2006-ban még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tüntette ki a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével Dózsa Lászlót (bár 2011-es kitüntetésről is cikkeznek), akinek az 56-os szerepvállalásával kapcsolatos könyvét, illetve nyilatkozatait csak a plakátvita hevében szedték ízekre.

Ismert, a Terror Háza Múzeum – tévesen – Dózsa Lászlót írta rá a pesti srác plakátjára, majd kiderült, azon valójában Pruck Pál szerepel. Schmidt Mária főigazgató nem tágított, támadott és becsmérelte Pruckot. Pruck családja perelt, amely még nem zárult le, viszont menet közben kiderült, Dózsa László több visszaemlékezését semmi sem támasztja alá. Bár Schmidt Mária érvelt azzal, annak idején senki nem cáfolta Dózsa könyvének állításait, a korszakot kutató Eörsi László történész a 168 Órának azt mondta, a szerzőtől megkapta a 2007-es kötetet, de miután nem találta kellően hitelesnek, ezért nem is használta fel forrásként a négy évvel később írt kötetében. Szerinte ez mindenképp felér egy kritikával, bár kétségkívül ekkor – "helytelenül" – kerülte a konfliktust Dózsával. Más viszont nem kutatta ezt a témakört.

"Schmidt Mária milyen alapon állítja a bizonyítékok teljes hiányában, hogy Dózsa 'minden kétséget kizáróan' 56-os hős? Dózsa '56-os tetteiről semmilyen más forrással nem rendelkezünk az ő elmondásain kívül. Ilyen alapon Münchausen báró vagy Háry János kalandjait is tényként kéne elfogadnunk. A legújabb fejlemények pedig azt bizonyítják, hogy mindnyájan felültünk Dózsa konfabulációjának, vagy nem figyeltünk kellőképpen rá. Az érdemek és a kitüntetések is – mint arra már gyakran volt példa – alapulhatnak tévedésen is."

Eörsi tételesen is cáfolta Dózsa egyes állításait. Például, hogy Csepelt repülőkről bombázták volna az oroszok, vagy hogy a város közepén lelőttek volna 30 embert. Erről a sortűzről állította Dózsa, hogy túlélte. Rainer M. János történész is megszólalt, aki igazat adott Eörsinek.

Mindezek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt tartott megemlékezésen hétfőn azt mondta, "ma azt a napot ünnepeljük, amikor sok millió magyar egyszerre ismét ráébredt: bár különböző életeket élünk, mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk.

"Mansfeld Péter, Wittner Mária, Dózsa László, Szabó János, Pongrátz Gergely, Nagy Imre, Mindszenty József – őket nézzük, de egy nemzetet látunk."

Vagyis, dacára minden ellenkezésnek, az orbáni történelemértelmezésben Dózsa egy lapon szerepel a forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozatával, Mansfeld Péterrel, az egykori halálraítélt Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselővel, Szabó Jánossal, a Széna téri ellenálló csoport legendás parancsnokával, Pongrátz Gergellyel, a Corvin közi felkelőcsoport utolsó főparancsnokával, Nagy Imre mártír miniszterelnökkel és Mindszenty József bíborossal, aki a forradalom kitörése után szabadult ki házi őrizetéből.

Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pontosan mely érdemek alapján sorolta Nagy Imrével és Mindszenty bíborossal egy lapon Dózsa Lászlót, akiről történészek állítják, nem ő szerepelt a plakáton, illetve több, a forradalom kapcsán előadott története sem stimmel, mire ennyi válasz jött:

"Továbbra sem feladatunk a miniszterelnök szavait újságírók számára magyarázni, értelmezni. Köszönöm megértését."