Viharos hetek

Az elmúlt hetek közel sem a Momentum utcai akcióiról szóltak, sokkal inkább a párt belső villongásairól. A civiltörvényről szóló népszavazási aláírásgyűjtés hatalmas bukásnak tűnik, ugyanis az első számok közlése – húszezer szignó – óta hallgat a párt a gyűjtés helyzetéről. Ez csak azt jelezheti, hogy nem telnek a várt ütemben az aláírásgyűjtő ívek.

Ugyanakkor az utóbbi időben több vezetőváltás is történt a pártban. Volt, aki az ajtót is rácsukta a Momentumra. Rövid időn belül ismét kabinetfőnököt cseréltek, Túry Márton nemrég váltotta Borbély Edét a pozícióban, de három hónap után ő is távozni kényszerült. Úgy tudjuk, Túry távozásának még prózai az oka, ugyanis nem elősegítette, inkább lassította a vezetés munkáját, túlzott ragaszkodása az írott szabályokhoz adminisztratív terhet rakott a pártra.

Zaránd Péter kampányvezető és Papp Gergő kommunikációs igazgató esete már sokkal inkább a válság jele – utóbbi távozott is a pártból. Zaránd koordinálta a civiles aláírásgyűjtő kampányt, amit nem tehet ki az ablakba – talán nem a szervezettséggel, hanem a kérdés megválasztásával volt a baj már az induláskor, hallottuk a párton belül többektől –, valamint több olyan emberrel is beszéltünk az utóbbi hetekben, akik arról számoltak be, munkatársai egy idő után már nem akartak Zaránd alatt dolgozni.

Az elnökség egy darabig kiállt mellette, de végül lemondott, utódja Soproni Tamás alelnök lett. Érdekesség, hogy mind Zaránd, mind Soproni hajlanak valamiféle együttműködésre a többi párttal. Zaránddal kapcsolatban többen felhozták, hogy „nincs azzal baj, ha valaki politikus akar lenni, de akkor induljon választott pozícióért”.

Zaránd Péter

Fülöp Máté

Önként távozott a kommunikációs igazgató Papp Gergő is, információink szerint a belső problémák miatt. Papp távozása sokakat váratlanul ért, tudását a legtöbben elismerték a pártban, de a harcosan összeborulás-ellenes kommunikációs vezető végül úgy döntött, elhagyja a Momentumot. Pappot Hajnal Miklós váltotta. Azt minden beszélgetőpartnerünk fontosnak tartotta leszögezni, ha voltak is nézeteltérések a párton belül, a kormányközeli sajtóban láttatott nyílt szakadásról szó sincs.

Nyitásfesztivál

A személyi változásokkal egy időben a párt vezetői, az elnök Fekete-Győr András, valamint az alelnök Soproni Tamás elkezdtek egyfajta kooperációról, jelöltjeik visszaléptetéséről beszélni, ami a Momentumra eddig nem volt jellemző.

„Inkább ettől legyen hangos a sajtó, mint arról, épp ki kit vált”

– értékelte a folyamatokat egy elnökséghez közel dolgozó párttag. Mindenesetre Fekete-Győr a HírTV-nek azt mondta: ha lesz egy hiteles ellenzéki jelölt, aki meg tudja verni fideszes kihívóját, és jobb, mint a Momentumé, akkor a párt megfontolja a visszalépést. A távozásokat azzal indokolta, hogy ki-ki munkája mellett, önkéntesen dolgozik a Momentumban, ezért nagy a fluktuáció. Ő azért szokott imádkozni, senkit se léptessenek elő a munkahelyén, mert akkor kevesebb ideje marad a Momentumra. De abban bízik, a kampány idejére béke lesz.

Reviczky Zsolt

Ezzel szinte egy időben Soproni az ATV-ben jelentette be, hogy a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozása érdekében nem félnek a saját pozíciójukat sem feladni. Megvan ugyan a 106 egyéni jelöltjük, de ha lesz olyan jelölt, aki sokkal esélyesebbnek tűnik, akkor megteszik a szükséges lépéseket.

