Dávid Ilona a Magyar Hírlap szerdai számában emlékeztetett arra, hogy miközben a fővárostól átvették a HÉV-et, a cég hitelállományát a 2010-es 300 milliárd forintról 2016 végére 64 milliárd forintra csökkentették. Ennek köszönhetően a MÁV többet tudott felújításokra és karbantartásra költeni, a fejlesztések hatására pedig a vonatok 92 százaléka pontosan közlekedett tavaly.

A legfontosabb beruházásnak az elnök-vezérigazgató a kaposvári és a sátoraljaújhelyi vasútvonalak felújítását nevezte, míg a Budapest–Százhalombatta- és a Budapest–Hatvan-vonalak felújítása hamarosan megkezdődik.

Összesítése szerint jelenleg mintegy 300 kilométernyi vasútvonal lenne alkalmas a 160 km/h-s sebességre, ám ehhez kiegészítő beruházások, például a biztosítóberendezés és a rádiókommunikációs hálózat kiépítése szükséges. Amennyiben a MÁV újabb pályázata sikeres lesz, 2018-ra elérhetik a 160 km/h-s sebességet a vonatok az erre alkalmas pályákon.

Dávid Ilona elmondta: meghirdették a pályázatot 40 nagy kapacitású, 600 férőhelyes elővárosi motorvonat beszerzésére, ezek közül az első járművet szerencsés esetben már jövőre forgalomba tudják helyezni.

Folynak Kőbánya-Kispest állomás, valamint Kőbánya alsó és Zugló megállóhelyek korszerűsítésének előkészületei, míg a Nyugati és Keleti pályaudvarok esetében rövidesen megérkezik a felhatalmazás a tervezés megkezdésére. Tavaszig a keszthelyi és a kaposvári, majd a balatonfüredi, őszre pedig a tapolcai állomás újul meg.

A MÁV kiemelt figyelmet fordít a munkaerő-utánpótlás biztosítására, amelyet segíthet a készülő, hároméves bérfejlesztési program is – fűzte hozzá Dávid Ilona.