Windisch Judit
Windisch Judit

A nemzetközi jelentések szerint kiugróan magas a korrupció szintje Magyarországon, az uniós pályázatok döntő része érintett túlárazásban, korrupciós kockázatban. Az Európai Bizottság a következő hétéves ciklusban odacsapna a korrupt országoknak. Orbán nem aggódik, a nagy kérdés az, hogy az eddig biztonsági játékra törekvő Bizottság mennyire lesz merész.

Orbán Viktor miniszterelnök nem aggódik az Európai Bizottság legutóbbi javaslatai miatt, amelyekkel a többi között erősen lehetne fogni – vagy legalábbis terelgetni Magyarországot is. Az Európai Bizottság – a kiszivárgott tervezetekhez képest – egy gyengébb javaslatot nyújtott be ugyan, de a korrupt tagállamoktól elvehetik az uniós támogatásokat, például akkor, ha a kormány nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem működik együtt az EU Csalás Elleni Hivatalával, az OLAF-fal és az EU ügyészségével, és ha az ügyészség nem jár el alaposan az EU-pénzekkel kapcsolatos csalások ügyében, illetve nem előzi meg a korrupciót.

A magyar miniszterelnök azt mondta, a költségvetési tervezetről hosszú vita és tárgyalássorozat vár még rájuk, a jogállamiságra vonatkozó előírások miatt pedig szerinte a magyaroknak nem kell aggódniuk:

"2013-ban az EU vizsgálta ezt nálunk, papírunk van róla, hogy ezen a téren nincs probléma, így minden ilyen vita előtt nyugodtan állunk."

Orbán valójában azzal büszkélkedett, hogy a bírósági rendszer átalakításának tervét ízekre szedte a Velencei Bizottság, majd a kifogások figyelembe vételével változtattak rajta. De emiatt is már fenyegetőzhetett volna szankciókkal az EU, ha akkor élt volna a most tervezett szabály. A kormánynak egyébként nem csak erről, de arról is papírja van – méghozzá az OLAF-tól, hogy itt csalták el a legtöbb uniós támogatást. Erre még később részletesen visszatérünk, abban mindenesetre Orbánnak igaza van, hosszú még az út addig, hogy a regulázó javaslatból végső szöveg legyen, az ugyanis az Európai Parlamentben, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is fut még néhány kört.

Jávor Benedek
©

Jávor Benedek ellenzéki EP-képviselő azt mondja, a javaslat gyenge pontja, hogy nem világos belőle, mit értenek az igazságszolgáltatás függetlenségén, milyen esetekben avatkoznának be, ahogy azt sem részletezték, mit jelent a jól működő ügyészségi rendszer, a szoros együttműködés az Európai Ügyészséggel – amely amúgy szintén csak elvi szinten létezik, de legkésőbb 2021-től működik – vagy a hatékony korrupció elleni fellépés. Az sem világos még, hogy a büntetésből mennyi pénzt lehetne elvonni, ahogy nem látszik, hogyan lehet megakadályozni, hogy a fejlesztési támogatásoknál a büntetés – az eredeti terveknek megfelelően – ne érintse a kedvezményezetteket. A rendszerszintű korrupció szerinte épp a pénzek odaítélésénél érhető tetten.

"Egyelőre a keretrendszert állította fel a Bizottság, később derül ki, hogy konkrétan milyen mutatók, kritériumok alapján döntenek a megszorításokról, illetve azok mértékéről."

Balázs Péter volt uniós biztos, a CEU tanára azt mondta, az, hogy a javaslat a kiszivárgotthoz képest puhult, a testület kollektív bölcsességét és a realitásérzékét mutatja. "Olyannal állnak elő, ami megvalósítható." Bár a különböző lobbiérdekek miatt még változhat a tervezet, de Balázs Péter szerint a nettó befizetők – nem ultimátumszerűen – kimondhatják, milyen szabályokat várnak el.

„Tartsuk tiszteletben, hogy akinek a pénzét használjuk, az ilyen feltételekkel hajlandó adni. Egy ponton túl nincs értelme az ellenállásnak.”

Ostor vagy jószándékú terelgetés?