Az elnökség a lista élén

A vasárnapi küldöttgyűlés előtt még olyan pletykák is terjedtek ugyan, hogy előfordulhat az öttagú elnökség leváltása, akár Fekete-Győr megpuccsolása is, semmi ilyen nem történt. A 124 tagú küldöttgyűlés meghallgatta az elnökségi beszámolókat, majd mindegyik vezetőt mérlegre tette – és pozíciójában hagyta.

Az viszont jelzésértékű, hogy külön szavaztak minden egyes elnökségi tagról.

Arról többször beszélt már Fekete-Győr András, hogy nem feltétlenül kell miniszterelnök-jelöltet állítania a pártnak (ahogy az LMP-nek sem volt mostanáig), ha pedig mégis, ő nem szívesen vállalná ezt a szerepet. A küldöttgyűlés döntése értelmében a Momentum nem is állít kormányfőjelöltet. Döntés született az országos listáról, annak első öt helyén az öt elnökségi tag áll, sorrendben Fekete-Győr András, Orosz Anna, Soproni Tamás, Dukán András Ferenc és Cseh Katalin.

A hatodik helyre az egyébként nem Momentum-tag, de egyéni jelölt ácsi polgármester, Lakatos Béla került, akit egyéni győzelemre is esélyesnek tartanak. A küldöttgyűlés 96 százaléka megszavazta azt is, hogy a Momentum reménybeli képviselői majd visszahívhatók legyenek. (Ezt csak elvi szinten határozhatják el, ahogy a Jobbik példája is mutatja. A Vona-párt képviselői esküt is tesznek, hogy a frakcióból való kilépés után a mandátumukat is leadják, aztán ez mégis az egyén döntése lesz, ha kenyértörésre kerül a sor – a szerk.)

Fekete-Győr András, Hajnal Miklós, Soproni Tamás és Orosz Anna

Rerviczky Zsolt

Mire lesz ez elég?

Nagy kérdés, hogy milyen célkitűzés lehet reális most a Momentum előtt. A párt úgy várja a több százmilliós kampánytámogatást, mint a csodát, ettől remélik, hogy megindulnak fölfelé, mivel hirtelen lesz pénzük miből politikát csinálni. A szkeptikusok azonban figyelmeztetnek: a következő két hónapban minden párthoz érkezni fog jelentősebb összeg, a közvéleményt elérni viszont ugyanolyan nehéz lesz, mint most.

Arról már több Momentum-tag is beszélt, hogy érzik/értik a felelősségüket, ezért hajlik a párt arra, hogy egyoldalúan visszalépteti azokat a jelöltjeiket, akik körzetében valaki más esélyesebb arra, hogy legyőzze a Fidesz emberét. A közös lista még mindig tabu ugyan, de egyfajta kooperáció jelei már mutatkoznak. A tét tehát egyértelműen a még fiatal párt megmaradása, de nem mindegy, milyen áron és milyen távon. A jobbikos vagy MSZP-s jelöltek javára történő visszalépéssel a párt közelebb kerülhet a bejutáshoz – bizonyítaná, hogy a kormányváltást nem akadályozzák, ami a listáját vonzóbbá teheti –, a parlamenti jelenlét pedig a párt fennmaradásához vezethet, csak éppen az „új politikai generáció”, az „elmúlt 27 év meghaladói” – ahogy szeret magára hivatkozni a Momentum – eszménye landol a kukában ezzel a lépéssel.

A listavezető pártelnök egy korábbi tévéinterjújában, amikor a 2018-as választások esélyeit latolgatta, azt mondta, szerinte a Momentumnak nem lesz gondja az 1 százalék megugrásával, ami szükséges ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni a kampánypénzeket. Úgy véli, a bejutással sem lehet gond, de most már látszik: B opcióval is készül.