Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Akartam írni egy cikket arról, mi lesz, ha maradnak. Az lett volna benne, hogy milyen fojtogatóan és reménytelen véglegességgel borul majd Magyarországra az önkény, a korlátozhatatlan korlátoltság, és hogyan épülünk le mind kényszerűen Orbán Viktor személyiségével együtt. Miképpen húzza be mindannyiunk függönyét, hogy a saját szűkülő horizontjához igazítsa, és milyen lesz az az ország, ahol a bűnöző vesz elégtételt, amiért az áldozata sikoltani mert.
De nehéz úgy megfesteni ezt a komor nemzethalált, hogy közben ezek a félelmetes emberek minden napjukkal a magyar humor felélesztésén munkálkodnak. Latabár Kálmán óta a legnagyobb komikusnemzedék pattant elő, és nem lehet nem ordítva röhögni.
Ahogy pecsétes szerződést írat a nyolcszázmilliós csúszópénzről, aztán előáll azzal, hogy ő beszopott egy szakállas trükköt, és elszámolta magát másfél ezer milliárddal. Az anyukának szánt nyolcszázat persze ez sem menti, így tehát kezdetét veszi az akció, a Benny Hillt idéző csetlés-botlás. Az összevissza habogás, a néma baktatás, és végül a csúcs, az autós beszorulás a városháza kapujába. A film végén titokban avat fel egy utat. Csak meg ne lássák.
A magyar viccesvideó-kultúra nem szorul már a Hitler-film egyre fárasztóbb feliratozására. Eredeti, fantáziadús, saját anyagokat teremtünk.
Alig maradt emberük, aki ki merne állni a nyilvánosság elé. Itt egy vadászkastély, ott egy helikopter, az se lenne csoda, ha előkerülne a rotorral és géppuskákkal felszerelt repülő vadászkastély. Magyarázat nincs, amelyik megpróbálkozik vele, az folyton belesül, és csak még mélyebbre kaparja magát.
Nem erőt mutatnak manapság, hanem kezdenek nevetségessé válni. Lassan Balog Zoltán az egyetlen, akiről nem derült ki, hogy maffiózó. Viszont őt meg azért nem lehet mutogatni, mert akkor az embereknek eszükbe jut az oktatás meg az egészségügy. Arra sincs ugyanis magyarázat.
Totálisan elhasználódott az első vonal, a másodikat viszont eleve krumplikkal töltötték fel, és egyébként a krumplik is lopnak, amit érnek. Egyrészt sietnek, másrészt meg azt látták eddig, hogy senki sem bukhat meg. Mármint külön-külön senki. Most már kénytelenek latolgatni, hogy együtt bukhatnak.
De mi lesz, ha maradnak? Folytatódik a kabaré, nyilván. Az újságírók változatlanul felteszik a kérdéseiket, a lebukott bűnözők pedig tovább cikáznak árnyékból árnyékba. Közben rálépnek a gereblyére, és mi kacagunk szakadatlan, ahogy megnézzük a remixeket. Csodálatos szilveszteri kabaré lesz belőlük, a magyar humor megint beragyogja a Kárpát-medencét, Karinthy és Hofi Géza mosolyog le ránk. Humoristák járják az országot, és együtt nevet majd a nép a kifigurázott, porba alázott elvtársakon.
Szinte biztosan ez lesz. Hogyan is lehetne megakadályozni? Lehetséges-e egyáltalán?
Szigorúan elméletileg, gondolatkísérletben képzelhető csak el. De próbáljuk meg. Mondjuk járná az országot a szemét, rendszerellenes, másként gondolkodó humorista, hogy Kósa- és Tiborcz-viccekkel szórakoztassa a nézőket. De mit csinál, ha sehol sem adnak neki termet? Jó, ezt tényleg nehéz elérni, le kéne telefonálni az önkormányzatnak, és a céges helyszíneket befenyíteni, hogy ne merjenek helyet adni reakciós előadásnak. Sok meló, és különben is lehetetlen egy szabad országban. Ugyanígy csak képzelgés, hogy ez megcsinálható színházzal, tévékkel. Vagy elérhető, hogy ne maradjanak újságírók, akik megkérdezik: honnan a vadászhelikopter, ami az ön piramisa tetején parkol?
De ha megtenné is mindezt egy elképzelt diktátor, akkor se tudna mit kezdeni az internettel, nem igaz? Ott továbbra is mindenki csúfolódhatna kedvére, meg csinálhatna vicces mémeket. Jó, ha a sajtót sikerülne kiiktatni, akkor kevesebb lenne az alapanyag, de attól még a vicc megmarad nekünk.
Hát igen, az internetezőket betörni, az babramunka volna, és nem is menne direktben. Valami olyasmit kellene ehhez elkövetni, mint... mintha, nem is tudom, tüntető gyerekeket bírságolnának meg úttesten sétálásért, vagy valami efféle képtelenség.
Ahogy látható, nem valószínű, hogy meg tudnák úszni a további közröhejt, ha meg is tartanák a hatalmat. Legfeljebb a büntetőeljárásokat. Ezek az emberek már többé nem állhatnak ki a bizalom igényével. Meghunyászkodva, lapulva fognak közlekedni, és tudomásul veszik, hogy erről szól a demokrácia, és ha valaki röhög rajtuk, azért nem vehetnek elégtételt.
Tehát mulatságos időszaknak ígérkezik a Fidesz további kormányzása. Tényleg csak icipicit árnyékolja be az a matematikai eshetőség, hogy ehelyett mindenkinek beverik a pofáját, aki megmukkan, és amikor mindenkinek be van már verve, akkor lopnak tovább bosszúszomjasan, mértéktelenül, megszabadulva minden maradék gátlástól. És minden kényszertől, hogy ennél jobban kormányozzanak.
Sosem volt még ilyen ijesztő a matematika.