hvg.hu: Miért érzi úgy a Nyílt Társadalom Alapítványok, hogy a migrációval foglalkozó szervezeteket kell támogatnia?

Nizák Péter: A migrációval kapcsolatos programok újnak számítanak az alapítványnál, 2010-ben alakult erre egy külön program, a Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés, míg Európában csak 2013 óta támogatunk ilyen irányú projekteket. Számunkra ezen a területen is az emberi jogok és a jogállami keretek betartása a fontos. Sajnos, a migráció területén különösen nagy a jogsértés kockázata.

Látva azt, ami a világban történik, az lenne furcsa, ha a szervezetünk tétlenül figyelné ezt a folyamatot.

Célunk az, hogy az úton lévő emberek jogait védjük és megelőzzük a velük szembeni jogsértéseket. Támogatjuk az integrációjukat ott, ahol az adott állam befogadja őket. A migrációt érintő támogatásaink egyébként a Nyílt Társadalom Alapítványok teljes tevékenységét tekintve elenyészőek.

hvg.hu: Mégsem csak a magyar sajtóban olvasható, hogy illegális tevékenységet is támogatnak.

N. P.: Semmiféle olyan illegális tevékenységre nem adunk pénzt, amivel vádolnak. Senkit nem biztatunk a határok átlépésére, legyen szó a magyar kerítésről vagy a Földközi-tengerről. Épp ellenkezőleg: számos országban a helyben maradást támogatjuk. És míg a téma kényes, egyesek védekezésre próbálnak kényszeríteni minket, az teljesen természetes, hogy dolgunk van a migráció kérdésével, hiszen az emberi jogok és méltóság védelme szervezetünk egyik legfontosabb küldetése. Közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha „migráns” helyett simán az „ember” kifejezést használjuk. Nem magát a migrációt támogatjuk, hanem a migrációval kapcsolatos problémák, kihívások kezelésében veszünk részt. Olyan szervezeteket támogatunk, amelyek osztják az OSF elveit, de fontos, hogy ők saját munkájukat végzik, nem szólunk bele stratégiájukba vagy programjaikba. A projektek fókuszában általában a határon és menekülttáborokban kialakult helyzet megfigyelése és a migránsoknak nyújtott jogsegély áll.

Fülöp Máté

hvg.hu: A támogatás mértéke követi az eseményeket?

N. P.: Az biztos, hogy 2015-ben és 2016-ban több pénzt biztosítottunk a témára, mint az előző években. Attól azonban, hogy az újonnan a határhoz érkezők száma jelentősen visszaesett, a helyzet bizonytalan maradt, bármikor romlás állhat elő. Ezért nem érezzük időszerűnek a migráció kapcsán kihelyezett pénzek gyors csökkentését Magyarországon. Az is a célunk, hogy a támogatott szervezetek megerősítsék működésüket, hogy jobban tudjanak reagálni a bekövetkező válsághelyzetekre.

hvg.hu: Hogyan születik döntés a migrációval kapcsolatban elköltött pénzekről?

N. P.: Az OSF számos alapítványt fog össze, és mindegyik maga dolgozza ki stratégiáját, a rendelkezésére álló információkat alapul véve. Ezeket a 36 tagú globális tanácsadó testület hagyja jóvá, amelynek elnöke Soros György. Természetesen megvan a joga, hogy döntésekben részt vegyen, de ez nem jelent kézi vezérlést. A tervezés több hónapunkat viszi el évente, a terepet ismerő kollégáink gyűjtik be az információkat, beszélünk partnerszervezetekkel, és a döntéseket az egyes alapítványok, programok munkatársai, tanácsadó testületei készítik elő. Ez jut el a globális tevékenységet felügyelő testület elé.

hvg.hu: Akkor ez egy alulról felfelé történő tervezés?

N. P.: A két iránynak inkább az ötvözetéről van szó. A pénzügyi kereteket a tanácsadó testület szabja meg, például az európai projektekre szánt pénzek összegét. De azt már helyi bizottság dönti el, mennyi megy ebből migrációra.

hvg.hu: A migrációval kapcsolatban mi a döntési szempont?

