szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elkészült az alapjogi biztos gödi TOPhÁZ speciális otthonról szóló jelentése. Az intézményben nemrég vizsgálat indult azután, hogy az értelmi fogyatékkal élők jogaival foglalkozó Mental Disability Advocacy Centre a helyszínen készült fotókkal illusztrált, lesújtó megállapításokat tartalmazó riportot tett közzé.

Székely László ombudsman az év elején azután kezdeményezett vizsgálatot a TOPhÁZ-ban, hogy az intézményben dolgozók tavaly szeptemberben már segítségért fordultak Nyitrai Imre helyettes államtitkárhoz a tarthatatlan körülmények miatt. Végül az ügyben Cser Ágnes, a Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke tett közérdekű bejelentést 2016 végén. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala ez év elején járt az otthonban lefolytatni a helyszíni vizsgálatot.

A hivatal megállapította, hogy nem tűr halasztást a férőhelyek kiváltása a gödi intézményben, ahol évek óta méltatlan állapotok – a személyi feltételek hiánya, a túlzsúfoltság, a lakóépület leromlott állapota – körülmények uralkodnak. Ezek nem a vezetőváltással keletkeztek, hanem az azt megelőző időszakra vezetnek vissza – állapította meg Székely László. Ezt azért emelte ki külön a biztos, mert a TOPhÁZ gondozói a neki küldött beadványaikban kifogásolták a 2016 végén történt intézményvezető-váltás miatt megváltozott körülményeket. Ezek álláspontjuk szerint az intézményben élő ellátottak lakó- és életkörülményeit is hátrányosan befolyásolták.

Ahogyan a 2016. évi fenntartói vizsgálat, úgy a hivatal vizsgálata is megállapította, hogy az intézmény csak részben rendelkezik az ellátottak – értelmi fogyatékos emberek, akik közül néhányan súlyos pszichiátriai betegségben is szenvednek – igényeit biztosító tárgyi és személyi feltételekkel.

Az intézmény kifejezetten gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt, a fertőzésmentes és higiénikus környezet részben biztosított. Az alapjogi biztos szerint emiatt megengedhetetlen mértékben sérülnek az ellátotti jogok, a gondozási tevékenység nem megfelelő" – olvasható a dokumentumban.

A vizsgálat feltárta, hogy az intézményvezető törekszik a feladatok pontos és egyértelmű kiadására, a következetes és rendszeres vezetői ellenőrzésre, az ellátottak érdekeit szem előtt tartó szemlélet átadására. A dolgozók és a vezetőség között együttműködés azonban nem zökkenőmentes, ami hátrányosan befolyásolja a munkavégzést és ez hatással van a lakók ellátására is.

Az alapjogi biztos vizsgálata is tapasztalta a nagy létszámú bentlakásos intézmények "sajátosságait". Mint írták, a rendkívül magas az ellátotti létszám miatt hiányosak a tárgyi feltételek, kevés például a fürdőszoba, illemhely, ágy, matrac. A szükségesnél alacsonyabb létszámú az ápoló-gondozó személyzet, nem megoldott az akadálymentesség, az egyenlő esélyű hozzáférés. Mindezek pedig nem egyszerűen csak az ellátás szakmai színvonalának erőteljes visszaesését okozzák, hanem olyan kényszermegoldásokra szorítják a személyzetet, mint a csoportos fürdetés, a rácsos ágyak használata és ajtórácsok felszerelése.

Az ombudsmani jelentés kiemelte:

a speciális otthonban uralkodó körülmények miatt csorbul a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jog, valamint az egyenlő bánásmód követelménye, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelmének kötelezettsége. Összességében és az egyes intézkedések önmagukban is felvetik a megalázó, embertelen bánásmód tilalmának sérelmét, nem teljesülnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt nemzetközi kötelezettségek sem."

A biztos álláspontja szerint a kialakult és tartóssá vált súlyosan konfliktusos, illetve frusztrációkkal teli, a személyi, tárgyi feltételek hiánya következtében kiüresedett légkörben évek óta halasztódik az intézményben élő fogyatékos személyek esélye a méltó emberi élethez. Az ombudsman megállapításaival az emberi erőforrások miniszteréhez, az intézmény fenntartójához, valamint az otthon vezetőjéhez fordult.

A TOPhÁZban a Mental Disability Advocacy Centre jelentése után rendkívüli vizsgálat indult az emberierőforrás-minisztérium kezdeményezésére, az intézmény vezetőjét pedig felfüggesztették. Balog Zoltán miniszter azonban csak nem akart válaszolni az ügyben felvetődött kérdésekre. Május elején aztán Czibere Károly zociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérdeték az intézményről, aki kijelentette: amit a magyar-brit civil szervezet a saját jelentésében bemutatott, az nincs. Vagyis az általuk készített fotók, amelyeken nyílt sebekkel borított, ágyhoz kötözött vagy kényszerzubbonyba bújtatott fiatalok láthatók, nem tükrözik a valóságot.

A múlt héten aztán maga a TOPház is ellentámadásba kezdett: feljelentette a civileket, akik egyébként engedély nélkül jutottak be az intézménybe, később pedig az ott tapasztalat állapotok miatt az Euórpai Unióhoz fordultak. A rendőrség még aznap a nyomozást is elrendelte az ügyben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!