Windisch Judit
Windisch Judit

A nemzetközi jelentések szerint kiugróan magas a korrupció szintje Magyarországon, az uniós pályázatok döntő része érintett túlárazásban, korrupciós kockázatban. Az Európai Bizottság a következő hétéves ciklusban odacsapna a korrupt országoknak. Orbán nem aggódik, a nagy kérdés az, hogy az eddig biztonsági játékra törekvő Bizottság mennyire lesz merész.

Orbán Viktor miniszterelnök nem aggódik az Európai Bizottság legutóbbi javaslatai miatt, amelyekkel a többi között erősen lehetne fogni – vagy legalábbis terelgetni Magyarországot is. Az Európai Bizottság – a kiszivárgott tervezetekhez képest – egy gyengébb javaslatot nyújtott be ugyan, de a korrupt tagállamoktól elvehetik az uniós támogatásokat, például akkor, ha a kormány nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem működik együtt az EU Csalás Elleni Hivatalával, az OLAF-fal és az EU ügyészségével, és ha az ügyészség nem jár el alaposan az EU-pénzekkel kapcsolatos csalások ügyében, illetve nem előzi meg a korrupciót.

A magyar miniszterelnök azt mondta, a költségvetési tervezetről hosszú vita és tárgyalássorozat vár még rájuk, a jogállamiságra vonatkozó előírások miatt pedig szerinte a magyaroknak nem kell aggódniuk:

"2013-ban az EU vizsgálta ezt nálunk, papírunk van róla, hogy ezen a téren nincs probléma, így minden ilyen vita előtt nyugodtan állunk."

Orbán valójában azzal büszkélkedett, hogy a bírósági rendszer átalakításának tervét ízekre szedte a Velencei Bizottság, majd a kifogások figyelembe vételével változtattak rajta. De emiatt is már fenyegetőzhetett volna szankciókkal az EU, ha akkor élt volna a most tervezett szabály. A kormánynak egyébként nem csak erről, de arról is papírja van – méghozzá az OLAF-tól, hogy itt csalták el a legtöbb uniós támogatást. Erre még később részletesen visszatérünk, abban mindenesetre Orbánnak igaza van, hosszú még az út addig, hogy a regulázó javaslatból végső szöveg legyen, az ugyanis az Európai Parlamentben, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is fut még néhány kört.

Jávor Benedek
©

Jávor Benedek ellenzéki EP-képviselő azt mondja, a javaslat gyenge pontja, hogy nem világos belőle, mit értenek az igazságszolgáltatás függetlenségén, milyen esetekben avatkoznának be, ahogy azt sem részletezték, mit jelent a jól működő ügyészségi rendszer, a szoros együttműködés az Európai Ügyészséggel – amely amúgy szintén csak elvi szinten létezik, de legkésőbb 2021-től működik – vagy a hatékony korrupció elleni fellépés. Az sem világos még, hogy a büntetésből mennyi pénzt lehetne elvonni, ahogy nem látszik, hogyan lehet megakadályozni, hogy a fejlesztési támogatásoknál a büntetés – az eredeti terveknek megfelelően – ne érintse a kedvezményezetteket. A rendszerszintű korrupció szerinte épp a pénzek odaítélésénél érhető tetten.

"Egyelőre a keretrendszert állította fel a Bizottság, később derül ki, hogy konkrétan milyen mutatók, kritériumok alapján döntenek a megszorításokról, illetve azok mértékéről."

Balázs Péter volt uniós biztos, a CEU tanára azt mondta, az, hogy a javaslat a kiszivárgotthoz képest puhult, a testület kollektív bölcsességét és a realitásérzékét mutatja. "Olyannal állnak elő, ami megvalósítható." Bár a különböző lobbiérdekek miatt még változhat a tervezet, de Balázs Péter szerint a nettó befizetők – nem ultimátumszerűen – kimondhatják, milyen szabályokat várnak el.

„Tartsuk tiszteletben, hogy akinek a pénzét használjuk, az ilyen feltételekkel hajlandó adni. Egy ponton túl nincs értelme az ellenállásnak.”

Ostor vagy jószándékú terelgetés?

Jávor Benedek szerint a hiányzó részletek ellenére beszédes a kritériumrendszer, bár szerinte egyes eseteket nem, inkább a rendszerszintű működés hibáit szankcionálná a Bizottság. Balázs Péter ezt másképp látja: szerinte a javaslat alkalmas arra, hogy egy konkrét ügy se maradjon következmények nélkül. Ő – ahogy más nyilatkozónk is – az Elios ügyet hozta példának. Balázs szerint ugyan az lenne az igazán meggyőző, ha a bizottsági javaslatban szerepelne az európai ügyészséghez való csatlakozás is, de ebből Orbán Viktor szuverenitási kérdést csinált. Az együttműködési kötelezettség enélkül is hathat: az uniós szerv rászólhat adott esetben a magyar ügyészségre, hogy fél éve kaptak egy jelzést, miért nem intézkedtek, ha továbbra sem történik semmi, jöhet a szankció. A mismásolás nem lesz elég.