Jávor Benedek szerint a hiányzó részletek ellenére beszédes a kritériumrendszer, bár szerinte egyes eseteket nem, inkább a rendszerszintű működés hibáit szankcionálná a Bizottság. Balázs Péter ezt másképp látja: szerinte a javaslat alkalmas arra, hogy egy konkrét ügy se maradjon következmények nélkül. Ő – ahogy más nyilatkozónk is – az Elios ügyet hozta példának. Balázs szerint ugyan az lenne az igazán meggyőző, ha a bizottsági javaslatban szerepelne az európai ügyészséghez való csatlakozás is, de ebből Orbán Viktor szuverenitási kérdést csinált. Az együttműködési kötelezettség enélkül is hathat: az uniós szerv rászólhat adott esetben a magyar ügyészségre, hogy fél éve kaptak egy jelzést, miért nem intézkedtek, ha továbbra sem történik semmi, jöhet a szankció. A mismásolás nem lesz elég.

Jávor Benedek arról is beszélt, az Európai Bizottság eléggé biztonsági játékos, többször előfordult, hogy nem lépett olyan ügyekben, ahol felmerült a korrupció gyanúja. A Mészáros Lőrinc érdekeltsége által elnyert víziközmű-pályázatot még vizsgálják, a folyamat lassú, de az Öveges-program ügyét is példaként hozta.

"A Bizottság mindig olyan ügyekben lép, ahol 120 százalékig biztos abban, hogy jogilag megalapozott a véleménye, és csak azokat az ügyeket vállalja be, amelyeket biztos megnyeri az Európai Bíróságon is. Ahol a legkisebb kockázat felmerül, azt hajlandók elengedni."

Arra a kérdésre, hogy a most belengetett javaslat mennyire lesz ostor az Orbán-kormánnyal szemben, Jávor Benedek azt mondta, ez attól függ, mennyire akarja annak használni a Bizottság. "Ha alapos vizsgálatnak alávetnek egy országot, és a bizonyítékok birtokában megteszik a szükséges lépéseket, akkor kemény eszköz tud lenni."

Először csak figyelmeztetést küld az Európai Bizottság – amely ráadásul nem is egyedül dönt a szankcionálásról, azt az Európai Tanács többségének is jóvá kell hagynia. Balázs Péter úgy látja, bár a javaslat alapján el lehet majd vonni pénzt egy országtól, az uniónak alapvetően nem a szankcionálás a szándéka, hanem az, hogy a fejlesztési vagy egyéb források elérjék a céljukat. Épp ezért az ostor kifejezést sem használná:

„ostornak azért nem nevezném, mert az fájdalmasan büntet, ez viszont kilátásba helyezi a büntetést és rábízza a nagykorú tagállamra, hogy ennek tudatában döntsön.”

Balázs szerint az intézkedéscsomag hatékony lehet a korrupció szintjének csökkentésére, a tervben ugyanis ezek mellett szerepel az is, hogy az uniós forrásokhoz magasabb önrészt követelnek majd meg. Ettől a tagállam is nagyobb felelősséget érez majd.

„Minél könnyebben elérhető és felhasználható egy összeg, annál nagyobb a kísértés a korrupcióra.”

Átlagon felüliek vagyunk – és ez nem jó

A különböző nemzetközi kutatások szerint uniós átlagban a közbeszerzések értékének 18 százaléka érintett korrupcióval, Magyarországon ez átlag feletti. Az OLAF Magyarországtól követelte vissza a legtöbb támogatást. A Korrupciókutató Központ Budapest számításai szerint 2009 óta 2-3 ezer milliárd forintnyi uniós pénz tűnt el. A Transparency International Magyarország is úgy számol, a közbeszerzéseknél 20-25 százalékos veszteséget szenved el a „köz”, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy ekkora összeget loptak el, hanem azt is, hogy a túlárazás vagy a pénz rossz elköltése miatt más – akár hasznosabb – beruházásra, fejlesztésre nem jut elég pénz – magyarázza Nagy Gabriella, a szervezet közpénzügyi programvezetője.

Saját, interjúkon alapuló kutatásuk alapján azt mondja, az uniós projektek 90 százalékát túlárazhatták. A hazai rendszerrel sok probléma van: az Elios-ügy is rávilágít arra, a közbeszerzéseknek nincs hatékony ellenőrzési mechanizmusa, ami kiszűrte volna a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetet, hogy egy olyan cég készíti elő a pályázatot, amely kapcsolatban van az ajánlattevővel.

“A Miniszterelnökség nagyon szép ábrát tud felrajzolni az ellenőrzési mechanizmusról, de tömegével mennek át az ilyen ügyek.”

Nagy hozzáteszi, hogy a közbeszerzési eljárásoknál nincs megfelelő jogorvoslati lehetőség sem, az első fokon eljáró Közbeszerzési Döntőbizottságnál a nagy értékű szerződéseknél 25 milliós jogorvoslati díjat kell fizetni, amit a panaszt tevő elbukhat, ha nem neki adnak igazat.

