A gesztus azt mutatta, a Fidesszel eljött a megtisztulás. 2010-ben május 14-én volt az új parlament alakuló ülése. Ahogy az újak letették az esküt, úgy szűnt meg az előző ciklusban még parlamenti képviselőként dolgozó Hagyó Miklós mentelmi joga, és azokban az órákba kattant is a bilincs az egykori főpolgármester-helyettes csuklóján. Az MTI akkori híre szerint Hagyó közvetlenül vagy közvetítő útján utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. A rendőrség közleménye szerint ilyen volt a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmány, melyet valójában a fővárosnak kellett fizetnie.

Az előállítását megelőző napokban már számítani lehetett erre a lépésre, Hagyó maga nyilatkozta akkor, hogy nem akar elmenekülni, áll az igazságszolgáltatás elé, mert vissza akarja szerezni a becsületét. Az akkori választási kampány nem kis részben éppen Hagyóról szólt. Az év márciusában Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója interjút adott az akkor még teljes mellszélességgel a Fidesz mellett álló Magyar Nemzetnek, amiben azt mondta, Nokia-dobozban adta át a pénzt Hagyónak.

Vitt neki pénzt?
– Nagyságrendileg mintegy hetvenmillió forint jutott hozzá rajtam keresztül. Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget.
Honnan szerzett ennyi pénzt?
– A BKV-nál adták össze, a Hagyóhoz közel álló vezetők, már tudták, hogy én fogom kézbesíteni.
És ők honnan szerezték?
– A BKV körüli cégektől.

Később előzetesbe helyezték a volt főpolgármester-helyettest, ahonnan csak 2011 februárjában engedték ki, házi őrizetbe került júniusig. A Hagyó-ügy évekig húzódott, pere csak 2012 júniusában kezdődött Kecskeméten. 2014 nyarán újra kellett kezdeni, ugyanis kiemelt ügyekben a hatályos jogszabályok szerint nem telhet el három hónapnál hosszabb idő két tárgyalási nap között, de ez a Hagyó-pernél megtörtént. 2016 januárjában első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Hagyó, de fellebbezett.

Az ügy végére tavaly szeptemberben került pont. Megváltoztatta az elsőfokú döntést, és jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst a Szegedi Ítélőtábla. A Fidesz politikusa, Budai Gyula kiakadt, szerinte túl demokratikus ítélet született, de addigra már túl voltunk két olyan választási kampányon is (2010-re ez teljesen, 2014-re részben igaz), amit a Fidesz végigtolhatott azzal, hogy a „szocialisták szétlopták a BKV-t és Budapestet”.

Hagyó azért nem volt annyira jelen 2014-ben, mert akkor az MSZP korábbi elnökhelyettesével, Simon Gáborral és az ő 240 milliójával volt mindenki elfoglalva. Február első napján a Magyar Nemzet homályos írást közölt azzal a címmel, hogy „Bűnös százmilliók egy szocialistánál?” Alig állítottak valamit a cikkben, vezető szocialistáról, országgyűlési képviselőről és külföldi bankszámláról írtak csak. „A szóban forgó összeg feltehetően nincs arányban a honatya bevallott pénzügyi helyzetével, éppen ezért vélhetően összeegyeztethetetlen az eddigi vagyonnyilatkozataival is. Mindez komoly bűncselekmények elkövetésének gyanúját vetheti fel.”

Néhány nappal később a lap megnevezte, hogy Simon Gáborról van szó, akinek 240 milliója van egy osztrák bankban. És innen nem volt megállás. A politikus azonnali hatállyal felfüggesztette párttagságát és valamennyi, a pártban betöltött tisztségét, de napokig nem szólalt meg, amivel rengeteget ártott akkor az MSZP-nek, és muníciót szolgáltatott a Fidesznek és sajtóholdudvarának.

Sokan ugyanis az MSZP pénzét sejtették Simonnál, Mesterházy Attila akkori miniszterelnök-jelölt állandó programja lett a magyarázkodás, sőt, a kampányban volt két olyan hét is, amikor Mesterházy sem szerepelt nyilvánosan. Az MSZP-nek különösen rosszkor jött a hír – vagy rosszkor hozták nyilvánosságra ezt –, ebben az időben borult össze a baloldali ellenzék egy tömbbe, de a várt növekedés elmaradt.

Simont 2014 márciusában őrizetbe vették, majd előzetesbe tették. Azt mondta, a 240 millió nem az övé, csak vagyonkezelő volt, adócsalással és magánokirat-hamisítással vádolták. A választások után házi őrizetbe került, vádat 2016 márciusában emeltek ellene. (Közben egy másik perben csalás és hamis okirat felhasználása miatt 2016 áprilisában kétszázezer forintos pénzbüntetésre ítélték első fokon, majd másodfokon enyhítették büntetését, pénzbírságot sem kellett fizetnie, csak megrovásban részesült.)

Simon ismertebb ügyében – ahol az ismeretlen forrásból szerzett több százmillió után nem fizetett az államkasszába, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, bár ezt később megtette – még folyik az eljárás. 2017 végén nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, akkor azt mondta, munkanélküli, főállású apa. Az év elején azt írtuk a Simon-ügyről, fordulat jöhet, ugyanis az MSZP egykori elnökhelyettese bíróságon támadta meg azt a határozatot, amelyben az adóhatóság megbecsülte, mennyi adót kellene fizetnie. Az ügyben február végén is tartottak egy tárgyalást.