Jávor Benedek arról is beszélt, az Európai Bizottság eléggé biztonsági játékos, többször előfordult, hogy nem lépett olyan ügyekben, ahol felmerült a korrupció gyanúja. A Mészáros Lőrinc érdekeltsége által elnyert víziközmű-pályázatot még vizsgálják, a folyamat lassú, de az Öveges-program ügyét is példaként hozta.

"A Bizottság mindig olyan ügyekben lép, ahol 120 százalékig biztos abban, hogy jogilag megalapozott a véleménye, és csak azokat az ügyeket vállalja be, amelyeket biztos megnyeri az Európai Bíróságon is. Ahol a legkisebb kockázat felmerül, azt hajlandók elengedni."

Arra a kérdésre, hogy a most belengetett javaslat mennyire lesz ostor az Orbán-kormánnyal szemben, Jávor Benedek azt mondta, ez attól függ, mennyire akarja annak használni a Bizottság. "Ha alapos vizsgálatnak alávetnek egy országot, és a bizonyítékok birtokában megteszik a szükséges lépéseket, akkor kemény eszköz tud lenni."

Először csak figyelmeztetést küld az Európai Bizottság – amely ráadásul nem is egyedül dönt a szankcionálásról, azt az Európai Tanács többségének is jóvá kell hagynia. Balázs Péter úgy látja, bár a javaslat alapján el lehet majd vonni pénzt egy országtól, az uniónak alapvetően nem a szankcionálás a szándéka, hanem az, hogy a fejlesztési vagy egyéb források elérjék a céljukat. Épp ezért az ostor kifejezést sem használná:

„ostornak azért nem nevezném, mert az fájdalmasan büntet, ez viszont kilátásba helyezi a büntetést és rábízza a nagykorú tagállamra, hogy ennek tudatában döntsön.”

Balázs szerint az intézkedéscsomag hatékony lehet a korrupció szintjének csökkentésére, a tervben ugyanis ezek mellett szerepel az is, hogy az uniós forrásokhoz magasabb önrészt követelnek majd meg. Ettől a tagállam is nagyobb felelősséget érez majd.

„Minél könnyebben elérhető és felhasználható egy összeg, annál nagyobb a kísértés a korrupcióra.”

Átlagon felüliek vagyunk – és ez nem jó

A különböző nemzetközi kutatások szerint uniós átlagban a közbeszerzések értékének 18 százaléka érintett korrupcióval, Magyarországon ez átlag feletti. Az OLAF Magyarországtól követelte vissza a legtöbb támogatást. A Korrupciókutató Központ Budapest számításai szerint 2009 óta 2-3 ezer milliárd forintnyi uniós pénz tűnt el. A Transparency International Magyarország is úgy számol, a közbeszerzéseknél 20-25 százalékos veszteséget szenved el a „köz”, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy ekkora összeget loptak el, hanem azt is, hogy a túlárazás vagy a pénz rossz elköltése miatt más – akár hasznosabb – beruházásra, fejlesztésre nem jut elég pénz – magyarázza Nagy Gabriella, a szervezet közpénzügyi programvezetője.

Saját, interjúkon alapuló kutatásuk alapján azt mondja, az uniós projektek 90 százalékát túlárazhatták. A hazai rendszerrel sok probléma van: az Elios-ügy is rávilágít arra, a közbeszerzéseknek nincs hatékony ellenőrzési mechanizmusa, ami kiszűrte volna a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetet, hogy egy olyan cég készíti elő a pályázatot, amely kapcsolatban van az ajánlattevővel.

“A Miniszterelnökség nagyon szép ábrát tud felrajzolni az ellenőrzési mechanizmusról, de tömegével mennek át az ilyen ügyek.”

Nagy hozzáteszi, hogy a közbeszerzési eljárásoknál nincs megfelelő jogorvoslati lehetőség sem, az első fokon eljáró Közbeszerzési Döntőbizottságnál a nagy értékű szerződéseknél 25 milliós jogorvoslati díjat kell fizetni, amit a panaszt tevő elbukhat, ha nem neki adnak igazat.

Rendszer szinten az sem helyes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét egy olyan tanács jelöli ki, melynek tagjait a kormány jelöli ki, illetve az is kifogásolható, hogy ugyanahhoz a helyettes államtitkársághoz tartozik az a főosztály, mely dönt a pályázatokról, és az is, amely ellenőrzi ezeket a döntéseket.

“Normális ellenőrzésnél kibukna, hogy nem életképes projekteket is támogatnak, vagy parlagon hever a terület, ahová uniós pénzből építeni kellett volna valamit.”