Rendszer szinten az sem helyes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét egy olyan tanács jelöli ki, melynek tagjait a kormány jelöli ki, illetve az is kifogásolható, hogy ugyanahhoz a helyettes államtitkársághoz tartozik az a főosztály, mely dönt a pályázatokról, és az is, amely ellenőrzi ezeket a döntéseket.

“Normális ellenőrzésnél kibukna, hogy nem életképes projekteket is támogatnak, vagy parlagon hever a terület, ahová uniós pénzből építeni kellett volna valamit.”

A felcsúti kisvasútnál is fel kellett volna hogy tűnjön, a beígért napi több ezer utas irreális cél. Költségvetési csalás gyanúját veti fel az is, ha az uniós támogatásból épített létesítményt nem arra használják, amire a pénzt kapták. Remek példa erre a Kisvárdán felépített Roma Integrációs Központ, ahol valójában a kézilabdacsapat tornaterme van. Az ügyészségnek ilyen esetben vádat kellene emelnie – mondja Nagy Gabriella.

A Korrupcióellenes Szövetség 2017. május 20-án Felcsúton tartott demonstrációja
©

Bár nyilatkozatok szintjén mindig barátságos az OLAF, Nagy el tudja képzelni, hogy “odaszólhattak” az ügyészségnek, hogy a “mismásolás” nincs rendben. Azt érzékeli, az ügyészség rákapcsolt, a hivatalos adatok szerint három ügyben vádat emeltek, 6 ügyet vádemelés nélkül lezártak, Polt Péter pedig újabb 8 vádemelésről beszélt egy nyilatkozatban.

“Megtáltosodott az ügyészség”

Nagy Gabriella szerint, aki hozzáteszi, a Transparency több ügyben is sikertelenül tett feljelentést. Az EU a pályáztatási és ellenőrzési rendszer létrehozásakor abból indult ki, hogy a kormányoknak érdeke jól elkölteni az uniós pénzt, a szabályrendszer nem volt felkészülve arra, hogy egy tagállamban nem megfelelően működnek az ellenőrzési mechanizmusok, vagy a kormánynak nem az a szándéka, hogy indokoltan, prudensen legyen elköltve a támogatás. 2007 és 13 között csak itthon 63 ezer projekt valósult meg uniós forrásból, az OLAF az egész EU-t beleértve 300 eljárást indított, Magyarországgal kapcsolatban évi 10-15 ügyük van.

Amit akartak, már megtették?

Az Európai Bizottság által felvetett irányt a szervezet ugyan üdvözli, ám a szakember kissé szkeptikus azzal kapcsolatban, mi lesz a végleges dokumentumban. Ha felhígul a tervezet, nem lesz akkora visszatartó ereje.

“Ez a szabály Magyarországon túlmutat. A 2021–27-es költségvetési ciklusban eleve kevesebb pénz érkezhet, a kormány pedig az elmúlt években már felhasználta a pénzt arra, amire akarta. Amit Orbán el akart érni az EU-s pénzekkel, azt már megtette, innentől kezdve nem lesz olyan nehéz alkalmazkodni a játékszabályokhoz. Ez inkább az újonnan csatlakozó országokra nézve lehet fenyegetés.”

Ha már 2007-től él ez a szabály, sokkal nagyobb tétje lett volna az egésznek. Az egész elvi kérdésként is felfogható: az EU gazdasági közösségként indult, ez viszont már egy értékközösségről szól – mondja Nagy Gabriella.

Balázs Péter azt mondja, alappal egy szankcionált ország sem állíthatja majd, hogy kipécézte az EU és direkt vegzálja, itt szakmai, pénzügypolitikai döntések születnek.

„Az EU-s intézmények nagyon tisztelik a tagállamok önállóságát, kedvesen bánnak velük. Ezzel élt vissza Orbán.”

Balázs szerint az EU–Afrika-dokumentum megvétózása provokáció volt a magyar kormány részéről, aminek több mozgatórugója is lehet: egyrészről lehetett figyelmeztetés, hogy „ha szórakoztok velünk a LIBE bizottságban és az EP-ben, mi is tudunk szórakozni”, másrészt szánt szándékkal is csinálhattak politikai balhét, hogy legyen mire mutogatni, ha esetleg később megbüntetnék az országot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megkerülte a Napot a Tesla autója

Megkerülte a Napot a Tesla autója

Hivatalos: jön a Mátrix 4, Keanu Reeves is visszatér

Hivatalos: jön a Mátrix 4, Keanu Reeves is visszatér

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

Több métert zuhant a betonra Delhusa Gjon

Több métert zuhant a betonra Delhusa Gjon

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten