Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a hvg.hu-nak az ítélet után csak annyit mondott, „nyertünk, nyilvánosak a tao-adatok”. Ugyanis a Kúria szerdai döntésében helyben hagyta a másodfokú ítéletet. A pert a Transparency International indította a tao-támogatások nyilvánosságáért, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot perelték az adatok nyilvánosságáért, ebben döntött most a Kúria. Korábban másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a TI-nek adott igazat az ügyben, arra hivatkozva, hogy a tao-támogatásokat osztó cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely „közpénzjelleggel bír”, így ki kell adni, hogy pontosan melyik vállalkozások ajánlottak fel támogatásokat.

Egy másik, még folyó perben a látványsportok – labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong – szövetségeit akarják arra kötelezni, hogy adják ki az egyesületeiknél a társaságiadó-kedvezmény terhére nyújtott támogatások után keletkezett, 2011 és 2016 közötti támogatási igazolásokat, ebben is hamarosan várható döntés. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, a tao-pénz nem közpénz, kommunista beidegződésnek nevezte, hogy egyesek így tekintenek ezekre a forintokra. A 2016/2017-es idényben a tao-rekorder a fociklubbok közül a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt, 2,92 milliárd forintos támogatással. A Tállai András NAV-elnök igazgatta Mezőkövesd Zsóry FC 779 milliót, a Seszták Miklós miniszterhez kötődő Kisvárda 581 milliót kapott a taóból.

Végleg eltitkolnák

A Kúria mostani döntése azért is fontos, mert a kormány épp azt tervezi, hogy végleg eltitkolja, hogyan ömlenek a milliárdok a sportba. Az adótörvényekben ugyanis eldugtak egy mondatot, amely szerint hiába közérdekű adat a tao-támogatások összege, az adótitoknak minősül. A kormány honlapján július végén jelent meg az új adóeljárási törvénytervezet, a több száz paragrafus között a 3. rész 128. § (5). pontja, pedig azt mondaná ki, hogy "közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül".

A hivatkozott (1). bekezdés szerint pedig „adótitoknak minősül különösen az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke”.