szerző:
D.A
Tetszett a cikk?

„30 éve szabadon.” Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.

Az elnök Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz alapítója volt, 1990 óta képviselő. A társelnök Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki fiatal kora miatt az eseményekre csak mint történelemre tekinthet.

A tagok különböző kormányzati és kormányközeli intézményeket képviselnek, köztük

  • Andy Vajna filmkormánybiztos és
  • Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója.

Valamint személy szerint kinevezve került be

  • Boross Péter volt miniszterelnök,
  • Kónya Imre volt belügyminiszter,
  • Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke,
  • Balog Zoltán volt miniszter és
  • három történész: Szakály Sándor, az első világháborús és az 1956-os megemlékezéseket is irányító Schmidt Mária és M.Kiss Sándor.

Közülük egyedül Lezsák Sándornak, az MDF megalapításához vezető 1987-es lakiteleki találkozó egykori házigazdájának és Kónya Imrének, az Ellenzéki Kerekasztalt megszervező Független Jogász Fórum volt vezetőjének volt szerepe a rendszerváltoztatásban. A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékéből, az 1990-es választásokon második legerősebb pártnak bizonyult SZDSZ volt politikusai közül senkit nem hívtak meg az emlékbizottságba. A kormányzattól távolabb álló történészt sem. A testület tagjai nem kapnak pénzt a munkájukért.

Az emlékév célja a kormányhatározat szerint az lesz, hogy:

„ráirányítsa a  magyar emberek és a közép-európai nemzetek figyelmét az akkori események világpolitikai súlyára, nyilvánvalóvá tegye, hogy Nyugat-Európa a második világháborút követően magára hagyta Közép-Európát, ennek ellenére a közép-európai nemzeti közösségek – élve a történelmi lehetőséggel – maguk vívták ki szabadságukat és függetlenségüket”, valamint hogy „a szabadság és függetlenség visszaszerzéséért hozott áldozatok a  XXI. században elfoglalhassák méltó helyüket a magyarság és Közép-Európa közösségi emlékezetében.” A nemzetközi figyelem középpontjába kívánják állítani „a közép-európai régiónak – különös tekintettel a Visegrádi Négyek országaira – az antikommunista ellenállás és az antikommunista forradalmak idején a függetlenség és a szabadság visszaszerzésére tett erőfeszítéseit”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!