szerző:
Tóth Richárd
Tetszett a cikk?

A szocialista Varga László egy hajszállal esélyesebbnek tűnik, ugyanis nagyobb arányban tudja integrálni az ellenzéki szavazókat, mint a Jobbik jelöltje. De Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületében idén is háromesélyes a verseny, ahogy 2014-ben volt.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Fej fej mellett

A Közös Ország Mozgalom újabb kutatást közöl olyan helyről, ahol győzhet az ellenzék. Most Miskolcról, ahol nem véletlenül járt már a kampány során Orbán Viktor (aki menekültekkel riogatott és cigányozott is), Vona Gábor és Karácsony Gergely is személyesen. A miskolci kettes számú körzet négy éve is szoros eredményt hozott. Szeged mellett az egyedüli olyan vidéki választókerület volt, ahol ellenzéki győzelem született, Varga László, az akkori baloldali összefogás jelöltje mindössze 238 szavazattal verte meg a fideszes Sebestyén Lászlót, tőle 145 szavazattal lemaradva végzett a Jobbik jelöltje, Pakusza Zoltán. (Az MSZP–Párbeszéd most is Vargát indítja, a Fidesz jelöltje Hubay György, a Jobbik is kitart Pakusza Zoltán mellett.)

Négy éve a Jobbik jóval az országosan elért átlaga fölött szerepelt, 5 százalékponttal szerzett többet, ahogy a baloldali összefogás pártjai is az országos eredmény átlaga fölött szerepeltek – igaz, csak 3 százalékponttal. A Fidesz azonban 7 százalékponttal gyengébben szerepelt itt, mint országosan.

A kutatás szerint most helyben

 

  • a Fidesz 24 százalékon,
  • a Jobbik 16 százalékon,
  • az MSZP–Párbeszéd 9 százalékon,
  • a DK 6 százalékon,
  • az LMP 4 százalékon,
  • a Momentum 1 százalékon áll.
  • 37 százalék azoknak az aránya, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani maguknak.

A Momentum jelöltje közben ugyan nem lépett vissza, de egy Facebook-bejegyzésben Varga támogatására szólították fel szavazóikat, azt írták, hogy a céljuk a kormányváltás, ezért döntöttek így. Mivel a választókerületben magas a bizonytalanok aránya, így kulcsfontosságú lesz, hogy melyik párt tudja őket a kampány hajrájában mobilizálni.

Esélyesek, átszavazások

Mivel a két esélyes ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP között kizárható a koordináció, így a Közös Ország Mozgalom megvizsgálta a két tábor átszavazási hajlandóságát.

Ha csak Hubay és Pakusza állna szemben egymással, tehát a baloldali jelölt visszalépne, akkor a Jobbik politikusát 34 százalék támogatná, míg Hubayt mindössze 28. A helyiek 19 százaléka biztosan nem szavazna, míg másik 19 nem tudja, mit csinálna. Egy ilyen hipotetikus helyzetben a DK-szavazók pontosan fele, az MSZP–Párbeszéd szavazóinak mindössze harmada szavazna át a Jobbikra. A két baloldali párt szavazói közül szinte senki nem szavazna ebben az esetben a Fidesz jelöltjére.

Ha csak Hubay és Varga állna egymással szemben, akkor a szocialista jelölt szűkebben, de nyerne a kormánypárti jelölttel szemben: Vargát 35 százalék, Hubayt 32 százaléknyian választanák egy ilyen versenyben. 12 százaléknyian nem szavaznának, míg 21 százalék nem tudja, hogyan cselekedne. Ebben a hipotetikus helyzetben a Jobbik szavazóinak mindössze negyede szavazna át a baloldali jelöltre, viszont 29 százalék inkább a kormánypárt jelöltjére szavazna.

Varga előnye azért szűkebb Hubay előtt, mert egy Jobbik–Fidesz-párharcban a nem jobbikos ellenzéki szavazók sokkal inkább támogatnák a jobbikos jelöltet, mint a jobbikos szavazók a baloldali jelöltet egy MSZP–Fidesz-párviadalban. A jobbikos jelölt ezen előnye viszont eltűnne akkor, ha a baloldali jelölt is versenyben maradna.

Azt is látjuk, hogy a két pártharc esetében megegyező arányban, 45-48 százalékban nem szavaznának az ellenzéki pártok szavazói. Lévén listás szavazatban a baloldal egy hajszállal erősebb a Jobbiknál, egy hármas versenyben tehát minden azon múlna, hogy kit támogatnak a kisebb ellenzéki pártok szavazói. Az LMP, a Momentum és az Együtt szavazóinak mindössze fele szavazna át a Jobbik jelöltjére, viszont háromnegyedük támogatná Vargát. Hasonló a tendencia a bizonytalanoknál: 11 százalék tudná csak támogatni Pakuszát, míg 19 százalék Vargát.

Szoros lesz

A Közös Ország Mozgalom kutatása tehát arra a következtetésre jut, hogy a fej fej mellett álló pártok jelöltjei közül inkább az MSZP–Párbeszéd jelöltje, Varga László tűnik esélyesebbnek a mandátumszerzésre, ugyanis nagyobb arányban tudja integrálni az ellenzéki szavazókat, mint Pakusza Zoltán. A különbségek azonban nagyon szerények, és várhatólag ugyanúgy egy szoros, és igazából háromesélyes verseny jöhet létre ebben a választókerületben 2018-ban is, mint 2014-ben.

Az itt megkérdezettek 52 százaléka kormányváltást szeretne, csak 27 százalék mondta azt, hogy a kormány maradása jobb lenne. 22 százalék pedig nem tudta vagy nem akarta megmondani, mit gondol erről.

A Közös Ország Mozgalom korábban a miskolci egyesben is végzett felmérést. A Jobbik jelöltjét, Jakab Pétert tartották a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek, de a helyzetet bonyolítja, hogy a második legesélyesebb ellenzéki jelölt viszont Debreczeni József, a DK jelöltje, ugyanis a DK és a Jobbik között elképzelhetetlennek tűnik bármiféle formális megállapodás. De a kutatás szerint a Jobbik jelöltje ott legyőzheti a Fideszt.

***

Az adatfelvétel március 27. és március 29. között zajlott le, 1000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett telefonos megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft. végezte. A részletes elemzést ide kattintva találja.

(A kiemelt képen Varga László / Facebook)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!