Máshol megabiznisz, itt a kormány 830 milliónyi közpénzt adott rá. Mi az?
A világ minden táján óriási esemény és szponzorokat vonzó üzlet egy ATP-tenisztorna, nálunk 2/3-os állami támogatásból sikerült megrendezni. Úgy, hogy az érkező vendégeket egyesével kapták el a közterületesek, mert parkoló híján a bokrokban álltak autóikkal, a kiakadt környékbeliek pedig a rendőrséget hívogatták. A rendező teniszszövetség szerint ezek csak az első év nehézségei, de azért hosszú távon is a közpénzért tartják a markuk. Szerintük igenis volt 6 nagy szponzoruk – ebből egy a Gazprom, plusz 3 közintézmény.
Még zajlik a büdzsé végső összesítése, de nagyságrendileg 1,2 milliárd forintba került a nemrég Budapesten megrendezett Hungarian Open ATP-tenisztorna. A kilencnapos sportesemény ára a minden nappal dráguló úszóvébéhez hasonlóan csillagászati összegnek tűnik, és a hasonlat már csak azért sem biceg, mert ennek a nagy részét is közpénzből fizettük. A hvg.hu kérdésére a rendező Magyar Tenisz Szövetség egészen pontosan bruttó 834 millió 113 ezer forintban jelölte meg az állami támogatást. Ez azt jelenti, hogy közpénzből fizették ki a költségek 67-72 százalékát a globális teniszéletben legjelentősebb eseménynek számító ATP-tornánál, amely máshol a világon óriási üzlet, és általában nem viszi, hanem hozza a pénzt.
Az Orbán-kormány tavaly óta több körben – technikailag több külön kormányhatározatban – tömte ki a teniszszövetséget ezzel a több mint 830 milliós összeggel. A teniszsportban bennfentes, a politikai szál miatt névtelenséget kérő forrásaink szerint ezen belül egyértelműen az tűnik a legnagyobb pazarlásnak, hogy mivel a margitszigeti tervezett helyszín nem készült el időre, „ideiglenes létesítmények felállításával" került sor a 2017-es nemzetközi tenisztornára.
A kint ácsingózók nem tudhatták, hogy valójában ők fizetik
Így sikerült Budapesten egy olyan helyen, a III. kerületben található Nemzeti Edzésközpontban (NEK) megrendezni a nemzetközi versenyt, amely erre köztudottan alkalmatlan. Ezért a bő egyhetes rendezvényre először fel kellett építeni a szükséges lelátókat, és minden egyéb létesítményt, majd miután győztest hirdettek, elbontani azokat. Csak ez az odavissza mutatvány a kormányhatározat értelmében egyszer bruttó 461 millió forintba került, ez a „felállítás” az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetéséből ment el, az „eredeti állapot helyreállítása” szánt további bruttó 237,5 millió forintot pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium finanszírozta.
Az ideiglenes nemzetközitorna-helyszínt csak messziről ugyan, de volt alkalmunk megcsodálni: a verseny félidejében, egy hétköznap délután jártuk be „az első, 482 ezer euró (150 millió forint) összdíjazású budapesti férfi ATP-tenisztorna” környékét. Magára a versenyre, a pályákhoz nem mentünk be, a lelátókra ugyanakkor rá lehetett látni, és nem festettek sokkal jobban, mint ahogyan a magyar focimeccsek nézőtere ki szokott nézni. Nem voltunk egyedül, kihasználva a tökéletes rálátást a mélyebben fekvő pályákra, potyanézők kis csoportjai követték a fűben, lépcsőkön álldogálva, ücsörögve a tornát, amit nagyrészt amúgy az ő adóforintjaikból rendeztek meg.
Azon a versenynapon a teniszközpont környezetében azonban szinte ádázabb küzdelem zajlott, mint benn, a salakon. A Magyar Tenisz Szövetség saját teniszközpontja, ahol ezzel az ideiglenes le-felcuccolással megrendezték az ATP-tornát, a 3. kerület hegyvidéki részén, a kis Mikoviny utcában található. Ez egy kifejezetten társasházas-családi házas környék, amit a nemzetközi rendezvényre érkező több ezer érdeklődő, résztvevő, néző szabályosan megszállt.
