Tarlóson múlhat, hogy teljesen átszabják-e fővárosi önkormányzati rendszert

Olyan ádázan rombolja a főváros önállóságát az állam, hogy ma már Tarlós István tűnhet Budapesten a demokrácia végvári vitézének. Holott a legvalószínűbb, hogy Orbánék beszántják az egész Fővárosi Önkormányzatot és vele együtt a főpolgármesterséget.

Tarlóson múlhat, hogy teljesen átszabják-e fővárosi önkormányzati rendszert

Teljesen újraszabja a Fidesz az önkormányzati rendszert, ha nem sikerül megegyezni Tarlós Istvánnal – szól a HVG augusztusi értesülése. Megszűnhet a főpolgármesteri poszt, a főváros jogosítványait pedig a kerületek és az állam veszik át. Miközben a kormány kommunikációja nem győzte harsogni, hogy nem terveznek változást a rendszerben, kormányzati források is határozottan állították a HVG-nek: csak akkor maradnak meg a jelenlegi önkormányzati szintek, ha a szűz lányként húzódozó Tarlóst sikerül rávenni az újabb főpolgármester-jelöltségre (a héten a kormánypárti Magyar Hírlap arról írt, hogy Tarlós legújabban mintha mégis arra hajlik, hogy ismételne, és erről a napokban tárgyalhat a miniszterelnökkel, a Gyurcsány-párt pedig aláírásgyűjtést jelentett be a közvetlenül választott főpolgármester intézményének megvédése érdekében). Orbán Viktor ugyanis úgy véli, Tarlóssal a jelenlegi választási szisztémában is megnyerhető a főváros.  A kormányfő legfontosabb ambíciója mindenképpen az, hogy a vidék után a fővárost is bevegye. Az ellenzék szerint a parlamenti választás eredményei alapján Budapesten nekik áll a zászló. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az önkormányzati választásoknál mások a kerülethatárok, és nagyobb szerepe van a jelölt személyének. Kisebb a valószínűsége, hogy a választók lecserélnék a fejlesztéseket ígérő, népszerű fideszes polgármestereket, még akkor is, ha az ellenzék képes lenne minden kerületben egyetlen, helyben elismert és mozgósító erejű jelöltet állítani. Ráadásul erre kevés esély látszik.

A Fidesz logikáját támasztja alá a józsefvárosi és a belvárosi időközi választás eredménye is, hiszen gyalázatos vereséget szenvedtek az ellenzék által támogatott civil jelöltek. A kormányzó párt számára tét nélküli időközi választások országszerte azt mutatják, hogy a Fidesz minden eszközt bevet a kampányban. Úgy tudni, a  kormánypárt hatalmas kampánnyal készül az európai parlamenti választásra, melyet – új Európát ígérve – kedvenc témájára, a migrációra és a sorosozásra fűz fel. Nem kell nagy jóstehetség, hogy megtippeljük: ennek meg is lesz az eredménye. A Fidesz pedig abban bízik, hogy az EP-választás sikere után a győzteshez húzás mechanizmusa is működik.

Emlékműavatáson Orbán Viktor és Tralós István. Egyre fáj a foga
Vörös Szilárd

Újratervezik viszont a fővárosi választási rendszert, ha Tarlós mégsem vállal újabb ciklust, akár az utolsó pillanatban is – jósolják a HVG kormányzati forrásai. Nyilván a legfrissebb közvélemény-kutatásokból kiolvasható trendeknek megfelelően döntenek, csakúgy, mint a 2014-es törvénymódosításkor, alig pár hónappal a voksolás előtt. Ha lesz a győzelemre esélyes ellenzéki jelölt, akkor  bizonyosra vehető, hogy megszüntetik a kétszintű önkormányzati rendszert. Nem lesz se Fővárosi Közgyűlés, se főpolgármester. Esetleg a polgármesterek saját maguk közül választhatnak valakit, aki primus inter paresként őrzi a város szimbolikus kulcsát, és fogadja a testvérvárosok küldötteit.