N. P.: Két területre koncentrálunk. Az egyik a menedékjog kérdésköre, a másik a beilleszkedés segítése. Az egyes országokban elköltött pénzeket az alapján határozzuk meg, melyikben milyen problémával néznek szembe.

hvg.hu: Mi Magyarországon a fő probléma az OSF szerint?

N. P.: Az országnak volt egy alapvetően jól működő menekültpolitikája. Persze, gondok azzal is voltak, de jól szabályozta a menedékkérelmek benyújtását és elbírálását. Azt látjuk, hogy az elmúlt években valójában megszüntették a menekültstátusz lehetőségét, és itt elértük a jogállami működés kérdéskörét. A magyar állam aláírt nemzetközi egyezményeket, amelyeket ezen a területen nem tart be. Ez a fő probléma Magyarországgal.

hvg.hu: A probléma tehát, hogy szinte lehetetlen menedékjogot szerezni Magyarországon?

N. P.: Így igaz.

Fülöp Máté

hvg.hu: Különbséget tesznek menekültek és gazdasági bevándorlók között?

N. P.: Ez egy forró és átpolitizált téma. Mi házon belül a migráns szót abban az értelemben használjuk, ahogy azt az ENSZ is megfogalmazta. A kényszerített migráció azok esetében áll fenn, akik üldöztetés vagy fegyveres konfliktus elől menekülnek. Természetesen a migráció okai között különbségek vannak, ám a sok egyedi eset miatt nehezen kategorizálhatóak. A nemzetközi kötelezettségek azt írják elő, hogy az üldözötteknek az állam menedéket biztosítson. Azt már maga döntheti el, hogy munkát keresőket beenged-e. A migrációs politikáját tehát minden állam szabadon alakíthatja, és

az Magyarország döntése, hogy a népességfogyás és munkaerőhiány idején miért nem enged be olyanokat, akik itt keresnének jobb életet.

hvg.hu: A Nyílt Társadalom Alapítványok támogat olyan szervezeteket, amelyek migránsokat próbálnak Magyarországon munkához segíteni?

N. P.: Pénzt kap tőlünk a MigHelp, amely döntően olyan migránsokat segít, akik hivatalos papírokkal tartózkodnak az országban – menedékjogot szereztek, diákvízummal vagy munkavállalóként érkeztek, magyar állampolgárral kötötték össze életüket. A MigHelp segít nekik, hogy jobb esélyeik legyenek a munkaerőpiacon. A MigHelp munkatársai maguk is migránsok, akik évek óta itt laknak. Nagyon népszerűek a nyelv- és számítógépes tanfolyamaik, és egyéb integrációt segítő foglalkozásaik, így régóta támogatjuk őket.

hvg.hu: Az önök által bőkezűen támogatott Helsinki Bizottság két bangladesi férfi ügyét elvitte a strasbourgi bíróságig, ahol végül elítélték a magyar államot. Ez volt a cél a Helsinki támogatásával?

N. P.: Ez a jogállamiság kérdése. A pert azért fogadta be a bíróság, mert Magyarország nem követte a törvényi előírásokat.

A jog előtt mindenki egyenlő, mindegy, hogy a két bangladesi tovább akart-e állni az országból vagy örökre hálás polgára akart volna lenni a magyar államnak.

Sem a kérelemnél, sem az elbírálás során nem tartották be az előírásokat a hatóságok. Mi természetesen nem utasítottuk a Helsinki Bizottságot, hogy perelje be a magyar államot. Mi bízunk a Helsinkiben, és ezért partnerünk régóta. A per nem a pénzszerzésről szólt egyébként, hanem stratégiai beadvány volt, hogy bemutassa a magyar rendszer jogi hiányosságait. Semmiféle visszaélés nem történt azáltal, hogy a két bangladesi perre ment. A magyar állam által aláírt nemzetközi szerződések kötelezettségekkel járnak, ezek betartatása a magyar állampolgárok érdeke is. Az meg nevetséges, hogy a Helsinki ezt a pénzért csinálta. A szervezetnek ugyanis ez a feladata, ezért jött létre. Ha jogsértést tapasztal, fellép ellene, bárki is kövesse el.

hvg.hu: A Helsinki szólt előre, hogy perel, engedélyt kért?

