A Népszava keddi számában azt írja, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől úgy tudják, már nincs napirenden a pedagógusok munkaterhelésének kérdőíves vizsgálata. A felmérést a szakszervezet kezdeményezte; a minisztérium kezdetben együttműködőnek bizonyult, ám miután a PDSZ nyilvánosan is kifogásokat emelt a kérdőívtervezet ellen, meggondolta magát.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár augusztusban jelentette be, szeptemberben mind a 170 ezer pedagógusnak elküldik a kérdőívet, és bár korábban megegyeztek arról, hogy minden döntésről egyeztetnek, a PDSZ erről csak a sajtóból értesült. A szakszervezet szerint a kérdőív nem állt készen arra, hogy már szeptemberben kiküldjék, ráadásul olyanokra is rákérdezett volna, amelyeknek nincs közük az iskolai munkaterheléshez. Így például kérdéseket tettek volna fel a tanárok online közösségi aktivitása, hírlevél-feliratkozása, szakszervezeti és más szervezeti tagsága kapcsán, és még OM-azonosítójukat is meg kellett volna adniuk, így az anonimitás sem lett volna teljesen biztosított.

A napilapnak Szűcs Tamás PDSZ-elnök azt mondta, úgy gondolják, mind a 170 ezer pedagógus megkérdezése túl sokba került volna, és csak akkor lett volna értelme, ha mind a 170 ezren válaszolnak. A PDSZ a statisztikailag indokolt reprezentatív mintavétel szabályaihoz ragaszkodott. A szakszervezet nem mondott le a kutatásról, most az oktatásban tevékenykedő munkavállalókkal, más szakszervezetekkel és szimpatizánsokkal összefogva próbálják megteremteni egy, a kormánytól független kutatás szakmai és anyagi feltételeit.

A minisztérium egyébként ahhoz ragaszkodott, hogy csakis a kormányközeli Századvég kutatócég bonyolíthatja le a felmérést. A PDSZ kezdeményezésére legutóbb 2010-ben készült hasonló kutatás, amit akkor a Tárki végzett. Az eredmények szerint akkor egy tanárnak átlagosan heti 51,5 munkaórája volt, ami Szűcs Tamás szerint azóta jelentősen növekedhetett.