Hiába nem látszik, a Fidesznek is nehéz dolga van
Bár a kormánypárt más jellegű gonddal küzd, mint amely ellenzékét lebénítja, de Orbán Viktornak áprilisig egyben kell tartania kétmillió embert ,és alacsonyan tartania a részvételi hajlandóságot az ellenoldalon, miközben ellenfelei mozgósítani próbálnak az egymással is vívott küzdelemben. Összeszedtük, milyen feladat áll a pártok előtt a választásokig .
Fidesz
Bár a kormánypárt toronymagasan vezet, a lehetőségei korlátozottak. A felmérések szerint legfeljebb 2,4 millió szavazója van. Ennyi ember hajlandó vakon követni Orbán Viktort. Kérdés, ez meddig elég ahhoz, hogy minden esedékes választást meg tudjon nyerni. Ne higgyük, hogy ez a tábor nem változik, és az elmúlt évtizedek alatt egységes maradt. A Fidesz támogatóinak szerkezete 2017-ben jelentősen átalakult. A kormánypárt folyamatosan veszített fővárosi és diplomás szavazókat: előbbiek aránya a táboron belül 19-ről 10 százalékra, utóbbiak aránya 17-ről 10 százalékra csökkent a tavalyi negyedéves pillanatképek alapján. Ennek oka a szakértők szerint elsősorban a CEU- és a menekültellenes hergelés lehetett.
Tehát míg 2016 nyarán tíz fideszesből ketten éltek Budapesten, öten nagyobb vidéki városokban és hárman községekben, április végén tízből már csak egy volt fővárosi és négy községi szavazó. A diplomás, fővárosi szavazókat még bármelyik párt elérheti, és meg is nyerheti magának. Ők könnyű célpontnak számítanak: ez a közeg juttatott már parlamentbe több pártot is (SZDSZ, LMP), de nem hűséges szavazók, könnyen váltanak. A Fidesz nem is nagyon búslakodott elvesztésükkor.
Helyettük érte el azokat a vidékieket, akiket csak a Fidesz képes megszólítani. A kiépült médiabefolyással elérte, hogy az alacsonyabb iskolázottságú, a fővárostól messze élő polgárok csak a Fidesszel és az ő ígéreteivel találkoznak. Jellemzően akkor is félnek Soros Györgytől, a tervétől és a menekültektől, ha csak a köztévében találkoznak a témával.
Orbán Viktornak tehát egyetlen, összetett feladata van. Részint el kell érnie azt, hogy többmilliós tábora ne higgye el, hogy már megnyerték a választást (vagyis nehogy távol maradjon a szavazófülkétől a döntő pillanatban), viszont ne buzdítsa voksolásra azokat, akik a Fidesz bukását kívánják. Ahogy azt a Medián is elemezte a hvg.hu-n: meghatározó különbség van a kormány maradásában és távozásában reménykedő szavazóközönség aktivitása között: a novemberi felmérés szerint a kormánypártiak 68 százaléka mondható „biztos” szavazónak, míg a kormány távozásában bízóknak csak az 51 százaléka járulna az urnákhoz.
A kormánypártok az az érdeke, hogy ez ne változzon, maradjon csak viszonylag alacsony a részvételi hajlandóság.
Ellenzék
Mielőtt külön-külön rátérnénk az ellenzéki pártok lehetséges stratégiáinak bemutatására, érdemes néhány szóban a listákról és az esetleges koordinált indulásról is beszélni. Nagyon úgy néz ki, hogy Gyurcsány Ferenc akarata győzött, és az ellenzéki pártok külön listákkal, de a nyerhető körzetekben megtisztított mezőnnyel vágnak neki a választásnak. Most hat ellenzéki listára van kilátás, ezek az MSZP-Párbeszédé, a DK-é, az Együtté, az LMP-é, a Momentumé, valamint a Jobbiké. Kérdés, hogy a hat formáció közül hányan és mely körzetben koordinálnak, vagyis kerülik el azt, hogy egymástól szavazatot szerezve növeljék a fideszes rivális esélyét. Az ilyen megállapodásoktól már a Momentum sem zárkózik el annyira élesen, és talán az LMP is rávehető néhol.
