A női hallgatók 10 százaléka tapasztalt már szexuális visszaélést vagy nem kívánt közeledést egy másik diák részéről az ELTE-n – derül ki egy friss, a nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatásból.

Ennél sokkal jellemzőbb azonban, hogy a diákok az oktatóik részéről tapasztaltak szexizmust: a női diákok 12, a férfi diákok 10 százaléka számolt be ilyen esetről. (A női diákok többségében férfi, a férfi diákok férfi és női oktatóik részéről egyaránt tapasztaltak ilyet.)

A kutatás szerint az oktatói szexizmus gyakoribb előfordulása a hierarchikus egyetemi berendezkedéssel is magyarázható, hiszen többször alakulhat ki oktatók és hallgatók között olyan helyzet, amiben utóbbi nemi alapú megkülönböztetés áldozatává válhat.

Az abszolút számokat tekintve a kutatók úgy becsülik, hogy a teljes ELTE-s diákságra vetítve legkevesebb 500 hallgatót ért már valamilyen – enyhébb vagy komolyabb – inzultus az oktatók, minimum 250 diák tapasztalt szexuális zaklatást a diákok részéről.

Az egyetemen kívüli személytől viszont minden harmadik női és minden tizedik férfi hallgató tapasztalt már szexuális zaklatást egyetemi évei alatt.

Az egyetemi szexizmus egyik legjellemzőbb formája a vizsgaszituációkban előforduló nemi alapú pozitív vagy negatív megkülönböztetés. Az interjúk alapján az egyetemen elterjedt hiedelem, hogy ha a lányok szexualizálják magukat: nőiesen öltözködnek, viselkednek, előnyük lehet egy vizsgaszituációban, a gyakorlatban azonban épp az ellenkezője történik.

A megkérdezett diákok közül még senki nem jelezte vissza, ha bármilyen visszaélést tapasztalt.

Az egyetem a korábbi gólyatábori erőszakok és a 2013 februárjában kipattant „BTK-s listázási ügy” után rendelte el a vizsgálatot.

A 2015 év végén indult kutatás eredményeit még tavaly szeptemberére ígérte az ELTE, az összegző tanulmányt azonban csak most tette közzé azzal a hírrel együtt, hogy 2018 januárjára egyetemi ombudsman kinevezését tervezik, akihez bármilyen hátrányos megkülönböztetés esetén fordulhatnak a diákok.