Judith Sargentini: A Fidesz több módosítóját beemeltem a jelentésbe, nem örültek neki

Judith Sargentini: A Fidesz több módosítóját beemeltem a jelentésbe, nem örültek neki

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Gergely Márton

Ismerem a magyar kormány minden érvét, és épp ezek erősítenek meg a jelentés igazában – mondta a hvg.hu kérdésére Judith Sargentini, aki nagyon bízik benne, hogy az uniós tagállamok nem nézik tovább tétlenül a magyar jogsértéseket. A holland zöldpárti képviselő nem csak a gyűlölködést érzékeli, de azon magyarok reményét is, akik az Európai Parlamenttől várnak támaszt. Sargentini azt mondja, ha jövő héten meglesz a kétharmad, akkor az egy nagyon erős üzenet a Tanács felé.

hvg.hu: Jövő héten eljön a bosszú ideje? A magyar kormány szerint a Magyarországról szóló jelentést kizárólag a reváns motiválja.

Judith Sargentini: A jelentésemet szándékosan a magyar választások után nyújtottam be az Európai Parlamentnek, hogy még véletlenül se befolyásoljam a magyar polgárok döntését. Ehhez vissza kellett tartanom a már kész szöveget. Beadtam hát a magyarországi voksolást követően, erre azt mondják Budapestről, hogy bosszút akarok állni a jelentéssel. Így is, úgy is kiforgatnák a szándékaimat. Az Európai Parlament egyszerűen mostanra jutott az eljárás ezen szakaszába.

Ez a jelentés a magyar polgárok jogait védi, hogy sokszínű demokráciában éljenek, amelyben tisztességes igazságszolgáltatás ítélkezik felettük, a tájékoztatás teljes körű, szabadon gyakorolhatják vallásukat, és nem korlátozzák a gyülekezési jogukat.

hvg.hu: De a magyar választóknak volt lehetőségük arra, hogy ítéletet mondjanak a kormányukról, és újraválasztották azt.

J. S.: Igen, a magyar kormánypártnak többsége van a parlamentben. De a parlamenti többség nem egyenértékű a demokráciával, a „győztes mindent visz” elve nem működik a jogállamban. Az európai családban bizonyos értékekhez tartjuk magunkat.

©

hvg.hu: A riportban az áll, hogy „az Európai Parlament tudomásul veszi a 2018. április 8-án tartott magyarországi országgyűlési választások eredményét”.

J. S.: Akkor még egyszer: a demokrácia szempontjából a választás olyan, mint a hab a tortán. A demokráciának lényeges eleme, de önmagában nem egyenlő a demokráciával. Nézze meg a jelentésben felsorolt 12 problémás pontot. Az alkotmányosságtól a véleménynyilvánítás szabadságáig, a korrupciótól a kisebbségek védelméig, a vallásszabadságtól a szociális jogokig. Az Európai Parlament illetékes bizottsága ezeket megvizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy Magyarországon súlyosan sérül a jogállamiság, és sérülnek a közös európai értékek.

hvg.hu: Volt valami, ami különösen megdöbbentette Magyarország kapcsán az elmúlt egyéves munka során?

J. S.: Mindenki ezt kérdezi, de én tudatosan nem emelek ki ilyet. Az ugyanis lehetőséget nyújtana arra, hogy az említett területen történő beavatkozással a magyar kormány úgy tegyen, mintha azzal mindent jóvá lehetne tenni. De nem lehet. Ami engem sokkolt, hogy 2010 óta hány nemzetközi, kormányközi szervezet adott jelentést a jogállamiságot és az alapjogokat érintő aggályokról Magyarország kapcsán. Hangot adtak a kritikájuknak, és nem történt semmi. Megdöbbent, hogy az Európai Unió eddig halogatta, hogy fellépjen ezzel szemben.

A mostani jelentéssel azt követeljük, hogy a tagállamok tegyenek valamit, és ne nézzenek félre, ahogy eddig, miközben a család egyik tagja alapvető jogokat von meg az állampolgáraitól.

hvg.hu: A magyar kormány is ismeri a Velencei Bizottság vagy az Európai Bizottság aggályait különböző törvények kapcsán, és ezek többségét hosszas jogi eljárásban rendezték is az elmúlt nyolc év során.

J. S.: Ismerem a magyar kormány érvelését, de azt hozzátenném, hogy nem csak az számít, ami a papíron áll. Én a döntések társadalmi hatásait is vizsgáltam. Nézzük például a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását! Vissza lehet emelni a korhatárt egy hosszú jogi vita végén, de ha az időközben nyugdíjazott bírókat nem veszik vissza állományba, akkor az okozott kár fennmarad. Vagy ott vannak a pártokra a kampány alatt kirótt, azok ellehetetlenülésével járó bírságok. Vissza lehet azokat is vonni a választásokat követően, de a beavatkozás a pártok versengésébe már megtörtént.