Valaki hazudik, de közterület-használati engedély biztos nem volt
Megfelelő méretű parkolókat nem tudtak még a százmilliós állami támogatásból sem varázsolni, így a környék összes utcáját ellepték a látogatók autói, beterítve a járdákat, lehetetlenné téve a gyalogosok közlekedését, de parkoltak a közeli társasházak magánterületére, de végül már utcákkal odébb az út menti gazosba is. A helyzeten az sem segített, hogy a sportközpont utcáját átmenetileg egyirányúsították a verseny idejére, hiszen azon így csak áthajtani lehetett, megállni ott sem nagyon.
Ottjártunkkor túlzás nélkül káosz volt: közterület-felügyelők egész csapata járt autóról autóra bírságolni, miközben tűrték a velük helyenként ordítva anyázó nézők támadását, miközben mindezt elégtétellel figyelték a helyiek.
„Olyan is volt, hogy balról ordított velem az autó tulajdonosa, amiért megbírságoltuk, jobbról meg közben egy lakó, hogy miért nem azt bírságoljuk, aki elállta a kocsibejáróját és nem tud hazamenni”
– mesélte névtelenséget kérve az egyik közterület-felügyelő. Tanúja voltunk annak, ahogy külföldiek nem is értették, mit akarnak tőlük a magyar egyenruhások, de annak is, ahogy itt élő nagyszülők türelmesen próbáltak babakocsival ellavírozni az egymás hegyén-hátán álló járművek között.
A kerületi közterület-felügyelet helyszínen jelen lévő illetékese kérdéseinkre részletesen elmondta, hogy – a helyszín alkalmatlanságán túl – szerintük miért lett ekkora cirkusz a környéken. Azt állította, hogy az ATP-tornát rendező teniszszövetség nem kért az ilyen esetekben szokásos, úgynevezett közterület-használati engedélyt. E nélkül nem tudtak eljárni, mert „nincs, amit betartassanak”, viszont már az első 1-2 napban annyi panasz érkezett hozzájuk, illetve a 3. kerületi rendőrségre, hogy „lakossági nyomásra” muszáj volt intézkedniük. A környék nem parkolóövezet, ennek ellenére minden egyes autót rendszám alapján ellenőriztek, és ha nem itt élt az üzemben tartó – vagyis jó eséllyel a versenyre érkezett –, akkor kapott figyelmeztetést, illetve csekket. Az intézkedő közterület-felügyelő szerint a kialakult káosz miatt folyamatosan ment az egyeztetés a teniszszövetséggel, de nem tudta megmondani, hogy a szervezet hivatalos rendezőként miért nem gondoskodott a szükséges engedélyről.
Az ideiglenes helyszínül szolgáló Nemzeti Edzés Központ „nem arra lett tervezve, hogy több ezer fős rendezvényeket bonyolítsunk itt” – válaszolta Szűcs Lajos, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, aki főállásban a Fidesz országgyűlési képviselője. Szerinte már hetekkel az esemény előtt elkezdtek egyeztetni a lakókkal és hatóságokkal, „miként lehetne elkerülni a forgalmi problémákat”. Viszont a közterület-felügyelet tájékoztatásával szöges ellentétben azt állította, hogy „kértek a környező utcákra az önkormányzattól közterület-foglalási engedélyt, forgalomtechnikailag kisebb módosításokkal pedig biztosítani lehetett volna, hogy kizárólag az itt lakók és itt dolgozók tudjanak a Mikovinyi utcába és Folyóka utcába behajtani és parkolni. Sajnos a közterület-foglalási engedélyt nem kaptuk meg az önkormányzattól, így nem is tudtuk biztosítani a lakók zavartalan parkolását, nem utasíthattuk a kocsival érkező nézőket sem”.
Szűcs arra hivatkozott, hogy az 1,2 milliárdból megrendezett torna honlapján, illetve a médiában előzetesen, önkénteseik pedig a verseny folyamán „nyomatékosan igyekeztek felhívni minden néző figyelmét” arra, hogy nem lehet a környéken parkolni. Ezért egész nap, „aránylag sűrű időközönként” járó kisbuszokat indítottak a környék nagyobb parkolóitól és tömegközlekedési pontjaitól, és szerinte ezek nagyon népszerűek is voltak. Azt elismerte, hogy probléma volt, hiszen mint fogalmazott, „a közterületeseket nem egyszer ők maguk hívták ki, mert több autós az önkéntesek tájékoztatása ellenére olyan helyeken állt meg, ahol akadályozták a forgalmat”.