N. P.: Dehogy. Összetett koncepcióval pályáznak a támogatásra, amelyet jóváhagyás után saját döntésük szerint költenek el. Nincs miért engedélyt kérniük. Természetesen kapcsolatba állunk velük, időről időre egyeztetünk. De a perről nem beszéltünk előtte. Egyébként is, az ilyen bírósági ügyek korántsem kivételesek, megtörtént Franciaországgal is a 90-es években. Bár ez az egy per hatalmas nyilvánosságot kapott, a Helsinki Bizottság számos ügyet vitt végig sikeresen Strasbourg előtt. Az ilyen perek az emberi jogokat védő szervezetek általános működési rendjébe tartoznak.

hvg.hu: De önök leállíthatnának egy ilyen ügyet?

N. P.: Nem.

hvg.hu: Milyen befolyásuk van akkor azokra, akiket támogatnak?

N. P.: Ha nagyon konkrét üggyel pályázik egy szervezet, mint például egy konferencia megtartása, akkor természetesen megtagadjuk az utalást, ha az esemény nem jött létre. De vannak rugalmasabb programjaink, a Helsinki ráadásul intézményi támogatásban részesül. De természetesen nem vakon utaljuk a pénzt, sokféle módszer van arra, hogyan válasszuk ki a támogatott szervezeteket. Vannak nyílt pályázati kiírásaink, mint például jelenleg is helyi oktatási programokat működtető szervezetek támogatására, ezekre mindenki pályázhat, aki megfelel a kiírás feltételeinek. Van, amikor egy adott témában mi hívunk meg szervezeteket, hogy pályázzanak, ilyenkor általában a lehetséges későbbi támogatottak kétszeresét kérjük fel, hogy adjanak be pályázatot, hogy a legjobb elképzeléseket tudjuk kiválasztani, támogatni. És van néhány szervezet, Magyarországon ilyen például a Helsinki és a TASZ, amely intézményi támogatásban is részesül. Ettől persze még nekik is pályázniuk kell, be kell mutatniuk, milyen terveik vannak az adott időszakra.

Fülöp Máté

hvg.hu: Akkor ez a kettő biztos lehet, hogy az OSF eltartja a következő években is?

N. P.: Arra mindig odafigyelünk, hogy egyetlen szervezet se legyen kiszolgáltatva támogatásunknak. Az általános szabály az, hogy nem adunk annál több pénzt, mint a pályázó előző évi költéseinek egyharmada.

hvg.hu: Milyen szinten tartják a kapcsolatot a partnerszervezetekkel?

N. P.: Az OSF épp egy decentralizációs folyamaton esik át. A filantrópia világában egyedülállónak mondható az ennyire helyi szintre delegált döntéshozatal. Az adott területért felelő munkatársak hozzák a támogatási döntéseket. A programok megvalósítása során általában többször személyesen találkozunk a szervezetekkel, hogy megbeszéljük, hogyan halad a megvalósítás. Az eredményekről a támogatás végén részletes pénzügyi és szakmai beszámolót kell készíteniük.

hvg.hu: Ha Soros György úgy döntene, hogy visszavonul az OSF minden döntéshozatali grémiumából, és végképp a szervezet munkatársaira bízná a működést, mi változna?

N. P.: Trükkös kérdés, amit nem tudok és nem is lehet megválaszolni. Soros Györgynek eszébe sem jutna visszavonulni az OSF-ből, mert ez életének egyik legfontosabb küldetése.

hvg.hu: Térjünk vissza a két bangladesi férfi történetére. Ön személyesen örült a strasbourgi döntésnek?

N. P.: Ez csak egy per volt a sok közül. Én annak örülnék, ha Magyarországnak volna működő rendszere a menedékjog garantálására. Megelégednék azzal, ami a 2012-es helyzet volt. Nem azt akarom látni, ahogy a magyar államot megalázzák a bíróságon, hanem a jogállami működést.

hvg.hu: Márpedig a menekültválság azt mutatta, hogy kis gesztusok beláthatatlan következményekkel járnak. Merkel egy mondata, néhány tapsoló ember a német pályaudvarokon százezreket késztethet arra, hogy nekivágjon az útnak. A magyar kerítés ilyen egyszerű jelkép lehet a visszatartásukra. A két bangladesi férfi strasbourgi győzelme akár inspirálhatja is őket az indulásra.

