Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?

Áprilisig le akarja zárni a kormány a Modern Városok Programot, vagyis a következő hónapokban nemcsak Szegedet, hanem mind a négy eddig kimaradt megyei jogú várost felkeresi a miniszterelnök – értesült a hvg.hu. A fejlesztések forrásigénye eddig 800 milliárddal lépi túl a tavaly véglegesnek gondolt összeget.

„Nem merem összeadni, mert akkor a holnapi kormányülésen Varga miniszter úr lehet, hogy a kardjába dől” – mondta Orbán Viktor színlelt aggodalommal a hangjában múlt év májusában Veszprémben, miután a Modern Városok Program keretében megvalósítandó fejlesztésekről tárgyalt a polgármesterrel. Pedig az akkor Veszprémnek tett, összesen 47 milliárd forintnyi vállalás messze elmaradt attól, amit egy hónappal korábban mondjuk Békéscsabának ígért a miniszterelnök: a békési megyeszékhelyen összesen ugyanis csaknem 500 milliárd forintnyi fejlesztést helyezett kilátásba.

Ha a program eddig kommunikált, összesen 1500-1700 milliárdos forrásigényét nézzük, akkor Békéscsaba egymaga elvinné a program forrásainak közel harmadát. Az összköltségvetés azonban – mint az a Miniszterelnökség friss, hvg.hu-hoz eljutott összesítéséből kiderült – időközben a 2330 milliárdot is túllépte, és ebben még nincs is benne az a négy település, ahová még el sem jutott ígéreteivel a miniszterelnök.

(Az egyes városoknak tett ígéretekhez és az ígért összegekhez böngéssze át galériánkat!)

Orbán Viktor összes ígéretéért kattintson!
hvg.hu

Balról előzik Hódmezővásárhelyt

A huszonhárom megyei jogú városból a program 2015. márciusi indulása óta eddig tizenkilencben járt Orbán Viktor, és kötött az elkövetkező évek fejlesztéseiről szóló megállapodást. A tizensokadik fideszes vezetésű település felkeresése után erős találgatás indult, hogy vajon a két baloldali irányításút, Szegedet és Salgótarjánt a végére, vagy teljesen kihagyja-e. Decemberre azonban kiderült, hogy az MSZP-s Botka László vezette csongrádi megyeszékhely lesz a következő állomás. A hvg.hu információi eszerint ezek után pedig Salgótarján következik, ahol a tavaly februári időközi polgármester-választáson az MSZP–DK-s Fekete Zsolt több mint 12 százalékkal utasította maga mögé fideszes riválisát.

A két balos megyeszékhely után már csak Győr és Hódmezővásárhely vár az aláírásra. E kettő közül különösen az utóbbi, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János városának hátrasorolása talányos, amire fideszes forrásaink sem találtak más magyarázatot, mint hogy a fejlesztési források fölött diszponáló tárca vezetője – el akarván kerülni a kivételezés látszatát – maga kérte Vásárhelyt a sor végére.

De hol a lé?

A program bődületesnek tűnő, 2336 milliárdosra becsült keretösszegéből (ez háromszor annyi, mint a 2024-es budapesti olimpia PWC által becsült nettó költsége) a lapunknak küldött összesítés szerint 2016 végéig mindössze 50 milliárd forint – vagyis az összeg alig több mint 2 százaléka – jutott el a városokhoz.

Orbán Viktor összes ígéretéért kattintson!
hvg.hu

Bár a nagy év végi kincstárkisöprésben – papíron – összességében tízmilliárd forintnál is nagyobb plusz jutott a program résztvevőinek (miközben az egész program költségkeretét még novemberben megemelték 30 milliárd forinttal), a legtöbb esetben ez egyelőre csak költségvetési átcsoportosítást jelentett, nem pedig konkrét kifizetést.

Az utalások előfeltétele ugyanis, hogy a kormány rábólintson egy-egy projektre és aláírja a finanszírozásáról szóló úgynevezett támogatói okiratot. Ilyenek viszont egészen tavaly decemberig alig-alig születtek. Aztán 2016 utolsó napjaiban hirtelen tizennégy település összesen harminc beruházása kapott zöld utat és vele 20 milliótól 1,6 milliárd forintig terjedő hozzájárulást. Volt, amelyik támogatói iratát december 23-án és volt, amelyeket december 27-én, vagyis karácsony előtt, illetve után egy nappal írták alá – köztük számos olyan városét is, amellyel pedig még 2015 elején kötött a kormány a megállapodást. (Az egyes városoknak ígért összegeket összefoglaló grafikákon külön feltüntettük a frissen kiosztott hozzájárulásokat, friss támogatói okirat címmel.)

