Beadták a törvényjavaslatot, amely hivatalosan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szól. A tervezetet Gulyás Gergely, Kósa Lajos, valamint Németh Szilárd jegyzi.

A javaslat szerint azok az egyesületek számítanának külföldről támogatottnak, amelyek egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről. Ebbe nem kell beleszámítani az EU-forrásokat, ha azokat a magyar költségvetésen keresztül kapják, ha viszont közvetlenül Brüsszelből érkezik a támogatás, az ugyanúgy "külföldi" pénznek számít.

Egy csavarral a sporttörvény hatálya alá tartozó szervezeteket kivennék a körből. Ennek az az értelme, hogy a így például a sportegyesületek alapítványai nem kerülnek be a külföldről támogatottak közé, miközben az UEFA-n keresztül közvetetten kapnak külföldi pénzeket.

Amelyik szervezet külföldről támogatottnak számít, annak a törvény hatályba lépése után 15 napja lenne ezt bejelenteni. A szervezet ezután a szórólapjain vagy más kiadványain köteles lenne feltüntetni, hogy külföldről támogatottnak számít.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a véleménynyilvánítás szabadságát sértő törvénytervezetnek tartja a benyújtottat. Egyetlen változást észleltek: a 444 által megszerzett szövegtervezet még 5 évig kötelezte volna azokat a civileket, akik egy évben legalább 7,2 millió forint értékben kapnak külföldről támogatást, arra, hogy minden megjelenésükre kiírják-kirakják a "külföldről támogatott szervezet" bélyeget, ez a határ az új tervezetben 3 évre rövidül - annyiben enyhülésről beszélünk.

Stiller Ákos

A TASZ közleménye szerint a törvényre nincs szükség, nem teszi átláthatóbbá a civilek finanszírozását, ami a törvénykezés egyik indoka volt. Emellett elhallgattatja az állampolgárokat, megrpóbálja eltántorítani őket a közügyekben vla részvételről, és megbélyegzi a civileket - "kicsinyes bosszút áll az antidemokratikus, emberi jogokat sértő és korrupt lépései miatt a hangjukat hallató szervezeteken". "A parlamentnek - a társadalmi egyeztetést megkerülő módon - benyújtott törvényjavaslat hatása pusztító. Dermesztően hat a kormánytól független véleményre, eszközt ad a kormányzat kezébe a vele ellentétes vélemény elfojtására." A TASZ, ha nem hajtja végre a törvény követelményeit: (bíróságon bejelenteni, ha elérte a külföldi támogatás összege a 7,2 millió forintot, a támogatók nevét, címét, illetve feltüntetni a kiadványokoan a "külföldről támogatott szervezet" feliratot), akkor 10-től 900 ezer forintig terjedő bírásgra számíthat, majd a megszüntetés várhat rá. Ebben az esetben nem tud foglalkozni például a kórházi fertőzések problémájával, amit a hozzá fordult panaszosok miatt kezdett el.

Alapjogot sért a civiltörvény

A Transparency International Magyarország Alapítvány megkeresésünkre azt közölte, hogy a most benyújtott civiltörvényt továbbra is szükségtelennek és diszkriminatívnak tartják.

Álláspontjuk szerint a szabályozás nem teszi átláthatóbbá a civil szervezeteket, ellenben az egyesülési jognak, valamint a szólásszabadságnak a gyakorlását megbélyegző hatású feltétel – vagyis a „külföldről támogatott szervezet” címke feltüntetése – teljesítésétől teszi függővé.

"A törvényjavaslat szükségtelenül korlátozza a az egyesülés és a szólás Alaptörvény által biztosított szabadságát, ezért alapjogot sért" - írták válaszukban.

Ugyanakkor a törvényjavaslat valótlanul kelt olyan benyomást, miszerint egyes, a kormány bizonyos intézkedéseit és mulasztásait kritizáló civil szervezetek pénzügyi forrásai ismeretlenek és átláthatatlanok.

Visszautasítják azokat az érveket, miszerint a civil szervezetek veszélyeztetnék a magyar nemzet biztonságát, illetve hogy működésük a terrorizmus finanszírozásával bármely módon összefüggésbe hozható lenne. A TI a törvény visszavonását szorgalmazza.

"Ha a kormány és a kormánypárti politikusok az átláthatóságot szeretnék erősíteni, akkor a saját közpénzhasználatuk nyilvánosságának a megteremtésével kezdhetnék a sort. Ebben számíthatnak a Transparency International Magyarország tanácsaira és tapasztalataira."

Az Amnesty International is reagált, írásában egyebek közt ez olvasható: „A javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz „külföldi ügynök törvényre”, és egy újabb példája a magyar civil szféra elleni kormányzati támadásoknak.” - mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója. “Átlátszó az az érvelés, hogy erre Magyarország érdekei miatt van szükség. Ha elfogadják javaslatot, annak megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak.”