Míg 2016-ben 111 219-en, addig idén mindössze 105 868-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba, vagyis eltűnt mintegy hatezer diák - írja a 168 Óra, amely hozzáteszi, ez akkor esés, hogy már nem lehet a demográfiai csökkenéssel magyarázni.

A lap felidézi, amikor 2012-ben egyik évről a másikra, néhány héttel a jelentkezési lapok leadási határideje előtt gyakorlatilag megszüntették az államilag finanszírozott közgazdász- és jogászképzést, valamint számos társadalomtudományi szakot, akkor mélypontra zuhant a jelentkezők száma, 2013-ban csak 95 ezer diák jelentkezett egyetemistának. Az elmúlt évek lassú növekedési üteme után az idén azonban ismét zuhanás látható.

A legnagyobb vesztes a gödöllői Szent István Egyetem, amely hiába kapta meg a Budapesti Corvinus Egyetem budai kampuszát és vele együtt három kart, ennek ellenére 22 százalékkal csökkent az ide első helyen jelentkező hallgatók száma.

Nagy vesztes a Nyugat-magyarországi Egyetem, ahonnan szintén 22 százaléknyi első helyes jelentkező tűnt el egyik évről a másikra. Közel 17 százalékkal kevesebben jelentkeztek a Kaposvári Egyetemre is, a Budapesti Gazdasági Egyetemre pedig 14 százalékkal csökkent a jelentkezők száma.

Az egyházi intézményeknél is nagy a csökkenés: a Károli Gáspár Református Egyetemre 14, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 11 százalékkal kevesebb jelentkezés érkezett. 

A győri Széchenyi István Egyetemen, amely az elmúlt években folyamatosan növekedett, most a tavalyihoz képest 6 százalékkal csökkent az első helyes jelentkezések aránya, míg a Szegedi Tudományegyetemnél 10 százalékos a visszaesés.

A jelentkezőik számát növelni elsősorban a nem állami, azaz a magánintézmények tudták: jelentősen nőtt az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolára, a Gábor Dénes Főiskolára és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára első helyen jelentkezők száma.

A jelentkezési számok csökkenése elsősorban a nappali tagozatos, államilag finanszírozott helyeket érintette. Elsősorban az alapképzésbe jelentkezők száma (2100-zal) csökkent, de durván visszaesett a mesterszakra jelentkezők száma (2800-zal) is. Mivel az intézmények a hallgatói létszám alapján kapják a finanszírozásukat, a hatezer hallgató eltűnése átlagos normatívaértéken számolva nagyságrendileg kétmilliárd forintos forráscsökkenést okozhat a felsőoktatásban - teszi hozzá a lap, amely szerint az adatok egyrészt azt mutatják, hogy ma Magyarországon nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy belépjen a felsőoktatásba, illetve hogy a legtehetségesebb tanulók már az alapképzés előtt elhagyják az országot.