Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Innen művészet veszíteni: a gazdaság pörög, a bérek emelkednek. Ami nem működik, arról elég csak az ellenkezőjét állítani.
Ha van valami, amiben Orbán Viktor verhetetlen, akkor az a valóságnak magától a valóságtól független bemutatása, megjelenítése a választók lelki szemei előtt. Az erős és virágzó Magyarország képét sokáig létező tények eltorzításával festette meg a kormányfő és csapata, vagyis felnagyítottak számokat, bevezették az alternatív matematikát, átírták a statisztikai küszöbértékeket, és elhallgattak minden kellemetlent. Donald Trump kegyetlenül hatékony kommunikációja azonban nekik is megmutatta: eltúlozták az erőfeszítéseket. A tényekkel még ennyit sem szabad bíbelődni; csak rá kell fogni valamire – bármire –, hogy az a tény.
Az alternatív valóság magyar változata leginkább az egészségügyben mutatkozik meg, ahonnan naponta jönnek a horrorisztikus történetek. Nos, a kormány szerint ármánykodás az egész. „Az egészségüggyel kapcsolatos álhírgyártás a virágkorát éli” – nyilatkozta tavaly decemberben vidéki lapoknak Balog Zoltán, a humántárca minisztere. Azt mondja: „Ennyit még soha nem költöttek Magyarországon az egészségügyre.” Szerinte a béremelés jelentős volt az ágazatban, és az orvosok nem a nagyobb fizetésekért mennek már külföldre, hanem mert sokszor túl merevnek látják a hazai egészségügyet. Egyébként is: „Minden napra akadna egy-egy jó hír, egy-egy biztató eredmény, egy új fejlesztés, egy megnyíló lehetőség.”
Rétvári Bence eközben adatoknak látszó számokkal próbálja alátámasztani főnöke állításait. Az államtitkár vízkereszt után osztotta meg az örömhírt, hogy nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya. Hogy minek a kárára, milyen kockázatok mellett? Nem érdekes. Miért kéne ilyennel foglalkozni, amikor „Budapest történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztése kezdődik” és „több pénz jut az egészségügyi alapellátásra”, továbbá „a mentőautók átlagéletkora 7 év alá csökkent”.
Tudta? „Az egy főre jutó orvosok száma megfelel a nyugat-európai átlagnak” – legalábbis az egészségügyért felelős államtitkár szerint. Ónodi-Szűcs Zoltán közléséből tudjuk azt is, hogy a Hospice Alapítvány maga tehet arról, hogy elfogyott a pénze. A 2010 óta tartó kormányzásra visszatekintve állítja: túl vagyunk a krízisen, elindultunk felfelé, a trendek pozitívra fordultak. Ez a várólistákon is meglátszik.
A valósággal azonban nem a hatalom emberei találkoznak. Krámli Kinga énekesnő például dönthet: négy évet vár, hogy megműtsék, vagy kétmilliót fizet, és akkor magánellátásban túl lehet rajta szinte azonnal. Találó, hogy Kövér László nemrég kért még négy évet a kormánynak, hátha a következő ciklusba belefér a beavatkozás.
A Honvédkórház sürgősségi osztályán karácsony előtt halt meg egy szívbeteg asszony, mert nem találtak időben szakorvost a megvizsgálására. Nyáron egy tragédia kapcsán derült ki, hogy az ország legbonyolultabb szívműtéteit végző Országos Kardiológiai Intézetben nincs MR- és CT-berendezés, így egy gyereket nyitott mellkassal kellett átvinni a Heim Pál Gyermekkórházba vizsgálatra. A kislány meghalt, a minisztérium vezetése mégis azt tartotta szükségesnek az eset kapcsán hangsúlyozni, hogy egyre több helyen van az országban CT.
Nagy előny persze az is, ha a gép működik. Az RTL Klub mutatta be azt a Gimet Isabellt, akit 3 éve műtöttek mellrákkal, és kontrollvizsgálatra ment volna vissza a Honvédkórházba. A vizsgálat előtti napon hívták, ne menjen, mert elromlott a gép. Ez októberben történt, ám hat héttel később sem vettek fel előjegyzést mammográfiás vizsgálatra. Hívtuk most a megadott számot, egy géphang azt közölte: az előjegyzésre minden hónap második hétfőjén lehet bejelentkezni. A János Kórházba átirányított betegek most például legkorábban március közepére kaphatnak időpontot.
Az, hogy a drágább gyógyszert vagy katétert a beteg vigye magával, már fel sem tűnik. A csepeli tüdőgondozó penészes fala azért igen. A kórházi fertőzés is feltűnne, de nagy a trükközés ezekkel az adatokkal is. Igaz, ebben az ÁNTSZ mellett a kórház is hunyó lehet, ha nem jelzi az esetet. A Rezidensek és Szakorvosok Országos Szövetsége szerint kórházi fertőzésben itthon többen halnak meg, mint autóbalesetben. Ezek után nem csoda, hogy a Závecz Research felmérése szerint az emberek kettesre értékelték a hazai egészségügyet.
Mit mond minderre a fideszes hatalom, jelesül például Kövér László? Hogy a magyar egészségügy világszínvonalú teljesítményre képes. Vajon hányan veszik be ezt, mint valami gyógyszert? Placebónak mindenesetre gyenge.