N. P.: Nem akarok Angela Merkel védőügyvédje lenni, de az ő gesztusa köré már komplex történetet kanyarítottak. Pedig ő csak a Keletinél feltorlódott emberek beengedése mellett döntött. Addigra már százezrek érték el Európát, és részben Németországot is. Merkellel szemben valóban fontos összetevője volt a 2015-ös krízisnek, hogy a Szíriával szomszédos országokban lévő menekülttáborokban elfogyott az élelem, a segélyszervezetek pénze elapadt. Egyszerűen annyit romlott az ott tengődő emberek életkilátása, hogy inkább megkockáztatták a tengeri átkelést Európába. Az ilyen kérdésekben az emberek racionális döntést hoznak. Németország például azért vált sokak célországává, mert ott már kialakultak szíriai közösségek, amelyek könnyítik a megkapaszkodást. És a visszatartás sem működik olyan egyszerűen. Sokkal erősebb ugyanis az, ami hazájuk elhagyására taszítja őket, mint amilyen elrettentő a kerítés – bárhány határon is húztak fel közben akadályokat.

A magyar határ megakasztotta az áramlást, de mivel az ország nem volt célállomása a migrációnak, így az egyetlen hatása, hogy elterelte az útvonalat.

Globálisan nézve a válság változatlan erővel van jelen. Az OSF egyébként számtalan projektjén keresztül igyekszik élhető körülményeket teremteni a migráció kiinduló országaiban. Jelenleg például azt vizsgáljuk, az afrikai egészségügyre milyen hatással van az európai migrációs válság azáltal, hogy donorszervezetek átcsoportosítják a pénzüket a fejlettebb kontinens javára. Ha távoli események miatt Afrikában tovább romlik a tiszta vízhez jutás esélye, az éppen újabb migrációs hullámokat vált majd ki.

hvg.hu: Más országokban is támadják az OSF migrációval kapcsolatos tevékenységét?

N. P.: Igen. Olaszországban azon civilszervezetek állítólagos támogatásáért kritizálnak minket, amelyek embereket mentenek a tengerből. Ha megengedi a megjegyzést, ez a legvisszataszítóbb támadás mind közül. Az olasz szenátus védelmi bizottsága nem talált semmilyen bizonyítékot a vádakra, hogy ezek a szervezetek együttműködnének a túloldalon dolgozó embercsempészekkel. És mégsem hagytak fel a vádaskodásokkal.

Mi hiszünk abban, hogy fontos életeket menteni, de ezeket a szervezeteket még csak nem is támogatjuk. Nem kapnak egy fillért sem tőlünk. És igazán nevetséges az, hogy nekünk ezt kell ismételgetnünk.

hvg.hu: Azt kell cáfolniuk, hogy a támogatásukkal valakik életet mentenek?

N. P..: Ezek a szervezetek minden nap fuldoklókat húznak ki a tengerből, és miután kiértek velük a partra, azt kell magyarázniuk, hogy amit tesznek, az legális. De általános Soros György nézeteinek és az OSF tevékenységének összemosása is. A szervezet saját stratégiával rendelkezik, nem Soros György gondolkodóként, magánemberként tett kijelentéseit valósítja meg, és ez igaz a migráció kérdéskörére is.

Fülöp Máté

hvg.hu: A támadások fényében nem vizsgálták felül a migrációhoz kapcsolódó programjaikat? Volna ok elengedni ezeket? Vagy a felcsúti kisvasútra adott miniszterelnöki választ követve dacosan megduplázni?

N. P.: Felülvizsgálatot tartottunk, ezért akarunk most jobban kommunikálni, hogy érthetőbb legyen, mit, miért teszünk. A vádak ugyanis nevetségesek, teljes egészében légből kapottak.

hvg.hu: Akkor semmit sem változtatnak a migrációhoz kapcsolódó programjaikon?

N. P.: Nem. Ez hosszú távú projekt, amit változatlanul viszünk tovább.

hvg.hu : És a kormány készülő civilellenes törvénye visszatart tapasztalatuk szerint szervezeteket, hogy az OSF-hez nyújtsanak be pályázatot?

N. P.: Semmi ilyet nem érzékelünk. A törvénytervezet káros, hatása negatívan fogja érinteni a szervezeteket, hiszen megbélyegzi, hátrányosan megkülönbözteti azokat, de

a mi együttműködésünkön ez nem változtat.