szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Négy hónap múlva szabadulhat a röszki terrorper vádlottja, most jogerősen csökkentették a büntetését a Szegedi Ítélőtáblán. Ahmed H. védője, Bárándy Péter, ügyvédként elégedett, de jogászként vesztesnek érzi magát.

"Én tudom, hogy mi a terror, az elől akartam a szüleimet kimenekíteni Szíriából. Ilyet én nem követtem el."

- az ítélet kihirdetése előtt erről is beszélt Ahmed H., akit a megismételt elsőfokú eljárásban a terrorcselekmény társtetteseként ítélték el. A féérfi bocsánatot kért azoktól a rendőröktől is, akiket esetleg megsértett. A legutóbbi elsőfokú ítélethez képest is enyhébb büntetést szabott ki a Szegedi Ítélőtábla Ahemd H.-ra, öt év börtönbüntetést kapott, de jó magaviselet estén a büntetés kétharmadának kitöltése után szabadulhat. Ez azt jelenti, hogy négy hónap múlva utazhat haza a családjához, mivel az előzetes letartóztatásban töltött három évet is beszámítják. Ahmed védője, Bárándy Péter, ügyvédként elégedett, szerinte optimálisabb célt nem is tűzhettek volna ki. Az egykori igazságügyi miniszter szerint viszont a 2012-ben a Büntető Törvénykönybe kerülő terrorcselekmény fogalma túl széles értelmezésre adhat okot, ebben nem sikerült előbbre lépni. Az ügyvéd azt is hozzátette, hogy az első körben hozott minősíthetetlen ítélettől sikerült eljutni egy szakmailag megalapozott ítéletig.

A röszkei terrorpert két és fél éve kezdték, kétszer is megjárta az elsőfokú eljárást. Első körben tíz év fegyházat szabtak ki terrorcselekményért és a határzár megsértéséért Ahmed H.-ra, majd az Szegedi Ítélőtábla ítélete szerint meg kellett ismételni az eljárást. Az újabb elsőfokú ítélet szerint a szír férfit hét év fegyházra ítélték és tíz évre kiutasították Magyarországról. Másodfokon most ismét a Szegedi Ítélőtáblán született döntés:

A bíróság Ahmed H.-t az első fokú 7 év fegyház helyett 5 év börtönbüntetésre ítélte, ebbe beleszámít az előzetesben töltött idő, és a büntetés kétharmadának letöltése után - ez mintegy négy hónap múlva lesz - feltételesen szabadulhat.

A tárgyalási napon az ügyész arról beszélt, meglátása szerint Ahmed H. soha nem akart törvényesen belépni Magyarországra, a kődobálással a röszkei tömeg akaratával megegyezően azt akarta elérni, hogy a rendőrök engedjék be a menekülteket. Szerinte a 7 év kevés, többet kért a vádlottra, és az szeretné, ha nem 10 évre, hanem hosszabb időre utasítanák ki az országból.

©

Ahmed H. védője, Bárándy Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a terrorcselekményt nagyon árnyaltan kell értelmezni, szerinte ebben az esetben nem erről van szó. Szerinte védence, aki ciprusi állampolgár, a határzár megsértésével nem bűncselekményt, hanem csak szabálysértést követett el.

Ahmed H. az utolsó szó jogán annyit mondott, hogy a szíriai terror ellen menekülő szüleinek akart segíteni, tudja, mi a terror, olyasmit nem követne el, bűnösnek érzi magát, de nem abban, amelyben vádolják, amit tett, azért viszont elnézést kért a rendőrségtől.

A röszkei események

Három évvel ezelőtt szeptember 16-án a Röszke–Horgos határátkelőnél feszültek egymásnak a magyar oldalon felsorakozó rendőrök és a Szerbiában feltorlódott, Nyugat-Európába igyekvő menekültek csoportjai. Egy nappal ez előtt lépett hatályba a tömeges bevándorlásról szóló törvény, ami szerint, az akkorra felépülő határzár megsértése bűncselekménynek számít.

A jogi határzár élesedésekor több ezer menekült rekedt Szerbiában akkor, amikor a röszkei nemzetközi határátkelőt lezárták, majd rövidesen megszüntették a közelben levő Röszke–Horgos határon is a beléptetést. Az ott várakozó csoportok 16-án kezdték követelni a kapu megnyitását, csoportok kövekkel és palackokkal dobálták a határvonal szerb oldaláról a magyar oldalon felsorakozó rohamrendőröket, akik vízágyúkat is bevetettek. Az összecsapás közben a kaput is megnyitották. A közel másfél órán át tartó zavargás után a magyar területre kerülteket előállították, közülük tíz ember ellen vádat emeltek a határ megsértése és terrorcselekményben való aktív részvétel miatt. Egy szír férfit napokkal később, vonaton tartóztattak le, őt terrorcselekmény gyanújával vették őrizetbe, majd emeltek vádat ellene.