Kérdés a Jobbik szerepe a koordinált indulás esetén. Elképzelhető forgatókönyv, hogy formálisan a párt nem vesz részt abban, és 106 jelöltjéből senkit sem léptet vissza, de bizonyos körzetekben indíthat kevésbé potens jelöltet, kampányolhat néhol kisebb intenzitással, kímélve szűkös anyagi lehetőségeit. A Jobbik szimpatizánsainak egy része tudnia fogja, hova kell szavaznia egyéniben a kormányváltásért. (Történt már, hogy az ellenséges táborok megtalálták a másik jelöltjét, ha azzal Orbánnak tudtak ártani: 2015-ben a Jobbik szívta el az MSZP-s szavazókat Tapolcán, egy évre rá pedig a szocialista jelölt profitált Salgótarjánban a győzelmi esély felé gravitáló polgárokból. Mindkét meccset meg is nyerte az ellenzék.)
De a koordinált indulás esetében van egy fontos kérdés, amelyet a választói akarat, az összefogáshívők nem vesznek figyelembe, azonban a politikusok igen. Ez pedig a pénz. Erről Karácsony Gergely beszélt, amikor vendég volt a Spinoza Házban. Ha egy párt 106 egyéni jelöltet állít, kap 700 millió forintot az államtól, de ha csak egyetlen jelöltje is visszalép, az rögtön 150 millió mínuszt jelent. Ha már csak 80 jelölttel áll rajthoz, az újabb 150 milliós bukást jelent, míg a következő határhoz 56 jelöltnél érünk el. Ezért óvatosak a pártok a koordinációval.
Az egyéni jelöltekről szóló egyeztetés mellett hozott fel fontos érvet Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezető igazgatója. A Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy az aktív választók 40 százaléka nem elkötelezett egyik párt felé sem, egy konkrét vágya van: a kormányváltás. Závecz úgy látja, ha a Fidesz „kellően sok egyéni körzetben veszít, akkor elveszítheti a választást is.” Négy éve a 106 meccsből csak tízet bukott el, de mindössze 20 olyan körzet volt, amelyben jelöltje megszerezte a szavazatok abszolút többségét.
Tudni kell azt is, hogy a széles körű koordinált indulással az ellenzék választást nem nyerhet, viszont a Fidesz attól még veszíthet. A kormánypártnak már az vereség, ha nem szerzi meg a mandátumok több mint felét, és valamilyen együttműködésre kényszerül. Ebben az esetben porba hullna az Orbán politikai zsenialitásába vetett hit is, pláne, hogy az ellenfél ez a szedett-vedett, a Fidesz által mélyen lenézett ellenzék. Karácsony Gergely odáig megy, hogy ha a Fidesznek nincs többsége, a rendszer már másnap megbukik.
Az összes ellenzéki pártot érintő stratégiai kérdések után nézzük azt, miben speciális a helyzetük egyenként.
Jobbik
A közvélemény-kutatások szerint Vona Gáborék vezetik az ellenzéki mezőnyt, de ők küzdenek a legjelentősebb ellenszéllel is. A Jobbik a gigantikus ÁSZ-büntetés után anyagilag megsemmisült, mondta frakcióvezetőjük, kérdés tehát, mennyi pénze marad a kampányra. Abban az ismert szavazói viselkedésben bízhat, hogy egyfajta "underdog effektusként" az emberek együttérzésből a nyomás alá került párt mellé állnak. Vonáék hangsúlyozhatják áldozati szerepüket, és tartalommal tölthetik meg azt a sokszor hangoztatott véleményüket, hogy a hatalom fél tőlük. (Ez alibi lehet a rossz közvélemény-kutatási adatokra, mondván, azok a hatalom önkényét mutatják, és nem a megfélemlített emberek válaszait egy telefonos körkérdésre.)
Sokan sokszor feltették már a kérdést, van-e a párt mögött megbújó Simicska Lajosnak "atombombája", amellyel megsemmisíti a Fideszt és győzelemhez segíti a Jobbikot. Jelen állás szerint a szakértők úgy vélik, hogy nincs, és a fent már említett masszív Fidesz-tábor egyébként is szinte bármit megbocsátana Orbánnak.
MSZP
A szocialistáknak miniszterelnök-jelöltjük már van, de Karácsony Gergely megszerzése után mintha hátradőltek volna, mondván, övék a legnépszerűbbnek tűnő jelölt, a többi jönni fog magától, a párt környékéről csak a csodavárás jelei érkeznek, bár közben azért megy a belső harc, ki hányadik helyet tudja megcsípni az országos listán.
