A Kelemen Imre érseki irodaigazgató-helyettes által felolvasott méltatás szerint Tarlós István városvezetői munkája a hitélet szempontjából is jelentős, hiszen sokat tesz a templomok és egyházi intézmények fejlesztéséért és fenntartásáért.

A városvezető "nem a politikai divat" követését, hanem az "erkölcsi normákon", "hitének megélésén alapuló katolikus keresztény életet tekinti legfőbb céljának" - hangzott el.

Neki köszönhetően a főváros "költségvetésében mindig jut rész az egyházi- és hitéleti tevékenységek támogatására". Több budapesti katolikus templom és intézmény - például a Szent István-bazilika és a Mátyás-templom - is részesül műemlékvédelmi, rekonstrukciós, fenntartási támogatásban.

Elhangzott az is, hogy Tarlós István III. kerületi polgármesterként többedmagával megalapította a Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolát, és biztosította az intézménynek otthont adó épületet.

Támogatta a Szent Péter és Pál-templom és a főplébánia épületeinek teljes rekonstrukcióját, a berendezések javítását, cseréjét és a templom jelenleg folyó szigetelési munkálatait. Tarlós István emellett részt vesz a plébániai közösség életében is.

"A főpolgármester szívén viseli az elhagyatottak, a betegek, a hajléktalanok ügyét is, fejlesztve az őket ellátó intézményeket. Mindez nemcsak szakmai rátermettségét, hanem keresztény emberi hozzáállását is jelzi."

Ha már megemlítették a hajléktalanokat, érdemes felidézni, hogy a főváros annak idején a létező legtöbb területről tiltotta volna ki a hajléktalanokat, amelyhez most új municiót kapott az Alaptörvény-módosítással. A Katolikus Egyházból egy ember állt ki a hajléktalanokat érintő módosítás ellen, Székely János szombathelyi püspök.