„30 éve szabadon.” Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.
Az elnök Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz alapítója volt, 1990 óta képviselő. A társelnök Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki fiatal kora miatt az eseményekre csak mint történelemre tekinthet.
A tagok különböző kormányzati és kormányközeli intézményeket képviselnek, köztük
Valamint személy szerint kinevezve került be
Közülük egyedül Lezsák Sándornak, az MDF megalapításához vezető 1987-es lakiteleki találkozó egykori házigazdájának és Kónya Imrének, az Ellenzéki Kerekasztalt megszervező Független Jogász Fórum volt vezetőjének volt szerepe a rendszerváltoztatásban. A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékéből, az 1990-es választásokon második legerősebb pártnak bizonyult SZDSZ volt politikusai közül senkit nem hívtak meg az emlékbizottságba. A kormányzattól távolabb álló történészt sem. A testület tagjai nem kapnak pénzt a munkájukért.
Az emlékév célja a kormányhatározat szerint az lesz, hogy:
„ráirányítsa a magyar emberek és a közép-európai nemzetek figyelmét az akkori események világpolitikai súlyára, nyilvánvalóvá tegye, hogy Nyugat-Európa a második világháborút követően magára hagyta Közép-Európát, ennek ellenére a közép-európai nemzeti közösségek – élve a történelmi lehetőséggel – maguk vívták ki szabadságukat és függetlenségüket”, valamint hogy „a szabadság és függetlenség visszaszerzéséért hozott áldozatok a XXI. században elfoglalhassák méltó helyüket a magyarság és Közép-Európa közösségi emlékezetében.” A nemzetközi figyelem középpontjába kívánják állítani „a közép-európai régiónak – különös tekintettel a Visegrádi Négyek országaira – az antikommunista ellenállás és az antikommunista forradalmak idején a függetlenség és a szabadság visszaszerzésére tett erőfeszítéseit”.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