Ha a magyar kormány lép kettőt előre, majd az Európai Unió Bírósága luxemburgi döntésének hatására egy lépést hátralép, az eredeti állapotot ezzel még nem állította helyre.

hvg.hu: A magyar kormány érvelésében arra is emlékeztet, hogy számos kötelezettségszegési eljárást már lezártak.

J. S.: Igen, a magyar kormány azt állítja, hogy valamit ne kritizáljunk azért, mert az eljárást már lezárták, vagyis az ügy meg van oldva. Ezzel párhuzamosan azt is mondja, hogy a még futó eljárásokat se kritizáljuk, mert még nincs megállapodás. Talán dönteni kéne, mert a kettő érv nem lehet egyszerre érvényes. Ha engem kérdez, egy jogilag lezárt eljárás sem jelenti azt, hogy a társadalomban ne keletkezett volna addigra jóvátehetetlen kár. Ismerem a magyar kormány teljes érvelését, és épp ezek tesznek még magabiztosabbá, hogy a jelentés pontos helyzetértékelést ad. Az összes kifogásra kitér ugyanis a szöveg, amely a lehető legszikárabb, és vitathatatlan forrásokon nyugszik.

©

hvg.hu: Ez egy zöld képviselő jelentése, vagy tartalmaz néppárti elemeket is?

J. S.: Ez egy olyan csapatmunka, amelynek megállapításait néppárti képviselők szavazatával, kétharmados arányban fogadott el a parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. A jelentés ráadásul számos néppárti módosító javaslatot tartalmaz, többek között a Fideszét is.

A magyar kormánypárt képviselői nem örültek, de ami kiegészítésük segített a jelentés tényszerűségét erősíteni, azt beépítettem. Nekik nem ez volt a céljuk a módosítókkal, mégis átvettem egy részüket.

És a lengyel néppárti képviselők is hozzátették fontos észrevételeiket a szociális jogok és a női egyenlőség kapcsán. Egyébként négy másik parlamenti bizottság készített jelentést a munkánk segítése érdekében, az ő képviselőik is meglátogatták Magyarországot, és azonos álláspontra jutottak.

hvg.hu: Akkor nem is kéne Sargentini-jelentésnek nevezni?

J. S.: Sokan dolgoztak rajta, az érintett bizottságokban kétharmados támogatást kapott, de azért közben az én jelentésem is marad.

Az én nevem áll rajta, és erre büszke vagyok.

hvg.hu: Van valami, amit örömmel mondana Orbán Viktor arcába jövő héten?

J. S.: Nincsenek ilyen ambícióim. Ez nem egy tárgyalási sorozat vagy valami vita a magyar kormány és az Európai Parlament között. Ez egy EP-eljárás, amelynek keretében a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak küldünk sürgető kérést, hogy cselekedjen. Azt hozzáteszem, hogy az EP illetékeseinek még csütörtökön dönteniük kell, hogy meghívják-e Orbán Viktort a vitára, mert az Európai Parlament ilyen téren másként működik, mint a nemzeti törvényhozások, amelyekben az adott kormányoknak helyük van, ahol a tagjai felszólalnak. Az EP maga határozza meg a napirendjét, és jellemző a magyar kabinet felfogására, ahogy ezt figyelmen kívül hagyja.

hvg.hu: Ön engedné, hogy Orbán beszéljen a plenáris ülésen?

J. S.: Ezt a döntést az EP illetékes testülete hozza meg, nekem nincs hozzá közöm. Én így is, úgy is ott leszek az ülésen.

hvg.hu: Bízik abban, hogy a Néppárt is megszavazza a jelentését?

J. S.: Tételesen tudom, milyen sokan támogatják az előterjesztést a Néppárton belül. A konzervatív pártcsalád számos nemzeti delegációja aggódik a magyar jogállamiság helyzete miatt. A Benelux államok képviselőinek véleményét például jól ismerem, mivel magam is holland vagyok. De a skandinávok, az írek vagy az osztrákok is hasonlóan vélekednek.

Ha megnézem, hogy a Néppártból hányan szavazták meg a lengyel helyzetet kritizáló jelentést, akkor nehezen tudnám elfogadni, ha nem jutnának azonos következtetésre a magyar szituáció kapcsán.

hvg.hu: Ha tehát elfogadják az EP-ben a jelentést, mi következik belőle?

J. S.: Ez egy premier, ilyen eljárást még sosem folytattunk le. Ha a jelentést elfogadták, akkor a Tanács asztalára kerül a kérésünk. Nincs kialakult menetrend onnantól kezdve. De ha a parlament kétharmaddal támogatja a jelentést, az egy nagyon erős politikai üzenet a tagállamok felé, hogy cselekedjenek. Ez egy döntő pillanat Európában, mindenkinek döntenie kell, hogy megvédi-e az európai polgárok jogait, vagy tagállamok belső ügyének tekinti azok korlátozását.

hvg.hu: Nem késtek el ezzel a jelentéssel? A szöveg számos olyan törvényt kritizál, amelyeket még 2014 előtt fogadott el a magyar kormánytöbbség. Azóta kétszer nyertek választást.

