Gyöngyösi Márton frakcióvezető, Mirkóczki Ádám és Z.Kárpát Dániel a javaslatnak ezt a mondatát: „Idegen állampolgár … Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”, így egészítené ki: az ilyen kérelmen „alapuló jog anyagi ellenszolgáltatásért nem szerezhető”.

Indoklásuk a 2016. októberi népszavazásra hivatkozik, nem téve hozzá, hogy az az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt: „a magyar állampolgárok a népszavazáson a betelepítés minden formáját elutasították, így azt is, hogy a letelepedés jogát valaki pénzért (akár a Magyar Állam számára ideiglenesen, kölcsönként biztosítottan) vásárolhassa meg”.

A téma a jövő heti plenáris ülésen még nem szerepel, mert előbb a részletes vitának kell lezajlania, de biztosra vehető, hogy a jobbikos javaslatot már az igazságügyi, illetve a törvényalkotási bizottságban elveti a kormánypárti többség. A 2013 és 2017 között működött, azóta elvben felfüggesztett – de egyes külföldi hirdetésekben még mindig felbukkanó – rendszer jóvoltából az egymással nem mindig egyező hivatalos adatok szerint mintegy 6500 fő érkezhetett az országba. (Családtagokkal együtt csaknem 20 000.) Nekik családonként 300 ezer euró értékben kellett magyar állampapírt venniük, cserébe lakhatnak Magyarországon, mozoghatnak az Európai Unióban, és a kötvény lejártával értelemszerűen hozammal együtt vissza is kapják majd a kölcsönadott pénzt.