Mivel az Európai Unió luxembourgi bírósága (EUB) előtt is folyamatban vannak eljárások, a magyar Alkotmánybíróság a magáét felfüggeszti, amíg az ottani döntés meg nem születik – így döntött 10:5 arányban a testület csaknem egy évvel a panaszok beérkezése után és fél évvel azután, hogy az Európai Bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárást. Vagyis a magyar alkotmánybírák még egy darabig elkerülhetik, hogy színt valljanak.

Az Országgyűlés tavaly módosította a felsőoktatási törvényt úgy, hogy az szinte kizárólag a különleges jogállású, Soros György alapította Central European Universitynek szabott különleges feltételeket a további működéshez. Lényegében a világhírű oktatási intézmény ellehetetlenítése volt a hol nyíltan bevallott, hol burkolt célzásokkal elfedett cél. 62 képviselő és egy másik indítványozó, akinek a beadványát szokatlan módon még neve nélkül sem közli az Ab honlapja, a törvény megsemmisítését kérte részben az eljárás módja, részben az oktatás és tudomány szabadságát sértő tartalom miatt. Szintén a képviselők több mint negyede fordult az Ab-hoz „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” hozott tavalyi törvény miatt, amely szerintük diszkriminál, és a támogatásaikat addig is nyilvánosságra hozó jogvédő szervezeteket akarja megbélyegezni, bár „mellesleg” a Vöröskereszttől kis szociális segítő egyesületekig másokra is rákényszerítette azt, hogy meg kelljen jelölniük magukat.

Az Alkotmánybíróság többsége most azt mondta:

„az ügy által konkrétan felvetett alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel”

mindkét ügyben meg kell várni az Európai Bizottság által az Európai Unió Bíróságánál (EUB) indított eljárások végét, amelyek során az Európa Tanács Velencei Bizottságának bírálatait is figyelembe veszik majd. Az ottani döntésnek nincs határideje, tehát kiszámíthatatlan, hogy az Ab mikor foglalkozhat majd újra ezekkel a témákkal.

A kisebbségben maradt Juhász Imre, Salamon László, Balsai István és Szívós Mária alkotmánybírók szerint

nem csak indokolatlan a többségi döntés, hanem „rendkívül veszélyes” is, mert „leszűkíti az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi feladatkörét. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság – akár csak részben is – az európai jog lehetőség szerinti érvényesülése miatt várja be az EUB döntését, akkor azzal egyúttal azt is sugallja, hogy az EUB hatásköre kiterjed a magyar jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára”.

Stumpf István pedig arra hívja fel a figyelmet különvéleményében, hogy lehet valami úgy ellentétes a magyar alaptörvénnyel, hogy közben nem sérti az uniós alapszerződést, és megfordítva, vagyis a luxembourgi és a majdani budapesti döntés nem ugyanarról fog szólni, ezért az utóbbit nem kellene az előbbitől függővé tenni.

Az Ab felfüggesztő végzéseinek teljes szövege elérhető ide kattintva, illetve itt és itt.