Az aláírások év végre csúszását és a december végi hajrát a hvg.hu-nak önkritikusan a „jó magyar mentalitással” magyarázta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese, nevezetesen azzal, hogy mindenki – ideértve az előkészítéssel szöszölő településeket és a programban érintett minisztériumokat is – mindent szeret az utolsó pillanatra hagyni. Tovább halogatni viszont már nem lehetett, a 2016-ra rendelt forrásokat ugyanis értelemszerűen fontos volt még a 2016-os költségvetésből kinyerni.

Nincs protekció

A támogatói okiratokban „100 százalék támogatási előleg” becenevet viselő summákat az aláírástól számított 30 napon belül meg is kapják a szerencsés önkormányzatok. Azért a szerencsések, mert a programba már bekapcsolt 19 megyei jogú városból eddig csak 14 jutott érdemi forráshoz: Székesfehérvár 7,5, Zalaegerszeg 6 vagy Sopron 4,5 milliárdjával szemben Veszprém számlájára eddig például csak 70, Tatabányáéra pedig mindössze 20 millió forint érkezett. Kecskemét és Szekszárd pedig annak ellenére is kimaradt eddig a pénzosztásból, hogy lassan egy éve megszáradt a pecsét a kormánnyal kötött megállapodásukon.

„Nincsenek kivételezett vagy protekciós városok, a különbségek egyedüli oka, hogy a projektek előkészítettsége eltérő fázisban van – magyarázta a hvg.hu-nak a támogatásokról döntő bizottságot is vezető Csepreghy Nándor.

Orbán Viktor Székesfehérváron Cser-Palkovics Andrással. Az összes ígéretért kattintson!
MTI / Illyés Tibor

Ugyanez az oka, hogy a program első körében, 2015-ben megállapodást kötött 13 megyei jogú város (lásd a keretes táblázatot) közül is akad, amely még csak pár száz millió forinthoz jutott – például Szolnok vagy Debrecen –, míg a tavaly májusban sorra került Békéscsaba már 4 milliárdhoz.

A Modern Városok Program ütemezése

első kör (2015-ben kötött megállapodások): Sopron, Pécs, Miskolc, Zalaegerszeg, Eger, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Nagykanizsa, Érd, Kaposvár, Nyíregyháza, Szombathely

második kör (2016-ban kötött megállapodások): Kecskemét, Szekszárd, Tatabánya, Békéscsaba, Veszprém, Dunaújváros

harmadik kör (2017-ben kötendő megállapodások): Szeged, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Győr

Szalag, avató

A kifizetések eddigi alacsony arányának másik oka, hogy az első másfél évben jórészt csak előkészítésre, tervezésre és hatásvizsgálatokra kértek, illetve kaptak a résztvevők támogatást. A kifizetések a miniszterhelyettes szerint idén, a kivitelezések beindulásával kezdenek majd felpörögni. 2017-ben 152 milliárdot irányzott elő a kormány a programra, a legnagyobb összegek folyósítása pedig 2018-ban, illetve utána várható.

Bár nincs kétség, hogy a 2018-as parlamenti és a 2019-es önkormányzati választás előtt is óriási avatási-szalagátvágási dömping várható, a program teljes megvalósítása biztosan nem fér bele a mostani kormányzati és önkormányzati ciklusba, legújabban a Miniszterelnökség is 2020-21-re saccolja a befejezést. A ciklusból kicsúszó beruházások kivételesen azonban nem járnak presztízsveszteséggel. A Modern Városok ugyanis csak kisebb részben fejlesztési, nagyobb hányadában politikai és kommunikációs program, amellyel úgy „ad” a kormány az egyes városoknak sok tíz milliárdos fejlesztéseket, hogy bár nagy részük uniós forrásból valósul meg, az érzés és a tudat, hogy fejlődik a település, hozzá, illetve a Fideszhez kötődik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!