A vádemelés

Ahmedet egy Győr felé tartó vonaton fogták el néhány nappal a röszkei zavargás után, kilenc útlevelet találtak nála. Ez utóbbiakról rövidesen kiderült, hogy nem hamisak, és azok a saját és családtagjainak úti okmányai. Ahmed H.-ról kiderült, hogy ciprusi okmánya van, mivel családjával már évek óta ott él, így gyakorlatilag unió állampolgárként szabadon utazhatott volna be az EU területére, ám elmondása szerint Szíriából menekülő rokonait szerette volna segíteni, hogy Németországba jussanak, ezért kísérte őket. Egyébként látássérült édesanyját és apját is megvádolták a másik perben, amelyet a tíz menekült ellen folytattak le a tömegzavargásban való részvétel miatt, és akiknek az ügyében bár bűnösnek mondta ki őket a bíróság, végeredményben az előzetesben töltött idő miatt szabadon távozhattak. Ahmed ellen külön perben terrorcselekmény miatt emeltek vádat.

Első fokú ítélet először, másodszor

A terrorper 2016 áprilisában indult, ekkor Ahmed fővárosi védője azt mondta, hogy a magyar jogállamiság próbája is lesz a per. A védelem azt elismerte, hogy Ahmed bűncselekményt követett el azzal, hogy a határzárat megsértette, és azt is, hogy a zavargásban részt vett oly módon, hogy ő is csatlakozott a kövekkel dobálókhoz, de a terrorcselekményt tagadták.

Az elsőfokú eljárásban a Szegedi törvényszéken a terrorvádat rendőrtanúk és az ügyészséggel szerződött tolmácsok tanúvallomásával, valamint a határátkelőnél a zavargásról készült felvételekkel támasztották alá. A fővárosi ügyvédi irodát váltó kirendelt ügyvéd ugyan indítványozta más tanúk meghallgatását is, de végül ezek nélkül tíz év fegyházra ítélték a terrorcselekményben bűnösnek talált Ahmedet első fokon.

©

A Szegedi Ítélőtáblán már Bárándy György, egykori igazságügyi miniszter védte a szír férfit. Bárándy védőbeszédében sorolta az elsőfokú eljárás hibáit, a többi között például azt, hogy a vád önkényesen válogatott a bizonyítékok között akkor, amikor a zavargásról készült felvételeknek csak egy részét csatolta bizonyítékként az eljárásba, így új eljárást indítványozott. A Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a tíz év fegyházról szóló ítéletet és új eljárást rendelt tavaly nyáron.

Közben Polt Péter a Kúriához fordult azzal augusztusban, hogy a Szegedi Ítélőtábla törvénytelenül helyezte hatályon kívül a röszkei terrorper elsőfokú ítéletét, mivel álláspontja szerint az elsőfokú eljárás hiányosságai a másodfokú eljárásban pótolhatók lettek volna. A Kúria is törvénysértőnek találta a Szegedi Ítélőtábla döntését, de ezzel jogilag már nem akasztották meg a büntetőügy menetét, de a Kúria döntése iránymutató az ítélkezési gyakorlatban.

©

Ezzel párhuzamosan már folyt a megismételt eljárás a Szegedi Törvényszéken. Az újabb, a bizonyítási eljáráshoz csatolt felvételekből az is kiderült, hogy nem a vádlott volt azok szerint a zavargás fő irányítója, ott mások is szerepeltek, amint megafonon utasítják a tömeget. Ugyanakkor a vád kiemelte, hogy az Ahmed telefonján talált adatok szerint a vádlott szélsőséges szervezetekkel tartott kapcsolatot, de meglepő módon enyhébb büntetést indítványoztak, mint korábban. Végül az idén márciusban másodszor is ítéletet hozott a Szegedi Törvényszék, akkor hét év fegyházat és tíz év Magyarországról kiutasítást szabtak ki az egyébként már három éve őrizetben levő Ahmedre.

A jogerős ítélet meghozatala előtt pár nappal az Amnesty International képviselője petíciót juttatott el az Igazságügyi Minisztériumba, melyben Ahmed büntetésének enyhítését kérik, mert szerintük a férfi nem követett el terrorcselekményt, csupán a hivatalos személy elleni erőszak kísérletében bűnös, amelynek büntetési tételét szerintük Ahmed már ki is töltötte azzal, hogy három éve előzetesben van.

A petíciót 109 ezren írták alá 163 államban, ezer magyar állampolgár is volt köztük. Az Igazságügyi Minisztérium felszólította a nemzetközi jogvédő szervezetet, hogy tartózkodjon az igazságszolgáltatás befolyásolásától.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Áder János a parlamentben: "Nyugodt készülődést, áldott, békés karácsonyt mindenkinek!"

Áder János a parlamentben: "Nyugodt készülődést, áldott, békés karácsonyt mindenkinek!"

Botrány a Parlamentben: Áder gyorsan elhagyta az üléstermet

Botrány a Parlamentben: Áder gyorsan elhagyta az üléstermet

Gyurcsány Ferenc megszavazta a túlóratörvény módosítóját

Gyurcsány Ferenc megszavazta a túlóratörvény módosítóját

A Pentagon nyugtalan a szíriai török invázió miatt

A Pentagon nyugtalan a szíriai török invázió miatt

Az Alkotmánybíróság megvédte a plakáttörvényt

Az Alkotmánybíróság megvédte a plakáttörvényt

A Facebook ereje: millióan látták Orbán feszült arcát

A Facebook ereje: millióan látták Orbán feszült arcát