Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elképesztő kettős beszédet folytat a kormány a CEU ügyében: miközben Brüsszelnek hetente hangoztatja, hogy nem lép vissza a nemzetközi botrányokat kavart törvénymódosítástól, a háttérben információink szerint olyan megállapodásra készül New York állammal, amelyben kifejezetten előzékeny és engedékeny a korábban elüldözni kívánt egyetemmel.

Miközben a Velencei és az Európai Bizottsággal vehemens kommunikációs harcot vív és saját álláspontját hajtogatja a kormány a CEU ügyében, a háttérben óriási – visszavonulónak is tekinthető – engedményeket tesz a tavasszal még ellehetetleníteni próbált intézménynek.

Múlt héten írtunk róla, hogy a Külügyminisztérium hónapokig tartó verbális csatározások után fű alatt letett arról a lehetetlen korábbi elképzeléséről, hogy a CEU székhelyéül szolgáló New York állam helyett az oktatási ügyekben hangsúlyozottan nem illetékes amerikai szövetségi kormánnyal kösse meg azt a kétoldalú megállapodást, amelyet a felsőoktatási törvény áprilisi módosítása írt elő feltételül a külföldi felsőoktatási intézmények működéséhez.

A hvg.hu információi szerint a kormány ugyanakkor nemcsak ebből engedett, de a törvényben szintén előírt anyaországi kampusz követelményével kapcsolatban is meglepően megengedő a New Yorkkal hamarosan megkötendő megállapodás. A dokumentum ugyanis nem írja elő, hogy a CEU saját képzési helyet tartson fent az Egyesült Államokban, csak annyit, hogy a magyarországi mellett ott is folytasson felsőoktatási tevékenységet. A megfogalmazás nagyon lényeges: ez utóbbit ugyanis egy működő amerikai egyetemmel kötendő megállapodással viszonylag egyszerűen teljesítheti az intézmény, ráadásul, úgy tudjuk, ehhez még a törvényben előírt december 31-i határidőt is felpuhítja a megállapodás szövege.

A részletekről információink szerint még hétfőn is Skype-on egyeztetett egymással Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium tárgyalások lebonyolításával megbízott helyettes államtitkára és New York-i kormányzat illetékese, egy-két héten belül pedig az aláírás is megtörténhet.

Fülöp Máté

A CEU vezetése információink szerint vegyes érzelmekkel fogadja a fejleményeket: egyrészt örül a felvizezett feltételeknek, amely a törvény elfogadása utáni baljós előjelekkel szemben mégsem lehetetleníti el, és ítéli bezárásra vagy távozásra az intézményt. Másfelől aggódnak is, mert megjósolhatatlan, hogy a törvényt betartani hivatott Oktatási Hivatal hogyan értelmezi majd az egymásnak némiképp ellentmondó szövegeket: a székhely szerinti országbeli működést előíró felsőoktatási törvény-módosítást, illetve, a csak felsőoktatási tevékenységet említő államközi megállapodást.

Az intézmény jogászai mindenesetre úgy látják: a magyar törvény és az államközi megállapodás közül az utóbbi az erősebb, vagyis az OH elvileg nem gördíthet akadályt a CEU további magyarországi működése elé.

Az április törvénymódosítás keltette nemzetközi felháborodás után az Egyesült Államok több egyeteme is jelezte a CEU vezetőinek, hogy szívesen befogadnák a programjait. Az elmúlt hetekben közülük többel is tárgyalt az egyetem rektora, Michael Ignatieff, de a végleges döntés még hátravan, hogy melyikkel kössenek képzési/együttműködési megállapodást.

Az biztos, hogy – egyelőre legalábbis – nem konkrét PhD- vagy MA-programok átültetéséről, hanem valamilyen általános képzésről lesz szó, előbbiek akkreditálása ugyanis rengeteg pénzébe és idejébe kerülne a CEU-nak, márpedig az intézmény vezetői többször hangsúlyozták, hogy nem az amerikai, hanem a magyar felsőoktatást szeretnék gazdagítani.

Két intézmény egy néven? No problem

A New York állam és a kormány között kötendő megállapodás hvg.hu által megismert tervezete egyébként már első passzusai közt a világ legtermészetesebb dolgaként ír a CEU kettős identitásáról, amit a kormány eddig rendszerint az egyetem főbűneként emlegetett: „A CEU Magyarországon a Közép-európai Egyetem (KEE) bázisán működik. A CEU és a KEE megosztják a kapacitásaikat és az erőforrásaikat” – írja a szöveg, akármit is jelentsen ez.

Az alapvető enyhítésen túl a megállapodás egy területen viszont jelentős visszalépést jelent majd a CEU-nak: a dokumentumban ugyanis az áll, hogy „Magyarország elfogadja a nem európai állampolgárságú oktatók-kutatók részvételét a CEU aktivitásában, és az európai uniós szabályoknak megfelelően mindent megtesz, hogy ilyen oktatók jöhessenek Magyarországra”.

Fazekas István

Ez jól hangzik, csakhogy „az európai uniós szabályoknak megfelelően” kitétel azt jelenti, hogy a CEU elveszíti eddigi, a versenyképességét nagyban növelő privilégiumát, hogy a hozzá igazoló külföldi oktatók munkavállalói engedély nélkül taníthattak az egyetemen. A kitétel – amely a gyakorlatban akár azt jelentheti, hogy a CEU kanadai származású rektorának is munkavállalási engedélyért kell majd folyamodnia – az intézménybeli vélemények szerint jó alkalom lehet, hogy a kormány, ha akar, a későbbiekben is „betarthasson” az egyetemnek.

A kormány, ahogy arról beszámoltunk, éppen hétfőn küldte el második, ismét messzemenőkig elutasító válaszát az Európai Bizottságnak, a testület lex CEU miatt indított kötelezettségszegési eljárásának keretében. Az elutasító válasz azt is jelenti, hogy az eljárás a következő szintre lép és az Európai Unió bíróságán folytatódik az ügy.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!