J. S.: Szerintem is elkésett a jelentés, de mostanra lett megfelelő politikai szándék hozzá a parlamentben. Mi évek óta kértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy lépjen fel az ügyben. Azért azt furcsának találom, hogy a Bizottság képes volt ugyan eljárást indítani Lengyelországgal szemben, de Magyarországgal szemben nem. Nem látok más magyarázatot, mint hogy ezt a pártpolitikai hovatartozás döntötte el, vagyis hogy a Fideszt megvédte a néppárti tagság.

hvg.hu: A magyar kormánynak más magyarázata van arra, miért most történik mindez. Mert közbejött a menekültválság, amelyben Orbán képviseli a leghatározottabb álláspontot, és erre büntetésül önök elővesznek 6-7 éves, egyébként is lezárt ügyeket.

J. S.: Tudom, hogy ezt sugallják. De nézze meg: a jelentés 12 pontjából mindössze az utolsó előtti foglalkozik a migrációval. A magyar kormány által erőltetett, menekültválságról szóló vita szándékosan hivatott kitakarni mindazt, amiről ez a jelentés szól. Mi azt akarjuk elérni, hogy minden magyar polgár legyen egyenlő a törvény előtt, és nekem kötelességem ezért harcolni az Európai Parlamentben.

hvg.hu: Az időzítés másik „szépséghibája”, hogy a magyar kormány ereje az unión belül jelentősen nőtt az elmúlt évek alatt, és mára a Néppárt egy részében és a populisták között is hangadó.

J. S.: Sosem késő. Ha csendben maradunk, megadjuk magunkat, cinkossá válunk. Márpedig az Európa jövőjére is kihatással lenne. Ha egy tagállam búcsút int a plurális demokráciának, és a többi tétlen marad, akkor ez a példa terjedni fog.

hvg.hu: A magyar kormánytábornak még van egy eszköze a jelentés ellen: gyűlöletet szít mindenkivel szemben, aki részt vett az elkészítésében.

J. S.: Igen, észrevettem a jeleit, de a munkámat nem érinti.

Mindenféle meséket olvastam magamról, meg durva szitkozódásokat, én azonban nem süllyedek erre a színvonalra, és igyekszem kizárni az egészet.

hvg.hu: Voltak olyan magyarok is, akiket szívébe zárt az elmúlt év alatt?

J. S.: De hiszen itt nem Magyarországról van szó! Persze, hogy szeretem az országot, számos alkalommal jártam ott nyaralni is, és imádom a helyi borokat. Történészként foglalkoztam is ezzel a térséggel. Az utóbbi években kifejezetten sok magyar könyvet olvastam, hogy megismerjem a ragyogó kultúrát, és nemrég egy fantasztikus kiállítást láttam Amszterdamban magyar festők műveiből. És azt hadd tegyem hozzá, hogy nem csak a gyűlölködést éreztem egyes körök részéről, de azt is tudom, hogy sok magyar állampolgár vár tőlünk segítséget. Sokan szeretnék, ha az EP vagy a Tanács felkarolná az ügyüket.

©

hvg.hu: Az 1990-es demokratikus átalakulás volt a szakterülete az egyetemen. Nem érzi úgy, hogy most ellenforradalom zajlik?

J. S.: Nem vagyok boldog, ha azt látom, hogy Romániában rendőri erőt alkalmaznak tüntetők ellen, Máltán és Szlovákiában újságírók ellen követnek el merényletet, míg Lengyelország copy-paste jelleggel másolja a magyar jogállamiságot felszámoló törvényeket.

Igen, aggódom. Szerintem az Európai Unió politikusainak épp az a feladatuk, hogy megszólaljanak, és nevezzék nevükön a dolgokat. Erre kaptak felhatalmazást a választóiktól.

hvg.hu: Orbán azt mondta nemrég, hogy az 1990-es generáció most pucolja ki az 1968-as politikát Európából.

J. S.: Mikor is született Orbán?

hvg.hu: 1963-ban.

J. S.: Látja, én 1974-ben születtem. A meggyőződésem fontos része a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Tizenöt éves voltam, amikor leomlott a berlini fal, és Nelson Mandela szabadult börtönéből. Engem ezek az események határoznak meg. Amikor egyetemista voltam, kortársaim a Balkánon kényszerültek háborúba, és fiatal politikusként láttam, ahogy ezeket a sebeket már együtt próbálták begyógyítani a demokratikus intézményeken keresztül. Ezért remélem, hogy jövő májusban az európaiak elmennek szavazni, és demokratikus pártokat támogatnak. Nem akarom javasolni a paletta egyetlen szeletét sem. Mindegy, hogy konzervatív, szociáldemokrata vagy zöld pártra szavaznak, csak olyan politikai közösséget válasszanak, amelynek fontos a jogállam és a demokratikus vita.

Hozzászólások