2014-ben egymást érték a simonozások a Fidesz nyilvános megszólalásaiban, közkedvelt fordulat volt, hogy a kormánypártok szerint csak „reménytelen helyzetben lévő pártok” „kétségbeesetten” próbálják elterelni a figyelmet Simon Gábor ügyéről. Például 2014. március 31-ről ideteszünk egyet. Ez volt a Fidesz közleménye Kerék-Bárczy Szabolcs (DK) nyilatkozatára:

A reménytelen és bukott Gyurcsány-barát politikusok mai nyilatkozata nem más, mint kétségbeesett lejáratási kísérlet hat nappal a választások előtt, azzal a céllal, hogy eltereljék a figyelmet Simon Gábor még mindig nem tisztázott százmillióiról.

Van új a Nap alatt?

A 2018-as választások előtt Czeglédy Csaba ügye került a középpontba. Már 2016 decemberében arról számolt be a köztévé híradója, hogy csalás gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda Czeglédy Csaba, az MSZP szombathelyi elnöke egyik cégével kapcsolatban, de ezt követően nagyjából fél évig viszonylagos csend volt.

Aztán 2017 júliusában a NAV őrizetbe vette Czeglédyt, az ügyészség pedig javasolta előzetes letartóztatását, ami meg is történt, őt és társait az általa üzemeltetett diákmunka-közvetítő céggel kapcsolatban az ügyészség költségvetési csalással gyanúsította, ami később kiegészült bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújává. (A nyomozás eddigi adatai alapján a bűncselekménysorozat 6 milliárd 294 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A gyanú szerint a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményeket 2011. és 2017. között követték el.)

Czeglédy az MSZP fontos politikusa, ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk, ügyvédként védi a párt vezetőit peres ügyeikben, kiharcolja a szocialistáknak muníciót biztosító papírok (trafikakták) nyilvánosságát, és a 2018-as kampányt is ő vezeti Vas megyében. Nem véletlenül írtuk azt is, hogy a kormánypártok Simon Gábort csinálnának belőle, a szocialistáknál sokan mártírnak látják.

Az "Orbán-diktatúra áldozatát" láttatja a szombathelyi politikusban Gyurcsány Ferenc is. Ő nem csak a politikai hasznot láthatja a dologban, hiszen érintettje is az eljárásnak. Az ügy során kiderült, csaknem nyolcvanmillió forint összegben kölcsönt kapott Czeglédy cége, a Human Operator Zrt. Gyurcsány Ferenc Altus Portfólió Kft.-jétől tavaly február 25-én. Az eljárás során kihallgatták Gyurcsány feleségét, Dobrev Klárát is.

Miközben bírósági ítélet még sehol, az Országgyűlés novemberben határozatban kérte fel a kormányt, hogy gondoskodjon a Czeglédy-ügyben ki nem fizetett fiatalok és nyugdíjasok rendkívüli kárrendezéséről. A szöveg szerint Czeglédy és társai „tudatosan megkárosítottak” ezer munkavállalót, miközben az ügyben nemhogy jogerős ítélet nincs, hanem még vádirat sem. A törvényhozó hatalom tehát átvette az igazságszolgáltatás feladatát, miután a bizonyítási eljárást kihagyta. Közben a kormánysajtó sorra veszíti el a helyreigazítási pereket.

Czeglédy előzetes fogvatartása alatt kitalálta, hogy függetlenként indulna a választásokon. Ehhez össze kellett gyűjtenie 500 érvényes aláírást, ami sikerült, és kijöhetett a börtönből, mert a képviselőjelölteket védi a mentelmi jog. (A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján Czeglédyt függetlenként március 1-jén vették nyilvántartásba a Vas megyei 1-es választókerületben.)

Szabadulása után a HírTV vendége volt, ott azt mondta, sok mindenre rá akarták venni a börtönben, és szerinte azért indult ellene eljárás, mert sok mindenkinek az útjában volt. Azt ígérte, lesz még mondanivalója fideszesekről, mert sokat tud. De nem maradhatott sokat kinn, mert Polt Péter példátlan gyorsasággal lépett, és Czeglédy mentelmi jogának felfüggesztését kérte, amit meg is szavazott a Nemzeti Választási Bizottság. A Szegedi Járásbíróságon hétfőn döntöttek Czeglédy előzetes letartóztatásáról, 30 napra megint börtönbe került, a bíróság előtt ott volt Gyurcsány és felesége, Dobrev Klára is.

A volt miniszterelnök mártír feliratú tusfürdőként használja Czeglédyt, saját őszödi szavaival ekézte a kormányt:

Hazudnak reggel, délben és este, folytatólagosan.

Az előzetes letartóztatás április 5-ig tart, a választások április 8-an vannak. Czeglédy a jogállam eltiprásának tartja, hogy felfüggesztették a mentelmi jogát és újra előzetesbe helyezték.

A hvg.hu úgy értesült a szocialista pártból, hogy az MSZP-sek már abban bíznak, az előző két választáshoz képest mostanra annyiban változott a helyzet, hogy úgy érzékelik, már a választók szerint is „túltolja” a Fidesz, és nem tudnak bűnbakot csinálni Czeglédyből. „Elsősorban már nem mögöttünk, hanem a Fidesz mögött van már elmúltnyolcév, reméljük, ez az erőszakos kampány, a migránsokkal, jogállamellenes lépéssekkel vissza fog hullani a fejükre” – mondta egy elnökségi forrásunk a pártból.

Az mindenesetre jól látszik a politikailag elkötelezett sajtótermékekből, hogy a Czeglédy-üggyel nem csak a Fidesz, de az MSZP és a DK is szavazatokat remél szerezni.