Miután a nemzeti konzultáció mögött rejlő konkrét intézkedéseket a kabinet még titkolja, mindenki abban a törvényjavaslatban kereste az árulkodó jeleket, amely a kormánytisztviselők munkáját és javadalmazását szabályozná újra. A tervezet megduplázná a gyerekek után járó pótszabadság idejét, aminek hatására három vagy annál több gyerek esetén plusz tizennégy nap járna. Nem csak a friss apukák maradhatnának hosszabban az újszülöttel, de a nagyszülőknek is járna unokák érkezésekor öt szabadnap. És még a nászútba is beszáll az állam öt extra nappal. Aki kisgyereket nevel, az a jövőben több cafeteriában részesül, védelmet kap a munkabeosztásnál, bármikor dönthet fizetés nélküli szabadságról, és elbocsátása esetén egy hónappal nő a felmentési idő.

Ez a nagyvonalú átalakítás azonban jelentősen veszt értékéből, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kormány ezzel párhuzamosan csökkenti az alap- illetve pótszabadságok számát. Hirtelen szakadékok alakulhatnak ki az azonos beosztásban dolgozók munkakörülményei között, ha az egyik több gyereket nevel, köztük egy bölcsődei korút is, míg a másik a gyerekvállalás ellen döntött. Ez a törvényjavaslat lenne a „tesztüzem” a demográfia központú kormányzásra?

A módszer azt diktálná, hogy vegyenek el mindenkitől szerzett jogokat ahhoz, hogy utána a kisgyerekeket nevelők valamennyit visszakapjanak, és úgy érezzék, hogy kedvezményezettek. Innen nézve az úgynevezett rabszolgatörvény akár az első lépése is lehet annak, ami majd a demográfia érdekében jön.

Hogy milyen helyet jelöl ki a nők számára a kormány népesedési politikája, annak járt utána ezen a héten a HVG.

HVG