A felcsúti kisvasútnál is fel kellett volna hogy tűnjön, a beígért napi több ezer utas irreális cél. Költségvetési csalás gyanúját veti fel az is, ha az uniós támogatásból épített létesítményt nem arra használják, amire a pénzt kapták. Remek példa erre a Kisvárdán felépített Roma Integrációs Központ, ahol valójában a kézilabdacsapat tornaterme van. Az ügyészségnek ilyen esetben vádat kellene emelnie – mondja Nagy Gabriella.

A Korrupcióellenes Szövetség 2017. május 20-án Felcsúton tartott demonstrációja
©

Bár nyilatkozatok szintjén mindig barátságos az OLAF, Nagy el tudja képzelni, hogy “odaszólhattak” az ügyészségnek, hogy a “mismásolás” nincs rendben. Azt érzékeli, az ügyészség rákapcsolt, a hivatalos adatok szerint három ügyben vádat emeltek, 6 ügyet vádemelés nélkül lezártak, Polt Péter pedig újabb 8 vádemelésről beszélt egy nyilatkozatban.

“Megtáltosodott az ügyészség”

Nagy Gabriella szerint, aki hozzáteszi, a Transparency több ügyben is sikertelenül tett feljelentést. Az EU a pályáztatási és ellenőrzési rendszer létrehozásakor abból indult ki, hogy a kormányoknak érdeke jól elkölteni az uniós pénzt, a szabályrendszer nem volt felkészülve arra, hogy egy tagállamban nem megfelelően működnek az ellenőrzési mechanizmusok, vagy a kormánynak nem az a szándéka, hogy indokoltan, prudensen legyen elköltve a támogatás. 2007 és 13 között csak itthon 63 ezer projekt valósult meg uniós forrásból, az OLAF az egész EU-t beleértve 300 eljárást indított, Magyarországgal kapcsolatban évi 10-15 ügyük van.

Amit akartak, már megtették?

Az Európai Bizottság által felvetett irányt a szervezet ugyan üdvözli, ám a szakember kissé szkeptikus azzal kapcsolatban, mi lesz a végleges dokumentumban. Ha felhígul a tervezet, nem lesz akkora visszatartó ereje.

“Ez a szabály Magyarországon túlmutat. A 2021–27-es költségvetési ciklusban eleve kevesebb pénz érkezhet, a kormány pedig az elmúlt években már felhasználta a pénzt arra, amire akarta. Amit Orbán el akart érni az EU-s pénzekkel, azt már megtette, innentől kezdve nem lesz olyan nehéz alkalmazkodni a játékszabályokhoz. Ez inkább az újonnan csatlakozó országokra nézve lehet fenyegetés.”

Ha már 2007-től él ez a szabály, sokkal nagyobb tétje lett volna az egésznek. Az egész elvi kérdésként is felfogható: az EU gazdasági közösségként indult, ez viszont már egy értékközösségről szól – mondja Nagy Gabriella.

Balázs Péter azt mondja, alappal egy szankcionált ország sem állíthatja majd, hogy kipécézte az EU és direkt vegzálja, itt szakmai, pénzügypolitikai döntések születnek.

„Az EU-s intézmények nagyon tisztelik a tagállamok önállóságát, kedvesen bánnak velük. Ezzel élt vissza Orbán.”

Balázs szerint az EU–Afrika-dokumentum megvétózása provokáció volt a magyar kormány részéről, aminek több mozgatórugója is lehet: egyrészről lehetett figyelmeztetés, hogy „ha szórakoztok velünk a LIBE bizottságban és az EP-ben, mi is tudunk szórakozni”, másrészt szánt szándékkal is csinálhattak politikai balhét, hogy legyen mire mutogatni, ha esetleg később megbüntetnék az országot.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Theresa May: Utolsó, legnehezebb szakaszukban vannak a Brexit-tárgyalások

Theresa May: Utolsó, legnehezebb szakaszukban vannak a Brexit-tárgyalások

TGM: Mélyen kanonikus tekintélyszemélyek

TGM: Mélyen kanonikus tekintélyszemélyek

Meghalt egy hajtó, mert szabályt szegett a vadász

Meghalt egy hajtó, mert szabályt szegett a vadász

Megszólalt a Miniszterelnökség Gruevszki-ügyben

Megszólalt a Miniszterelnökség Gruevszki-ügyben

Egy évvel többet kell küzdeni egy új, mint egy használt lakásért

Egy évvel többet kell küzdeni egy új, mint egy használt lakásért

Rabszolgafarmként működött egy ukrán agrárvállalkozás, napi 13 órán át roboltatták az embereket

Rabszolgafarmként működött egy ukrán agrárvállalkozás, napi 13 órán át roboltatták az embereket