Leváltotta posztjáról a Pető András Főiskola kancellárját a miniszterelnök – derült ki a múlt héten egy Magyar Közlönyben megjelent határozatból. Bár a döntésnek kivételesen nincs köze az elvégzett munka minőségéhez – Mihályi Máté Győző megbízása ugyanis a poszttal, illetve az intézménnyel együtt szűnt meg, miután az augusztus 1-től beolvadt a Semmelweis Egyetembe – több más egyetem és főiskola gazdasági vezetője viszont hamarosan csomagolhat – tudta meg a hvg.hu.

Stiller Ákos

Az egyetemi gazdálkodás racionalizálására kiötlött kancellári tisztséget – emlékezetes – 2014 őszén vezették be Magyarországon, a kinevezéseket a legtöbb intézményben már az előtt óriási belső tiltakozás fogadta, hogy tudták volna, kik ülhetnek majd posztra. Pedig akkor még azt sem lehetett tudni, hogy számos, gazdálkodással, illetve intézményvezetéssel korábban nem foglalkozó, de annál erősebb kormánypárti kapcsolatokkal bíró jelölt fut majd be a pályázatokon. 

Így ejtőernyőzött a Zeneakadémia kancellári székébe például az orvos végzettségű volt fideszes országgyűlési képviselő, Kupper András, a Színművészeti Egyetemébe a Fidesz elnöki kabinetjében és Papcsák Ferenc korábbi zuglói polgármester mellett közel egy évtizedig jegyzőként dolgozó Papp Csilla, a Budapesti Gazdasági Egyetemébe a korábban polgármesterként Szentendrét súlyosan eladósító Dietz Ferenc, az ELTE-ébe pedig Scheuer Gyula, aki a Németh Szilárd tanácsadója volt a rezsibiztos csepeli polgármestersége idején. De említhetnénk a Fidesz-frakció egykori kabinettitkárát, a Kaposvári Egyetem gazdasági vezetőjévé lett Borbás Zoltánt, a kecskeméti kancellárságért az NGM államtitkári posztját otthagyó Hegmanné Nemes Sárát, a Budapesti Műszaki Egyetem második emberévé előlépett Barta-Eke Gyulát, Ózd korábbi fideszes alpolgármesterét, vagy épp a fent említett Mihályi Máté Győzőt, aki az (akkor még Simicska-vezette) Vegyépszerrel konzorciumban dolgozó Betonútnál, Euroaszfaltnál, majd az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél töltött évei után került a Pető András Főiskolára.

a Szent István Egyetem főépülete

Wikipedia

Az első pályázati kör 21 győztese (azért csak ennyien, mert 8 intézménybe csak egy későbbi körben találtak alkalmas gazdasági vezetőt) 2014. november 15-én állt munkába, így többségében az ő hároméves megbízásuk jár le hamarosan (kivéve persze azokét, akiknek már korábban, az elmúlt 3 évben lezajlott intézményösszevonások miatt megszűnt a tisztsége). Az új pályázatok mindenütt lezajlottak, a legtöbb helyen pedig, úgy tudjuk, már az elvi döntés is megvan róla, hogy ki az, aki folytathatja a munkát, és ki az, aki nem.

Az említett, egykori kormánypárti káderek nagy részének megbízása (már akik a fenti névsorbon még a poszjukon maradtak), úgy tudjuk, nincsen veszélyben. Majdnem biztosan távoznia kell viszont információink szerint a Képzőművészeti Egyetem gazdasági vezetőjének, Rakonczai Évának, a Szent István Egyetemének, Figler Kálmánnak, a Soproni Egyetemének, Dinnyés Álmosnak és a Magyar Táncművészeti Egyetemének, Antal Józsefnek is. Utóbbi kancellár munkájával információink szerint azonban elégedett az oktatási államtitkárság, és továbbra is számít rá, csak másutt: ő kerülhet a Képzőművészeti Egyetemről távozó Rakoncai Éva helyére.

Rakonczai Éva, a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja (j) átveszi kinevezési okmányát Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől

MTI / Illyés Tibor

A Semmelweis Egyetem szintén Fideszhez köthető kancellárja, Szász Károly sorsa információink szerint még nem dőlt el. Bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) volt elnöke jó konszolidátornak, erős kezű gazdasági vezetőnek bizonyult, a kinevezésekre rálátó forrásunk szerint a fejlesztésekhez állítólag „túl bankár” volt, ami „nem előny” az intézmény jövője és működtetése szempontjából.

Több helyen – például a Soproni Egyetemen – egyelőre nem lesz új kancellár, mert a pályázatra jelentkezők közül nem találtak megfelelő kvalitású jelöltet, kilenc helyen pedig – köztük Pécsen, Kaposváron, Debrecenben, Miskolcon, Győrben, de a Corvinuson és az ELTE-n is – azért is marad a jelenlegi kancellár, mert nem akadt rajta kívül más jelentkező. Hogy mi miatt veszített vonzerejéből az intézményenként 1,5-2,2 milliós illetménnyel járó pozíció, azt nem tudni, három éve mindenesetre tízszeres túljelentkezéssel, majdnem négyszázan pályáztak a 29 meghirdetett státuszra, míg a mostani 19-re alig negyvenen.

Bár az egyetemek, főiskolák gazdasági vezetőit az oktatási államtitkár javaslatára az emberierőforrás-miniszter jelöli ki, a végső döntés – ahogy 2014-ben – most is a miniszterelnöké, aki három éve, és az időközben lezajlott kancellári pályázatokon is nem egyszer kért már változtatásokat az elé terjesztett nevekben, illetve névsoron.