A Fidesz ebben az esetben úgy érvelhetne, hogy az önkormányzatiságot nem éri csorba, hiszen egyetlen más magyarországi városban sincs kétszintű önkormányzat. A kerületi polgármesterek és közgyűlések nemcsak megmaradnának, hanem meg is erősödnének, hiszen számos feladatot megkapnának a Fővárosi Közgyűléstől. A feladatkörök többségét viszont az állam venné át egy vagy több  új intézményen keresztül. A fővárosi cégeket, így a közterület-fenntartót, a vízműveket, a csatornázási vállalatot, valamint a kéményseprés, a temetkezés és a gyógyfürdő gazdáját pedig az állam és a kerületek által is ellenőrzött és birtokolt holdingba szerveznék, amire számos európai példát fel lehet hozni. Idetartozhatna akár a szociális ügy, a hajléktalanellátás és más fővárosi szintű feladat is. A BKV államosítása után Vitézy Dávid vezetésével létrejöhet egy „szuper-BKK”, amely az elővárosi közlekedést, benne a már államosított HÉV-eket is felügyelheti. Idetartozhatna a parkolás és a teljes úthálózat.  Bár az egységes szemlélet minden bizonnyal kedvező fejlemény lenne, szakértők rossznak tartanák, ha a fővárosiak életét meghatározó legfontosabb döntések nem választott testületben születnének meg. Ez még akkor is problematikus, ha így vélhetően hatékonyabb volna a döntéshozatal és a megvalósítás.

A Szent Görgy tér a budai Várban. Huszárvágással veszik be
Fazekas István

A hatékonyság kulcskérdés Budapest önkormányzati rendszerének átszabásában, hiszen úgy tűnik, Orbán Viktor a vidék után igyekszik megnyerni a „vörös Budapestet” is. Méghozzá úgy, hogy az állami fejlesztésekkel az elmúlt csaknem harminc évben nem túlságosan elkényeztetett fővárost látványosan megszórja építkezésekkel. Ehhez pedig, mint egyik kormányzati forrásunk megjegyezte, talán nem is Tarlós a megfelelő ember. „A főpolgármester  fáradt, nem biztos, hogy fűlne a foga egy monstre kampányhoz” – mondja. „Tarlós nagyon jól működött válságmenedzserként” – fűzi hozzá, ám az intenzív fejlesztéseket szerinte lassítaná a még mindig „túl demokratikus” fővárosi döntéshozatal. Olyan figurára lenne szükség, aki sokkal inkább projektekben gondolkozik, mint Tarlós – vélik a Fidesz-központban.

Ez nem új gondolat. Információink szerint ha Magyarország pályázott volna és esetleg meg is kapja az olimpiarendezés jogát, Tarlós helyett a Fidesz egyébként is Fürjes Balázst indította volna el, mint aki  képes lebonyolítani a beruházásokat. Ráadásul úgy, hogy azokon Orbán végig rajta tarthassa a szemét. Fürjes évek óta hatékonyan menedzseli az állam fővárosi beruházásait, közben pedig Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár lett. Neve most is felmerül Tarlós helyett vagy esetleg egy újrafogalmazott „közmunkatanács” vezetőjeként, amely a fővárosi fejlesztéseket koordinálná. A kormányközeli Századvég egyébként már 2014-ben készített egy tanulmányt a világháború előtti intézmény feltámasztására. Végkicsengése az volt, hogy a fővárosban „nagy szükség van egy erős, központosított szerv létrehozására”. Ugyanakkor megjegyzik, hogy saját források nélkül felesleges létrehozni bármilyen testületet, és „ma már aggályos volna”, ha azt – szemben a dualizmus kori gyakorlattal – a miniszterelnök vezetné. A rendszerváltás óta hiányzó erős Budapest tehát nem jön létre, helyette éppen hogy az államot erősítené a Fidesz. Igaz, amikor a szocialistáknak és a szabaddemokratáknak volt kétharmaduk, ők sem akartak saját, helyben hagyott forrásai fölött szabadon diszponáló, erős Budapestet, pedig nem volt kétséges, hogy Demszky Gábor megnyeri a választást.

De mit is akar Tarlós, és miért nem adja meg számára azt Orbán? Tarlós tudja, hogy az eddiginél több jogkört nem kaphat, nem is a Fürjes-féle államtitkárság zavarja, hanem az, hogy maradék feladataihoz – a BKV, a metrófelújítás vagy az ahhoz szükséges pótlóbuszok beszerzése –  minden fillérért csuklóztatja a kormány.  Néhány százmilliárdról van szó, ami meg sem látszik a büdzsében, a miniszterelnök  mégis neheztel Tarlósra, mert ő nem tagozódik be az Orbán által mozgatott, ma már szinte mindent behálózó korrupt rendszerbe. Eddig is és a jövőben is igyekszik elzavarni a közbeszerzések körül ólálkodó „táskás embereket” – ahogy egyik informátorunk fogalmazott. Az egyre paranoiásabb Orbán pedig nem akar „fekete lyukakat” hagyni kézivezérelt rendszerében. Még akkor sem, ha Tarlós nem épített – és vélhetően már nem is akar –  saját politikai és gazdasági hátországot, amit számos, hasonló pozícióba került fideszes megtett.

A cikk eredetileg a HVG 2018/32. számában jelent meg.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.