A párt politikusai többször ígérték már, hogy az összefogás körüli mizériák helyett sokkal inkább arról fognak szólni a hírek, hogy sok vidéki fellépésükkel valósággal felszántják az országot, és közben szakpolitikai elképzelések tömegét mutatják be. De eddig csak azt hallani, hogy ráindítottak egy esélyes ellenzéki jelöltre Csepelen, amiből kizárólag Németh Szilárd profitálna. Botka Lászlónak azért kellett buknia, mert örök reménységként nem hozott szavazókat. Karácsony Gergelyt már minden bizonnyal nem fogják leváltani, de ha a „legnagyobb ellenzéki párt” nem talál ki valamit a „legnépszerűbb ellenzéki jelölttel” karöltve, akkor áprilisban buktát szolgál fel neki Gyurcsány Ferenc is.
DK
És akkor következzen az emlegetett... Lássuk be, Gyurcsány Ferenc már most győzött. Megalkudott az MSZP-vel az egyéni indulókról, Dacból gründolt pártjának népszerűsége csaknem behozta az MSZP-ét, ő pedig áprilisig hátradőlhet. Hasonlóan elkötelezett a DK-s szavazótábor is, mint a fideszes – csak sokkal kisebb. Ilyen kilátásokkal fikszen állítható, hogy Gyurcsány Ferenc négy év koplalás után minden bizonnyal frakciót alakíthat majd az új Országgyűlésben. Ráadásul, ha a tendencia folytatódik, akkor 2018 után megcélozhatja a baloldali ellenzék vezetője címet is, amivel borítékolhatóan nem fog megszűnni a baloldali térfélen a széthúzás.
Együtt
Miután a Párbeszéd és Karácsony Gergely hátat fordított neki, az Együtt magára maradt azzal, hogy az ő elnökük az az ember, aki az V. kerületben folyamatosan támadta Rogán Antalt. Juhász ott is indul egyéniben, csak épp nem ő a legesélyesebb ellenzéki jelölt. Pártjának egyedül parlamentbe jutni sincs esélye, éppen ezért hetekig futott Juhász az MSZP-s Molnár után, hogy üljenek le beszélni. Megtörtént, de előtte azért az Együtt egyik legesélyesebb jelöltjére, Szabó Szabolcsra ráindítottak egy embert Csepelen a szocialisták. Ha az Együttnek – az MSZP segítségével – nem sikerül kitörnie abból a légüres térből, amelyben most van, nem remélheti, hogy a parlamentben folytathatja a politizálást.
LMP
Az LMP idejekorán beindította a kampányát, Ron Werber profizmust hozott a sokszor amatőrségét csillogtató pártba, nagy kérdés, hogy kitart-e a lendület és a pénz áprilisig, illetve mennyire tűnik majd el az LMP, ha más pártok is teljes gőzzel kampányolnak majd. A Fidesz és propagandagépezete Hadházy Ákos kivételével összességében békén hagyja a pártot, csak néha sorosozza, mondván, a milliárdos zsebében van. Az ugyanis a Fidesznek is jó, ha az LMP növekedik néhány százalékot. Amíg a bizonytalanok és a fideszesek tábora nem apad, addig az LMP csak a többi baloldali ellenzéktől visz szavazókat, a centrális erőtér pedig stabilan állhat a lábán.
Momentum
A Momentumban a szokásosnál is nagyobb a fluktuáció, miközben a legtöbb kutatóintézet a lét és nemlét hibahatárán belül, 1-3 százalék között méri a pártot. Nem véletlenül mondta azt Fekete-Győr András: szokott imádkozni azért, hogy embereit ne léptessék elő a munkahelyükön, mert akkor a Momentumra kevesebb idejük marad. Információink szerint a korábbi merev elzárkózás bárminemű összefogástól éppen azért múlik, hogy ne a személycserékről szóljanak a párttal kapcsolatos hírek. A Momentum hamarosan indítja a kampányt is, összeállítja országos listáját, de könnyen lehet, hogy nemcsak a munkahelyi előléptetés ellen kell majd az elnöki ima, hanem a százalékokért is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