Az egész világ összekapcsolhatta a Gazprom nevet a Hungarian Opennel
Az esemény névadó szponzora a Gazprom volt, néha azonban úgy tűnt, mintha a szponzort nem szerepeltetnék szívesen, például még a sporteseményt végig közvetítő MTI is a legtöbb esetben lehagyta a „Gazprom Hungarian Open” névadóját, és inkább budapesti ATP-tenisztornaként számolt be a meccsekről. Információink szerint a támogatás az utolsó pillanatban dőlt el, az viszont feltűnő volt, hogy a központban, a pályák környezetében csak nagyon kevés szponzorlogót lehetett látni, holott a világon mindenhol ezek jól értékesíthető felületek.
„A Gazprommal egy hosszú folyamat végén sikerült megállapodni, a részletek azonban üzleti titkot képeznek” – válaszolta erre az elnök, aki szerint ugyanakkor „ahol az idő rövidsége ellenére ésszerű keretek között át lehetett brandingelni eszközöket, ezt megtették”. Tagadta, hogy kevés hirdető lett volna, hiszen a Gazprom és az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett „a teljesség igénye nélkül a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Peugeot, az Emirates, és az m4” is feltűnt a pályák mellett szponzorként – csakhogy ezek közül három közpénzből fenntartott intézmény. „További közel 10” kisebb támogatójuk is volt, de ők a kisebb mértékű hozzájárulás ellenében csak más módon, így standon, műsorfüzetben jelentek meg, illetve jegyeket kaptak a VIP-szektorba.
Szűcs ezt azzal magyarázta, hogy a 3 évre megkötött ATP-rendezési jog alapján ez még csak az első versenyév volt, így „a hazai vállalatok nem is nagyon tudták hova besorolni az előzetes tárgyalások során” a legnagyobb férfi tenisz világeseményt. Így szerinte ez még csak „inkább ismerkedés volt sok cégvezető számára”, akik ki is látogattak a tornára.
Hosszú távon is várják a közpénzt
A teniszszövetség elnöke szerint rendben van, hogy az 1,2 milliárd túlnyomó részét közpénzből fizették. „Ez a világon más ATP-tornák esetében is gyakran van így, ahol van állami támogatás, ott éppen ezért az első két év magasabb támogatási intenzitású, míg máshol az első néhány év során veszteséggel számolnak a rendezők” – magyarázta.
Szűcs válaszából egyértelműen kiderült, hogy terveik szerint kisebb mértékben ugyan, de hosszú távon is közpénzből fognak költeni a máshol többnyire üzleti alapon működő nemzetközi eseményre. Ahogy fogalmazott, „csökkenő intenzitású” támogatást kértek a kormánytól: mivel az első egy-két év a legnehezebb – nagyjából a teljes költségvetés kétharmada állami támogatás –, míg a későbbiekben ez az arány 40 százalékra csökken, „hosszú távon reális lehet a 20-30 százalékos állami szerepvállalás is”. Ideiglenes lelátók, létesítmények százmilliós oda-vissza építésére viszont többé nem lesz szükség, mert Szűcs szerint „jövő évtől kezdve már a végső helyszínen lesz a torna”.
1,2 milliárdba került, néhány tízmilliót hozott – az megy az utánpótlásra
Nyilván arra is juthat állami forint, viszont a főállásban fideszes országgyűlési képviselő szerint a dotációkat „csak nálunk divat negatívumként feltüntetni”, pedig „nagyon komoly üzleti alapja is van az ilyen jellegű támogatásnak”. Hiszen a bruttó támogatásból jelentős mértékű áfa azonnal visszafolyik a költségvetésbe, de hoznak a konyhára a nálunk töltött vendégéjszakák, az idelátogató külföldi nézők költése és a „több százmillió tévénézői elérés, valamint tízmilliós internetes közvetítésen keresztül a turisztikai szempontok”. Hozzátette, ráadásul rengeteg pozitív visszajelzést kaptak, az ATP is kizárólag dicsérte a rendező szövetséget, a játékosok benyomása is pozitív volt. Mindez bennük „azt erősítette, hogy jó helyre került az állami támogatás és van létjogosultsága” a sporteseménynek.
Ha a dicshimnusz helyett a számokat nézzük, a mérleg a következő: az első magyarországi ATP-torna az elnök szerint is 2/3 részben állami pénzből 1,2 milliárdot költöttünk, és „néhány tízmilliós többlettel fog zárulni”. A néhány tízmilliót „kisebb hazai versenyekbe, az utánpótlást jelentő fiatalokra” fogják költeni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
