedig, hogy mit talált, vélhetően sosem derül majd ki – vázolja a legsötétebb forgatókönyvet Antal.

A népszavazási kampány hajrájában egyébként már felvetették kormánypárti politikusok, hogy az érvénytelen szavazatokra buzdító TASZ, illetve a Helsinki Bizottság tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az Információs Hivatal a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készített tanulmányt, amit nem adott ki az Átlátszó közadatigénylésére.

Nem biztos, hogy idáig eljut a folyamat, mindenesetre a három civil szervezet megtámadása ellenségkép-kreálás szempontjából is hatékony, láthatóbbá teszik az elmúlt években sokat támadott Soros Györgyöt, hogy a „csápjait” ütik. Miután a háborús retorika a kormánynak fontos, Antal arra számít, nem vadásszák le gyorsan a civileket, év végéig elhúzódhat az ügy. Egyetért azzal, hogy a három meghatározó jogvédő szervezet elleni – egyelőre szóbeli – támadás alkalmas lehet a többi szervezet elbizonytalanítására, és azoknak is elveheti a kedvét, akik valamilyen civil szervezet létrehozását tervezik.

„Ez beláthatatlan károkat okoz a társadalomban”.

A Magyar Időknek adott interjúban Németh Szilárd egyébként az Energiaklubot is a „kiseprűzendők” közé sorolta. Antal szerint – aki korábban az Energiaklubnak is dolgozott – ez sem véletlen: idén ugyanis a paksi bővítés kérdése napirenden lesz, a kormány pedig nyilván nem szeretné, ha a zöldszervezet ismét aktivizálná magát. A jogvédő szervezetek elleni támadás mögött is lehet találni hasonló okot: szerinte a kormány arra sem vágyik, hogy bárki szembesítse az esetleges terrorvészhelyzet elrendelése miatt csökkenő szabadságjogokkal, illetve nyilván nem látnák szívesen a választások előtt pár hónappal egy térképen, hogy a kormányhoz vagy miniszterelnökhöz köthető szereplők hogyan gazdagodtak, milyen területeket birtokolnak.